Éjszakai önmarcangolás

Csaba eljutott arra a szintre, amikor már saját magának is elege van saját magából. Nem bírja elviselni, ahogy Anettel bénázik, ezért megpróbálja lezárni ezt az igen furcsa viszonyt.

Késő éjszaka, mikor már szinte mindenki lefeküdt aludni, Ágica a szoláriumba indult, Csaba pedig egymaga ücsörgött a nappaliban. Mivel éppen Indián süttette magát, a lánynak várnia kellett egy kicsit. Levetette magát a díványra a lovász mellé, s ha már így összefutottak megkérdezte, mi van a szomorú arcú fiúval.

Tudni kell, hogy Csaba még mindig nagyon vágyna Anett társaságára, de egyre jobban idegesíti, hogy a lány csak vele nem tud beszélgetni. Valamelyik nap a riportszobában elmondta a Villanővérnek, hogy néha féltékeny, mert kedvese másokkal bármikor, bármilyen helyzetben elbohóckodik, csak vele nem. Most úgy néz ki megelégelte ezt a helyzetet, mert kifejtette Ágicának, hogy ezt a dolgot végleg lezárja magában.

Ágica: - De ezek az érzések sokszor hullámzóak szoktak lenni.
Csaba: - Most nem szokik. Most leszokik róla. A hullámzásairól.
Ágica: - Szerinted az megoldás, ha lezárod ezt az egészet.
Csaba: - Igen. Egyszerűen nem tudom hozni magam. Nem szoktam ilyen f.sz lenni. Ilyen balf.sz.
Ágica: - Szerintem nem igazán tudod meghatározni ezeket az érzéseket. Sokszor külön jár a szívünk meg az agyunk.