Az agglomerációban nem kapós az iroda

Vágólapra másolva!
Budapesten sorra jelentik be az újabb irodaházak építését, ellenben a városhatáron kívül szinte jelentéktelen az irodapiac. Budaörstől Gödöllőig csekély az érdeklődés.
Vágólapra másolva!

Budaörs központjában - noha gyakorta cserélődnek a bérlők - lényegében minden irodaház telített. Hargitai Sándor, az Első Budaörsi Ingatlaniroda tulajdonosa szerint azzal, hogy egy újabb irodaházat emeltek évekkel ezelőtt az egykori Mezőgép-központ mellé, lényegében kielégített a városbelsőben működő cégek irodaigénye.

Ezzel szemben az áruházközpontok térségében több telephelyen üresen, jobb esetben félig telten találni közép-, sőt akár felső kategóriás irodákat.

Az elmúlt évtized egyik leggyorsabban fejlődő városában sorra telepedtek le logisztikai és kereskedelmi vállalkozások, termelő egységek, amelyek jellemzően saját telephelyükön belül adtak otthont adminisztratív szervezeteiknek, a cég menedzsmentjének.

Budaörs önkormányzata korábban nem támogatta újabb önálló irodaházak megjelenését, de mint Hargitai Sándor rámutat, a nagy forgalmat bonyolító általános biztosító, vagy pénzügyi szolgáltató cégek központjai ilyen igénnyel amúgy sem jelentkeztek, inkább Budapest belső kerületeibe települtek.

Budaörsön és a szomszédos Törökbálinton jellemzően csak azok keresnek kiadó irodát, akik országos központjuk, műszaki tervező-szolgáltató bázisuk számára nem találnak megfelelő elhelyezést. A bérlemények árai még kategórián belül sem egységesek, kitartó kereséssel már 8 euróért színvonalas irodát lehet találni, de teljes körű szolgáltatással akad 18-20 eurós is.

Az M1-M7 autópálya felőli oldalra több cég települt kifejezetten olyan igénnyel, hogy telephelye irodái, illetve bemutatótermei jól láthatók legyenek a nagy számban erre közlekedők előtt. Reklámcélokra használják fel az új építésű raktárak, elosztó központok és irodák látható falfelületeit.

Gyálon csekély a kereslet

Csizmadia Benedekné, a Csízió Stúdió Bt. társtulajdonosa arról számolt be, hogy Gyálon és a környező településeken (Ócsa, Alsónémedi, Vecsés, Budapest-Soroksár) nincs kereslete az irodaingatlanoknak.

A térségben két nagyobb logisztikai bázis és néhány kiskereskedelmi központ vert tanyát, ezek irodaigénye azonban jelentéktelen, egyéb befektetők pedig még kevesen érkeztek az M5, illetve M0 autópálya fővárosból kivezető szakasza mellé. Az igényeket a raktárbázisokon belüli fejlesztésekkel oldották meg, ezek esetleges értékesítését pedig nem bízzák ingatlanközvetítőkre.

A 24 ezer lakosú Gyálon vélhetően a bankok sem látnak lehetőséget további irodák nyitására. A lakosságot egy banki iroda szolgálja ki, míg a vállalkozások ügyeiket többnyire Budapest belső kerületeiben, főként Ferencvárosban intézik.

Gödöllő vegyesen építkezik

Az M3 autópálya Gödöllőre vezető szakaszán a közelmúltban avattak egy kétszintes, közel 200 négyzetméter alapterületű igényes irodaházat. Emellett a városközpontban jelenleg két nagy házon dolgoznak az építők, amelyek földszintjein irodákat fognak nyitni - mondta Kónya Katalin, a Virányi & Co. Kft. szakértője. Kisebb vállalkozások esetében gyakori, hogy az új építésű lakásokat kisebb átalakításokkal irodaként működtetik.

A belső városrészben lévő régi irodák bérlői szinte egymásnak adják a kilincset. Aki teheti, áttelepül a forgalmasabb utcákba, ahol persze magasabb bérleti díjakkal szembesül. A kereslet serkenti az irodaépítéseket, az új építésűek többségét pénzintézetek, kisebb részét szolgáltató cégek veszik vagy bérlik.

A Gödöllőn is tevékenykedő vállalkozások döntően Budapesten működtetik irodáikat, ahol könnyebben elérhetik ügyfeleik többségét. Csak azok hagyják ott a fővárost és települnek Gödöllőre, amelyeket szakmai hírük miatt sokan akár Budapestről is megkeresnek.

A vegyes kialakítású ingatlanfejlesztések másutt is jellemzőek, legutóbb a gyors fejlődéséről ismert Veresegyházán fejezték be egy lakótömb építését, amelyben több igényes irodát nyitottak.

Bálint Tóth János