A japánok lenyomják Dr. Bubót

A Magyar Televíziónak nem csak több pénzre, de több jól képzett és megfelelő gyakorlattal rendelkező szakemberre van szüksége ahhoz, hogy méltó partnere és megrendelője legyen a tévéjáték- és dokumentumfilm-piacnak - vélte Rudi Zoltán egy mai előadáson. Aggasztó ugyanakkor, hogy a magyar gyerekek naprakészek az amerikai és japán animációs filmekből, miközben szinte nem készül magyar rajzfilm.

A Magyar Televízió által kezdeményezett, "Ki, ha nem mi?" címet viselő találkozóra filmes alkotókat és szakembereket hívtak meg, hogy közösen gondolkodjanak a televíziós filmgyártás helyzetéről, finanszírozási kereteiről és a minőségi filmalkotás lehetőségeiről. A magyar televíziós filmgyártás fellendítésére szervezett szakmai fórumon az MTV elnöke megjegyezte: ahhoz, hogy jó művek készüljenek, a megfelelő finanszírozás és szakembergárda mellett befogadó közönségre is szükség van.

A tévéfilmek és tévéjátékok hiányát emelte ki a konferencián felszólaló Jancsó Miklós Kossuth-díjas filmrendező, ugyanakkor Sükösd Miklós egyetemi docens, a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének akadémiai igazgatója előadásában a nemzeti identitás és az audiovizuális kultúra közötti szoros összefüggést hangsúlyozta. A médiakutató úgy vélte, hogy problémát jelent ma Magyarországon, hogy míg a gyerekek hozzájutnak a legfrissebb japán és amerikai rajzfilmekhez, addig a magyar gyermekműsor-kínálatban nincsenek újdonságok, ugyanazokat "fogyasztják", mint szüleik. Ezek a régi rajzfilmek azonban a mai generáció számára porosnak, lassúnak tűnnek. Sükösd Miklós szerint ez tragikus, mert a gyerekek az energikus, világmegmentő amerikai rajzfilmhősök között nőnek fel, amelyben "nemzeti" hősök híján a magyarok nem versenyképesek. Közben a magyar iskola tanítja a kötelező irodalmat, amelynek nyelvezete a mai fiatalok számára nehezen olvasható - jegyezte meg a szakértő.

"Érdemes lenne Jókait vagy Gárdonyit újraforgatni" - hangsúlyozta Sükösd Miklós, utalva arra, hogy február 1-jén sajtótájékoztatón jelentette be a Magyar Televízió és a Magyar Mozgókép Közalapítvány vezetése, hogy szövetséget köt hazai irodalmi művek tévés feldolgozására. A keretszerződés - melyet azon a délelőttön írtak alá - három évre szól: a két intézmény évente 250-250 millió forintot fordít a vállalkozásra.

A munka során nem csak saját forrásokra támaszkodnának, EU-s pénzek is érkezhetnek a produkciókhoz. A konkrétumokról annyi már most tudható, hogy elsőként Lengyel Balázs, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején játszódó A szebeni fiúk című regényéből feldolgozott alkotást a felnövekvő nemzedék 2008 márciusában láthatja a mozikban, majd a tévéfilmet ugyanebben az évben ősszel a képernyőn. Készül gyerekeknek szóló animációs tévéfilm-sorozat a Futrinka utcát, a Cicavíziót, a Mazsolát és Tádét megálmodó Bálint Ágnes Az elvarázsolt egérkisasszony című meséjéből, ezzel az adaptációval 2008 végén, karácsonykor találkozhat a néző. Kosztümös-kalandos tévéfilm-sorozat is lesz: Jókai Mór egyik legnépszerűbb regénye alapján a Szegény gazdagok tévéfilm-változata várhatóan egy évvel később, 2009 őszére készül el - pályázat útján, koprodukcióban.

[origo] - MTI