Nagy változtatást kér Annan az ENSZ-től

Kofi Anann ENSZ-főtitkár hétfőn felkéri a tagállamokat, hogy minden eddiginél nagyobb szervezeti reformokat szavazzanak meg. Az ENSZ elavultságát példázza az iraki válságban mutatott tehetetlenség, és a segélyakciókhoz kapcsolódó korrupciós ügyek sora. A hidegháborús világrend logikája szerint felépített struktúrán a legtöbb állam változtatna, de a módszerről kemény viták várhatók.

Hétfőn az ENSZ közgyűlését várhatóan arra szólítja fel Kofi Annan főtitkár, hogy még az idén fogadják el a szervezet átalakítási tervét. Az ENSZ szerepe az utóbbi években sok vitára adott okot, és a legtöbb diplomata úgy véli, hogy a világ legnagyobb nemzetközi szervezete alkalmatlan már a konfliktusok kezelésére. Az ENSZ mostani felépítését a második világháború utáni politikai helyzethez illesztették, és ez mára elavulttá vált.

Kofi Annan három területen vár fontos reformokat: megváltoztatná a Biztonsági Tanács működését, a humanitárius ügyekkel foglalkozó testületeket, és egyértelműen meghatározná, hogy mi számít terrorizmusnak.

A Biztonsági Tanács jelenleg az ENSZ legfontosabb döntéshozó szerve. A BT határozatai elvben minden tagállam számára kötelezőek, és betartásukat akár katonai erővel is ki lehet kényszeríteni. A Biztonsági Tanácsnak a mostani rendszerben tizenöt tagja van. Ezek közül tizet a tagállamok két - két évre választanak. Öt ország - Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország és az USA - viszont állandó tagsággal rendelkeznek, és ezeknek az országoknak vétójoguk van.

Sok állam jelezte az elmúlt években, hogy szintén állandó tagságra pályázik. Annan két javaslatot ajánl az ENSZ figyelmébe. Mindkettő huszonnégyre növelné a BT tagjainak számát. Az egyik lehetőség szerint hárommal növelnék a nem állandó tagokat és hat új állandó tagot is felvennének. Az új állandó tagok azonban nem kapnának vétójogot. A második változat szerint eggyel több nem állandó tag lenne, és nyolc olyan állam kerülne be, amelyek kettő helyett négy évre kapnának többször is meghosszabbítható mandátumot.

Az első változat mellett kötelezte el magát Németország, Japán, Brazília és India is. Ez a három állam közösen lobbizik az állandó tagságért. A második változat mellett vetélytársaik vannak, akik nem akarják szomszédjuk megerősödését: Olaszország, Argentína és Pakisztán például. Az első változat két - két helyet adna Ázsiának (Japán és India esélyesek) és Afrikának (Egyiptom, és Nigéria vagy Dél-Afrika esélyesek), és egyet Európának (Németország esélyes) és egyet Amerikának (Brazília a fő esélyes). Nagyon valószínű, hogy az új állandó tagok közé egy muzulmán többségű országot is beválasztanak, a legjobb esélyekkel erre Egyiptom pályázik.

Az ENSZ humanitárius szervei komoly botrányokba keveredtek az elmúlt években, ezért Annan itt is teljes átalakításokat vár. Az iraki "olajat az élelmiszerért" program vezetőiről például kiderült, hogy saját zsebükre dolgoztak, és a botrány gyanúsítottjai között van Annan fia is.

Az iraki háborút az USA ENSZ-felhatalmazás nélkül indította. A szervezet legfőbb szponzora ezzel megkérdőjelezte az egész szövetség értelmét, így a háborús beavatkozások rendjét is pontosítaná Annan. A legfontosabb lépés a terrorizmus pontos meghatározása az ehhez vezető úton. Így nyilvánvalóbbá válna, hogy mikor lehet katonai erőt bevetni a terrorizmus elleni harcra hivatkozva.

Annan azt várja, hogy már idén szeptemberben sikerül elfogadni a változtatásokat.