Díjat kap a Nobel-díj ellen tiltakozó professzor

Mint arról már korábban beszámoltunk, egy amerikai orvos megtámadta a Karolinska Intézet döntését, amelyet a testület az orvosi Nobel-díj odaítéléséről hozott.

Egy újsághírdetés alapján két hónapja kirobbant vita ma ért a tetőfokára: az Atlanti-óceán két partján két különböző díjátadásra kerül sor, és mindkettő az orvosi kutatás terén elért kimagasló teljesítményt hivatott jutalmazni..

Lauterbur és Mansfield ma este ünnepélyes keretek között Stokholmban átveszi az idei év orvosi Nobel-díját. Mint ismeretes, a Karolinska Intézet október 6-án hozta nyilvánosságra, hogy Paul C. Lauterbur amerikai és Peter Mansfield brit kutatónak ítélte oda a 2003. év orvosi Nobel-díját, a mágneses rezonancia elvét hasznosító tomográfia (angol nevének kezdőbetűivel rövidítve MRI) terén tett felfedezéseiért. Az MRI-eljárás lehetővé teszi a műtét nélküli pontos képalkotást az ember belső szerveiről. Fontos szerepe van mind a diagnózis felállításában, mind a gyógyítás szakaszában, mind pedig a gyógyulás utáni kontrollvizsgálatokban.

A bejelentést követően Raymond Damadian a legnagyobb napilapokban - mint a New York Times, Daily Telegraph stb. - újsághirdetést tett közzé, amelyben hevesen tiltakozott a döntés ellen, magának tulajdonítva az MRI-eljásárás feltalálását. (Ha figyelembe veszzük, hogy például a New York Timesban egy egész oldalas hirdetés ára 116 ezer dollárra rúg, a New York-i fizikus tiltakozó hadjárata akár a milliós nagyságrendet is elérheti).

Mindeközben levelekkel és e-mailekkel bombázta a Nobel-bizottságot is, annak ellenére, hogy a bizottság nem hagyott kétséget afelől, hogy nem vonja vissza a döntést. Hans Jornvall, a Karolinska Intézet szóvivője elmondta, hogy erre két fő ok miatt sem kerülhetne sor: részben azért, mert a díj odaítélését komoly kutatómunka előzte meg, részben pedig a díj visszavonását szigorú szabályok tiltják.

De Damadian mégsem fog üres kézzel távozni: az Örnsköldsvik székhelyű Idé-Forum nevű svéd feltaláló csoport New Yorkba utazik, hogy aranyéremmel jutalmazza a professzort. "Ugyan ez nem Nobel-díj, mégis kedves gesztus" - nyilatkozta Damadian, aki még nem döntött arról, vajon folytatja-e tiltakozó akcióját.

Ki találta fel az MRI-t?

A mágneses rezonancia-vizsgálat (MRI) olyan képalkotó eljárás, amelynek segítségével részletes, két-, illetve háromdimenziós képek készíthetők a szervekről, szövetekről. Az MRI-vizsgálat ma már szinte rutineljárás, világszerte évente mintegy 60 millió vizsgálatot hajtanak végre. Az MRI előtt az orvosoknak csak a röntgen állt a rendelkezésükre.

Az MRI-t szinte minden szerv vizsgálatánál alkalmazzák, de különösen értékes módszer a központi idegrendszer, azaz az agy és a gerincvelő vizsgálatánál. Az MRI további nagy előnye, hogy eddigi tudásunk szerint teljesen ártalmatlan a vizsgált szervezetre.

Damadian azzal érvel, hogy ő vizsgálta először az emberi testet a nukleáris mágneses rezonancián alapuló eljárás segítségével. Már 1971-ben publikált cikkében arról számolhatott be, hogy az eljárás segítségével megkülönböztethetők a szervezet rákos és az egészséges szövetei. Maga az eljárás a szakértők szerint valóban az MRI előfutárának tekinthető - de nem több ennél.