Visszaállamosítás félbillióért<BR/>

Kényszerű és önként vállalt visszaállamosítások és az állami vagyon újraelosztása - így jellemezhető az Orbán-kormány négy éve. Újraosztották a feladatokat is: az ÁPV Rt. helyett inkább az MFB végezte a magánosítást. Mindeközben az állami vagyon szépen hízott: a különböző vagyonkezelő szervezeteknél 1998 vége óta 60 százalékkal két és fél ezer milliárd forintra növekedett az állami vagyon értéke.

A rendszerváltás óta "a politika és a gazdaság szétválasztása volt a fő irány - most az etatizmus" - írja tanulmányában a Fidesz-kormány négyévi gazdálkodásáról Voszka Éva, a Pénzügykutató Rt. munkatársa. Az állam szerepének túlburjánzására vonatkozó állításait arra alapozza, hogy az állami vagyon az elmúlt négy év során egyre csak dagadt. A közgazdász számításai szerint a Postabank és a Malév kényszerű visszavétele, illetve a Bizományi Áruház Vállalat Rt., a Concordia Közraktározási Rt. önkéntes "visszaállamosításához" hasonló tranzakciók összesen több mint 500 milliárd forintba kerültek.

Ezzel szemben például az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. négy év alatt mindössze 354 milliárd forint bevételre tett szert. Kudarcba fulladt az Antenna Hungária, a Malév és a Mahart privatizációja. Lekerült a napirendről a Hungexpo Rt., a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. részvénycsomagjának eladása, valamint a Mol Rt. 25 százalékos állami tulajdonú részvényeinek piacra dobása. Jelenleg még 89 cégen kíván - előbb vagy utóbb - túladni az ÁPV Rt. (Igaz, a privatizálandó cégek, ingatlanok körén bármikor bármelyik kormány változtathat.)

Az ÁPV Rt.-hez tartozó társaságok száma 1998 decembere és 2001 vége között alig több mint félszázzal csökkent - úgy, hogy a privatizációs szervezet kezelésében lévő vagyon értéke 601,7 milliárd forintról 740,6 milliárdra nőtt. Igaz, ehhez könyvviteli tényezők is hozzájárulnak: a tavaly óta nyilvántartásba vett termőföld önmagában 70 milliárddal növelte meg az ÁPV Rt.-hez tartozó állami tulajdon értékét. A gyarapodás másik, jelentősebb oka, hogy kormányzati intézményektől, így a pénzügyi és a honvédelmi tárcától, a KVI-től és a Magyar Televíziótól vettek át vagy vásároltak meg cégeket, ingatlanokat és részvényeket.

A privatizációs bevételek csapja ugyanakkor mintha berozsdásodott volna: a tavaly magánkézbe adott 35 milliárd értékű társasági részesedés cseppnyi a korábbi nagy eladásokhoz képest. A kormányzati ciklus második felétől szinte megszokottá vált, hogy az ÁPV Rt. nem gyarapítja, hanem inkább fogyasztja a közpénzeket. Az Országgyűlés az 1999. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben 60 milliárd forintot, 2000-ben 44,1 milliárdot juttatott a szervezetnek, s emellett megtarthatta az osztalékokból származó több tízmilliárdra rúgó bevételeket is. A költségvetés állta a szintén kiemelt állami feladatok ellátását finanszírozó Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jegyzett tőkéjének 60 milliárdra való kiegészítését is.

Hozzátartozik ugyanis a történethez, hogy - az Orbán-kormány által meghirdetett "egységes vagyonkezelési" koncepció ellenére - ma már nem az ÁPV Rt. az állami tulajdon értékesítésének legfőbb csatornája. Legalábbis valószínűleg, bár az MFB üzleti titkai miatt nem tudhatjuk biztosan, hogy például a 12 állami gazdaság privatizációja mennyi pénzt hozott az állami kasszába. Az mindenesetre az elmúlt hónapok nagy vihart kavart értékesítéseiből egyértelmű, hogy a magánosításban nagy lapokat osztottak az MFB-nek.

De a több-kevesebb figyelmet kapott szervezeten keresztül is került magánkézbe állami vagyon: még az elméletileg műemlékek, utak és más elidegeníthetetlen nemzeti kincsek kezelésére létrejött Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI) is mintegy 17 milliárd forint értékű társasági részesedés, ingatlan és más vagyonelem került ki 1998 vége és 2001 közepe között. A különböző költségvetési szervek felügyelete alá tartozó szervezetek vagyonának számviteli értéke ugyanakkor 1998 végétől 2002 februárjáig 62 százalékkal 2500 ezer milliárdra ugrott. A növekedés egy része a vagyon természetes felértékelődéséből adódik, ám nehéz megmagyarázni, hogy miért kétszereződött meg a tartós állami vagyonba tartozó társaságok száma 531-re és értéke 78 milliárd forintra.

Az elmúlt négy év során úgy ért véget a privatizáció, hogy mind a mai napig nincsen lezárva - felelte a Magyar Hírlap kérdésére Voszka Éva. A Pénzügykutató Rt. munkatársa hozzátette: az új kormány első feladatainak egyike kell legyen, hogy felmérje a állami vállalkozói vagyont, és eldöntse, hogy a cégek és ingatlanok közül melyiket érdemes eladni.

Dóra Melinda Tünde, Márk Edina - Magyar Hírlap

Ajánlat:

Pénzügykutató Rt.

Korábban:

Erős Jánost jelölik az MFB vezetőjének
(2002. május 11.)