Sehova sem illik a NATO-lokátor

Kedden ismertették azt szakértői véleményt, amely a tervezett NATO-lokátor lehetséges helyszíneit - a Zengőt, a Hármas-hegyet és a Tenkest - vizsgálta. Megállapították: egyik helyszín sem felel meg maradéktalanul az elvárásoknak, ugyanakkor elvileg mindháromra telepíthető lokátor. Mindhárom helyen ugyanakkor nagyon drága lenne az építés: vagy a környezetkárosítás, vagy a kiszemelt helyen működő berendezések áttelepítése miatt. A bizottság év végéig megvizsgálja a síkvidéki radarrendszer telepítési feltételeit is.

Elkészítette jelentését a jogászokból, akadémikusokból, környezetvédelmi és katonai szakértőkből álló úgynevezett Zengő-bizottság a NATO-radar lehetséges három helyszínéről.

A tervezett lokátor Zengőre építésére már kötelezettséget vállalt a magyar állam, de februárban helyi lakosok és környezetvédő tüntetők megakadályozták a munkálatok elkezdését. Ezért áprilisban a kormány felkért egy bizottságot, hogy ha lehet, akkor találjanak új helyet a légvédelmi toronynak.

A bizottság a Zengőt, a Hármas-hegyet és a Tenkest vizsgálta. Láng István akadémikus a sajtótájékoztatón elmondta: nem az ő feladatuk dönteni, csupán a három helyszínnel kapcsolatban írták össze a lokátor telepítése mellett és ellen szóló érveket. Hozzátette: az egyértelmű, hogy politikai döntést kell a kormánynak hozni. Egyik helyszín sem felel meg ugyanis maradéktalanul az elvárásoknak, súlyos költségekkel járó kompromisszumokkal ugyanakkor mindhárom helyszínre telepíthető a tervezett lokátor.

A jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi radarrendszer elavult, és már csupán pár évig működhet, ezért mindenképp szükséges új radarokat telepíteni. Az 1999-es, NATO-val kötött megállapodásban Bánkút, Békéscsaba és a Zengő szerepel kijelölt helyszínként, ezekre a helyekre a NATO fizeti az építés 24 milliárd forintos költségét. A szakértők azt is vizsgálták, hogy mely helyszínek esetében képzelhető el, hogy a NATO beleegyezik a módosításba. Ha viszont 2006-ig nem lesz kész a lokátor, akkor a NATO nem fizet.

Láng István hozzátette: időközben elfogadták a Natura 2000 programot is, amely kiemelt tájvédelmi körzetként határozza meg a Zengőt. Itt például rengeteg bánáti rózsa van: a világ teljes állományának 90 százaléka Magyarországon, elsősorban a Mecsekben található.

A szakértők valamennyi helyszín esetében azt vizsgálták: megfelel-e a hely a radartechnikai feltételeknek, környezetvédelmi szempontból elképzelhető-e az építés, illetve vannak-e már kiadva engedélyek vagy ütközhet-e akadályba az engedélyeztetés. Vizsgálták azt is, mekkora a kockázata, ha eltérnek a ´99-es NATO-szerződéstől, mik a telepítés költségvetési igényei, illetve milyen társadalmi feszültségek várhatók a radartelepítés miatt.

A Zengő mellett szól, hogy nemzetbiztonsági és radartechnikai szempontból ez a legmegfelelőbb helyszín. Innen látni lehetne a radarral mindent, ami a másik két állomás (Békéscsaba, Bánkút) monitorai nem mutathatnak Egy engedély kivételével valamennyivel rendelkeznek az építtetők, illetve az eredeti NATO-megállapodásban is a Zengő szerepel, így nem kell attól tartani, hogy esetleg a NATO mégsem finanszírozná a radartelepítést. A Zengő ellen azt hozták fel a szakértők, hogy további heves tiltakozások várhatók a civil szervezetek részéről, ha kitartanak a Zengő mellett. Mivel a Natura 2000 program része a Zengő, az Európai Bizottság illetékes szerveinek engedélye is szükséges. Februárban a helyi lakosok és környezetvédők a hegy tetején megakadályozták az építkezés megkezdését, többen a fákhoz láncolták magukat. A fakivágási tilalom hamarosan azonban lejár, és elvben újra próbálkozhatnának az építtetők.

Tiltakozók a Zengőn

A Hármas-hegy mellett szóló érv, hogy a radartelepítés okozta természeti károk itt nem számottevőek, mert bár ez is természetvédelmi terület, de a csúcson most is működnek különböző berendezések. Pozitívum az is, hogy itt részlegesen ki van építve az infrastruktúra, és itt a Zengőhöz képest kisebb lakossági tiltakozás várható. Negatívum viszont, hogy a hegy tetején már nincs szabad hely. A meglévő polgári célú berendezések és hírközlési rendszerek összeférhetetlenek lennének egy új radarral, így a meglévő berendezéseket máshova kellene telepíteni - áll a jelentésben. Ez körülbelül két és fél, három milliárd forintba kerülne a szakértői számítások szerint. Ráadásul itt nem túl jó a lefedettség, így kiegészítő radarokra lenne szükség, ami újabb 22-36 milliárd forintos költséget jelentene. Bizonytalansági tényező az is, hogy nem biztos, a NATO elfogadná-e a Hármas-hegyet, ha igen, akkor is szerződést kell módosítani. Az engedélyeztetés miatt három, három és fél évvel megnőne a kivitelezés időtartalma. A jelentés a hátrányok közé sorolja azt is, hogy a hegyre vezető út alsó szakasza önkormányzati tulajdonban van.

A Tenkes előnyére szolgál, hogy természetvédelmi szempontból ez a legelőnyösebb helyszín, nincs komoly tiltakozás ellene. A közművek, infrastruktúra szempontjából is a legjobb helyszín lenne a vizsgált három közül. Radartechnikai szempontból viszont ez lenne a legelőnytelenebb választás. Ráadásul, a Hármas-hegyhez hasonlóan, innét is át kellene telepíteni a meglévő berendezéseket. A Tenkes esetében a legkevésbé valószínű, hogy a NATO beleegyezik a módosításba - állapították meg a felkért szakértők. Szintén a Tenkes ellen szól, hogy az engedélyeztetések miatt éveket csúszna a radar kiépítése.

A Zengő-bizottság azt javasolta, kerüljön sor négypárti egyeztetésre az ügyben. Emellett Gyurcsány Ferenc azt kérte a bizottságtól: vizsgálják meg a Dunántúlon síkvidéki radarrendszer kiépítésének lehetőségét is. Láng István szerint ezt év végére elvégzik.

A jelentést a bizottság néhány nap múlva a kormány elé tárja. Ezt követően pedig a teljes jelentés szövegét nyilvánosságra hozzák.

A Civilek a Zengőért Mozgalom vezetője az MTI-nek azt mondta: a zöldek üdvözlik a döntést. "A bizottság körültekintő, alapos munkát végzett, és örülünk, hogy jelentését kellő mérlegeléssel állította össze" - mondta Herbert Tamás. Közölte: részükről támogatható az ország védelmének dunántúli, síkvidéki lokátorokkal való biztosítása, ha az a lehető legkisebb természeti rombolással jár együtt.