Alzheimer-kór ellen: telítetlen zsírsavak

Az Alzheimer-kórban való megbetegedés kockázatát jelentősen csökkenthetik a szervezetbe juttatott, többszörösen telítetlen zsírsavak - ezt epidemiológiai tanulmányok már évekkel ezelőtt igazolták, de nemrég amerikai kutatóknak sikerült kísérleti úton tudományos magyarázatot találni a jelenségre.

A kutatók azt remélik, az új ismeretekkel könnyebben lehet majd kibogozni azokat a bonyolult összefüggéseket, amelyek öröklődés és környezet kölcsönhatásaként az időskori elbutulást okozzák.

A Los Angelesben lévő University of California (UCLA) kutatói génkezelt egereken kísérleteztek. A rágcsálók testébe olyan emberi gént juttattak, amelynek révén azok fogékonnyá váltak az Alzheimer-kórra. Mint a Neuron című folyóiratban beszámoltak róla, a génkezelt egerek egyik csoportja olyan táplálékot kapott, amely szegény volt docosahexán savban (DHA). (Ez a többszörösen telítetlen zsírsav főleg halakban fordul elő.) A másik egércsoport étrendjében viszont nagy arányban szerepelt a fenti zsírsav, amely döntő jelentőségű a sejtmembránok rugalmassága szempontjából.

Eredmények

Az eredmények szerint az eltérő étrend hatása az idegsejtek dendritjein volt megfigyelhető. Az idegsejtek ezeken a sejtből csillagszerűen elágazó nyúlványokon át veszik föl a környezetükből az információkat. Ha az étrend szegény volt telítetlen zsírsavban, akkor az Alzheimer-kórra genetikailag fogékonnyá tett egerek szervezetében súlyos zavarok mutatkoztak a dendritekben. A jelenség főként azokat a fehérjemolekulákat érintette, amelyek védelmezik az idegnyúlványokat.

Az egerek dendritjeiből csaknem teljesen eltűnt egy, az idegsejtek felépítése szempontjából fontos struktúra, a drebrin. Bizonyos öröklődő betegségek kórképéből, amelyek súlyos értelmi fogyatékossággal járnak, ismert, hogy eme proteinstruktúrák elvesztése súlyos emlékezetkiesést okoz. Ráadásul eltűntek olyan alkotórészek a sejtmembránból, amelyek a reakcióképes szabad gyökök elfogására szolgálnak, s ezáltal védik a sejtet. Nem utolsósorban pedig aktivizálódott egy enzim, amely normális esetben a neuronokat megvédi azoknak a proteineknek a hatásától, amelyek a sejt "programozott" pusztulását okozzák. A telítetlen zsírsavban gazdag étrenden tartott, Alzheimer-kórra fogékony egerek védve voltak a fenti kedvezőtlen hatásokkal szemben. Az egyes kísérletek során a kontrollcsoport példányaihoz képest sokkal jobb tanulóképességet is mutattak.

Ördögi kör

A kaliforniai kutatók meglátása szerint az örökletes tényezőknek és a telítetlen zsírsavak hiányának találkozásakor egyfajta ördögi kör jön létre: a génmutáció révén az Alzheimer-kórra jellemző protein nem oldódó halmazállapotú formába megy át, és stresszhelyzetbe hozza a dendriteket. A telítetlen zsírsavak hiánya tovább fokozza ezt a stresszhatást, mivel túl alacsony a gyökfogók száma. Ennek következtében összeomlik a neuronok belső szerkezete, ami további stresszt eredményez, fokozva a roncsolást.

Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás legsúlyosabb formája. A 65 évesek közül minden huszonötödik, a 80 évesek közül minden ötödik, a 90 évesek közül minden második ember életét keseríti meg. Márpedig Európában és Észak-Amerikában folyamatosan emelkedik a lakosság várható élettartama.