Kötelék a határon túli magyar kutatásokhoz

A határon túli magyar kutatók és kutatások támogatásáról kérdeztük Berényi Dénes akadémikust, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK) elnökét.

Az interjúra az adott alkalmat, hogy az MTK a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idei közgyűlésén 10 éves fennállását ünnepelte.

Az Akadémia a rendszerváltás környékén - érezvén a régióban végbemenő történelmi változásokat - megragadta az alkalmat és fokozatosan elkezdte kiépíteni a kapcsolatot határon túli magyar tudósokkal. Hogyan értékeli ezt a 15 éves munkát?
- Valójában már a nyolcvanas évek végén elindult munka, melynek során a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) igyekezett feltérképezni a határon túli tudományos közösségeket. Áttörést jelentett aztán 1990-ben, hogy az Akadémia létrehozta a külső tagság intézményét. Újabb fontos lépés volt, hogy 1996-ban Glatz Ferenc MTA elnökké választása után azonnal létrehozta az MTK-t a határon túli kapcsolatok ápolására. Ennek a szervezetnek a vezetésével és megszervezésével engem bízott meg. Hamarosan megindult a munka, fokozatosan vettük fel a kapcsolatot a különböző határon túli intézményekkel, kollégákkal. Glatz Ferenc már 1996 decemberében összehívta a külső tagokat és a velük való kapcsolattartást bizottságunkra bízta. 1997-től elindult a Domus program, amelynek keretében a határon túli magyar kutatók jöhetnek rövidebb-hosszabb időtartamú magyarországi kutatómunkára pályázati alapon és szállásukról, ösztöndíjukról gondoskodunk. Ezért hoztuk létre a Domus Székházat, ahol most is beszélgetünk. A Domus program hivatalosan az Akadémia és az Oktatási Minisztérium közös programja.

A Domus ösztöndíjrendszer logója

Magyar kutatókat támogatnak, vagy külföldieket is?

Egyéb támogatások is vannak?
- Az előbbiekben említettem már, hogy a bizottság munkája részben a külső tagokkal történő kapcsolatfelvétellel, részben a Domus programmal indult. Ami az előbbit illeti, abból fejlődött ki az ún. "Kapcsolatok program", amelyik túl a külső tagokkal tartott kapcsolaton, foglalkozik az ún. határon túli köztestületi tagsággal is, továbbá a határon túli magyar tudományosságot érdeklő megbeszéléseket, kisebb szimpóziumokat, konferenciákat szervez, évenként egyszer kihelyezett ülést tart a határokon kívül és megfelelő kiadványokat ad ki.
A fentieken túlmenően az évek folyamán még további két programmal bővült a határon túli magyar tudományosság ügye. Pályázati alapon szülőföldön folytatott tudományos kutatásokhoz lehet szerény támogatást igényelni, továbbá a határon túli magyar tudományos műhelyek fenntartásához (ez az ún. műhelytámogatás) lehet támogatást kapni.

Mely csoportok közül kerülnek ki elsősorban a pályázaton nyertes kutatók?
- Korábban a szenior, tehát legalább PhD fokozattal rendelkező tudósokat részesítettük előnyben, manapság azonban a junior és szenior kutatók aránya 50-50 százalékos. A támogatott kutatók túlnyomórészt a környező államokból érkeznek, a pályázók mindössze tíz százaléka érkezik a többi országból.