Az új ötéves terv

 

Szabad Nép:

Sztálinváros "első lépcsője"

"A kohászat fejlesztése és különösen a lemezgyártás növelése szükségessé teszi az első ötéves terv nagy alkotásának, a Sztálin Vasműnek a továbbépítését ... A vasmű első lépcsőjének kiépítésével üzembe kell helyezni a kokszolómű első két egységét, és a vele kapcsolatos vegyiműveket, új szalmacellulóz-gyárat kell létesíteni."

Sztálinvárosban 1954. február 28-án avatták fel a Sztálin Vasmű 1-es számú nagyolvasztóját. Az ünnepségen jelen volt Nagy Imre miniszterelnök (balról 3.) és Rákosi Mátyás, az MKP főtitkára (jobbról 1.) (MTI)

a hatalmas tervalkotás "komplett" nehézipari - főleg lemezgyártásra berendezett - kombináttá válik.

Sztálinváros építése nem fejeződött be az első ötéves tervben. A 700 köbméteres nagykohó, a 52 nagy teljesítményű martinkemence, a kokszolómű, az öntöde, a vasszerkezeti gyár, a tűzállótéglagyár, az erőmű, és a javítóüzemek üzembe helyezésével hatalmas ipartelep lett ugyan a vasmű, de még nem igazi kombinát. Ez csak a második ötéves terv során valósul meg, amikor a régebbi és az új üzemek összehangolt teljesítőképességű és egymással együttműködő jól kiépített rendszere jön létre. Már az idei év sok újat hoz. A III. számú martint máris üzembe helyezték.

A Sztálin (Dunai) Vasmű Magyarország egyik legnagyobb nehézipari létesítménye, az erőltetett, értelmetlen és gazdaságtalan nehéziparosítás egyik példaképe. 1950-ben - az első ötéves terv keretében - a harmadik világháborúra való katonai fegyverkezés sztálini parancsára kezdték építeni Dunapentelén, amelyet hamarosan Sztálinvárosnak neveztek el (egészen 1961-ig, amikor a település a Dunaújváros nevet kapta). Maga a vasmű is a szovjet diktátor nevét vette fel.

Rövidesen megkezdi a termelést a Sztálinvárosi Kokszolómű első egysége, úgynevezett blokkja, amely nagyrészt hazai szénből kohókokszot készít az első nagykohó számára. 1958-ra a II. számú blokkegység is felépül, mert addigra működik már az újabb kokszmennyiségre igényt tartó 700 köbméteres nagykohó is. Javában tart és még az idén befejeződik az ércelőkészítő és tömörítőmű építése. Ez a nagyüzem külföldről érkezett ércet és hazai pátvesárcet egyaránt fel tud majd dolgozni a két kohó számára. A pátvasércet jelenleg még nem tudja használni Sztálinváros, ezért Rudabányán, ahol a barna-vasérccel együtt ezt is kénytelenek kitermelni - a meddőhányóra ürítik ki. Ez az érc - dúsítás és tömörítés után - még kitűnőbb lesz, mint a barnaérc, mivel vastartalma lényegesen nagyobb. A negyedik martinkemencén kívül ugyancsak még a második ötéves tervben helyezik üzembe a vasmű hengerművét, amely nagy mennyiségű és jó minőségű lemezzel és más kohászati termékkel látja majd el népgazdaságunkat.