Az utazási irodák saját ajánlataikat sem ismerik

Az Európai Bíróság kártérítésre kötelezett egy osztrák utazási irodát, mert a rossz körülmények miatt egyik utasa megbetegedett és így nem tudta élvezni a nyaralást. Bár az utazási irodák csak úgy védekezhetnek az utólagos kártérítési perek ellen, hogy a lehető legrészletesebb leírást adják útjaikról, az [origo] által megkeresett cégek közül szinte sehol nem tudtak pontos felvilágosítást adni az utazások várható körülményeiről. Az utazási irodáknak pedig körültekintőknek kell lenniük, mert a hazai fogyasztóvédelmi szabályok értelmében évek óta felelősségre vonhatók a rosszul sikerült utazások miatt.

Az Európai Bíróság a napokban hozott ítéletében kártérítésre kötelezett egy osztárk utazási irodát. A cég által szerezett utazáson ugyanis egy család 12 éves gyereke szalmonellafertőzést kapott, hosszú ápolásra szorult, ezért a család nem tudta élvezni a törökországi utat. Az ügy miatt azért az irodát büntette a bíróság, mert a fertőzést olyan étkezés alkalmával kapta a gyerek, amely benne volt az árban.

Az [origo] az ügy kapcsán megpróbált utána járni, hogy a hazai utazásszervezők mennyire vannak tisztában az általuk kínált utak körülményeivel. Mint kiderült, többségüknek fogalma sincs arról, hogy milyen utakat ajánl az érdeklődő turistáknak. Az [origo] által telefonon megkeresett utazási irodák többségénél nem tudtak pontos felvilágosítást adni sem a szálláshelyekről, sem az utazás módjáról. Az egyik budapesti irodánál azt mondták, hogy nem tudják pontosan, milyen lesz a szálláshely, mert az nincs benne sem a magyar, sem a német katalógusban. Az interneten való rövid keresgélés után az iroda munkatársa azzal nyugtatott minket, hogy - bár a szálloda képe ennek ellentmondott - mindenképpen lesz tengerre néző szobánk, mert az ismertető "öbölről regélt".

Egy másik irodánál csak annyi felvilágosítást kaptunk az általunk kiválasztott utazás szálláshelyéről, hogy az közvetlenül a tengerparton van, ezért "valószínűleg tengerre néző szobái vannak". Ezen kívül azt is megtudhattuk, hogy 6-7 emeletes épületről van szó. Az irodánál azt sem tudták megmondani, hogy az alig két hét múlva kezdődő nyaralásra milyen repülőgéppel juthatunk majd el, és pontosan mikor indul a járat.

Mindössze egyetlen olyan irodát találtunk, ahol részletekbe menő, pontos felvilágosítást kaphattunk a szállodai szobák felszereltségéről és a hotel által nyújtott szolgáltatásokról is.

Székely György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz tartozó Turisztikai Hivatal vezetője az [origo]-nak elmondta: a magyar fogyasztóvédelmi szabályok ebből a szempontból 1996 óta megfelelnek az uniós előírásoknak, egy-két ponton pedig még szigorúbbak is azoknál. Székely szerint a magyar szabályok az uniós irányelveknek megfelelően szigorúan védik a fogyasztókat, azaz az utazási irodákat könnyen felelősségre lehet vonni egy-egy balul sikerült út miatt.

Székely úgy vélte, az utazás speciális termék, ugyanis utólag könnyű számon kérni, ha rosszul, vagy nem a szervezők által ígért módon sült el, a szolgáltatások minősége nem volt kielégítő. Ennek ellenére Magyarországon és az Európai Unió országaiban (még az olyan, hagyományosan sokat utazó országokban, mint Svédország, Dánia, vagy Hollandia) sem indulnak tömegesen kártérítési perek ilyen ügyekben.

A Turisztikai Hivatal információi szerint, bár minden évben több millió magyar turista vesz igénybe valamilyen utazási szolgáltatást, csak pár száz panasz érkezik a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez. Ezekből azonban csak néhány százat találnak megalapozottnak, bírósági szakaszba pedig csak évi 1-2 ügy jut el. Székely szerint az ilyen esetek azért ritkák, mert az irodák és a panaszos utazók általában már előbb kiegyeznek valamilyen - nem feltétlenül anyagi - kártérítésben. Mint fogalmazott: "az ilyen ügyek általában a lovagiasság szabályainak megfelelően rendeződnek".

Sáling Gergő