Napvilágra kerültek a szovjet holdrakéta titkai

Egy orosz honlapon láthatók annak a gigantikus rakétának eddig ismeretlen képei, amelynek segítségével az oroszok meg akarták előzni Amerikát a "holdversenyben".

Közismert, hogy az űrkutatás történetének kezdetén az akkori két világhatalom versengése jelentette a fejlődés fő hajtóerejét. A Szovjetunió egészen 1969-ig "nyerésre állt", hiszen az első műhold (Szputnyik 1) és az első űrhajós (Gagarin) tekintetében is megelőzte az Egyesült Államokat. Amikor azonban 1969. július 20-án Armstrong a Hold felszínére lépett, fordult a kocka.

Természetesen az ember holdraszállását is komoly küzdelem előzte meg. A felderítés még fej-fej melletti versenyt hozott, az egyik fő kérdés azonban az volt, hogy ki képes elsőként megépíteni egy biztonságos óriásrakétát.

Az orosz szilárdságtani központ honlapján most eddig ismeretlen felvételek láttak napvilágot a szovjet N1-es óriásrakétáról, amely az amerikai Saturn 5 megfelelője volt. Szakértők szerint a rakéta korai tesztverziójának első fokozatáról láthatunk új részleteket.

Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején kilenc vagy tíz N1-es rakétát építhettek Bajkonurban. A gigászi hordozóeszközt azonban mindössze négy alkalommal bocsátották fel - a kísérletek mindegyike katasztrofálisan végződött.

A szovjet holdkomp szállítására hivatott N1 megépítése ezzel együtt is hatalmas mérnöki teljesítmény volt. A rakéta első fokozata 30 hajtóművet foglalt magában, amelyek kerozinnal és folyékony oxigénnel működtek. A szerkezet végzetét éppen a hajtóművek nagy száma okozta, mivel nem tudták megoldani megfelelő üzemanyag-ellátásukat és a stabil repüléshez szükséges összehangolásukat.

Az N1-programot 1976-ban állították le, s elrendelték minden szerkezet megsemmisítését. Számos darab azonban túlélte a nyomok eltüntetését.

Ajánlat: orosz szilárdságtani központ orosz és angol nyelvű honlapja.

(Fotók: Edwin Cameron)