Felpörgetné a tyúkpereket az IRM

Az egymillió forint alatti értékért indított perek teszik ki az összes polgári per egyharmadát, ezért az IRM a perrendtartás változtatásával gyorsítaná fel az ilyen ügyeket. A törvénymódosítás kimondaná azt is, hogy a nyilvános tárgyalásokon lehet fényképezni vagy filmezni a bírót.

Jelentősen felgyorsítaná a bíróságok munkáját a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) parlament előtt fekvő módosítása, ami a jelenlegi 200 ezer helyett egymillió forintban határozná meg a határt, amikor először fizetési meghagyással kell megkísérelni behajtani a tartozásokat, és csak akkor lehet perelni, ha az adós ellentmond. A bíróságokra nehezedő ügyterhet csökkentené az is, hogy 2009. július 1-től lehetőség lenne elektronikus úton benyújtani a kérelmeket, amelyek alapján a bíróság 15 helyett 3 nap alatt kibocsátaná a meghagyást.

Ha az ilyen, kis értékű ügyekben az adós nem fizet, a meginduló perek során egyszerűsített szabályokat kell alkalmazni. Az előterjesztő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) szerint tavaly 159 ezer ilyen eljárás volt folyamatban, vagyis ezek teszik ki a teljes ügyteher 32 százalékát. A tárca úgy véli, azért is szükség van a módosításra, mert ezek a perek legtöbbször szerényebb anyagi körülmények közt élőket, illetve a kisvállalkozásokat érintik, nekik pedig komoly érvágás, ha évekig nem jutnak hozzá a pénzükhöz.

A kis értékű pereket olyan városi bíróságokon folyó ügyekben lehet alkalmazni, amelyek fizetési meghagyásokkal szemben benyújtott ellentmondások miatt indultak. A bíróságnak ezekben az ügyekben a benyújtás után 45 nappal meg kell tartania az első tárgyalást, két tárgyalási nap között pedig legfeljebb 30 nap telhet el (a nyári ítélkezési szünet ideje nem számít bele a határidőkbe). Korlátoznák az olyan indítványok és kifogások benyújtását is, amelyeket ma gyakran a per elhúzására használnak.

A bíróság számára nem jelentene akadályt az sem, ha valamelyik fél nem jelenik meg, érdemben elbírálhatja az ügyet a távollétében is. A kis értékű perekben hozott ítéletek ellen lehetne ugyan fellebbezni, de csak akkor, ha az egyik fél úgy véli, az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, és nem lehetne új bizonyítékokat előterjeszteni. A másodfokú bíróság tárgyalást is csak akkor tartana, ha azt valamelyik fél kifejezetten kéri.

Egyezkedni kötelező

A bíróságok leterheltségét csökkentené az a javaslat is, ami kötelezővé tenné a cégek egymás közötti vitáiban, hogy a pereskedés előtt meg kell kísérelni a megegyezést. A feleknek kölcsönösen, írásban kell közölniük egymással álláspontjukat, és csak akkor nyújthatnak be keresetet, ha nem sikerül megegyezniük. Ez a megoldás akkor segítené a bíróságok munkáját, ha nem születik megegyezés, az egyezkedés során ugyanis tisztázódna, pontosan ki mit állít, illetve mit követel.

Az IRM szerint olcsóbbá és gyorsabbá tenné az eljárásokat az is, ha a külföldi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező peres feleknek magyarországi kézbesítési megbízottat kellene megnevezniük. A bíróság így a hazai megbízottnak küldheti határozatait, idézéseit, és azokat nagy biztonsággal tekintheti kézbesítettnek, míg külföldi levelezés esetén ez nem egyértelmű. Az indoklás szerint így el lehetne kerülni azokat az eseteket, amikor a külföldi fél arra hivatkozva húzza el szándékosan a pert, hogy nem kapta meg az idézést, ráadásul a bíróságok sem vernék plusz költségekbe magukat.

Fényképezni szabad

A Pp. módosítása szabályozná a sajtó működését a bíróságokon a közelmúltban felmerült problémák miatt. Kimondaná, hogy nyilvános tárgyaláson a bíróság tagjairól és a jegyzőkönyvvezetőről a sajtó kép- és hangfelvételt készíthet, ha ez a tárgyalás rendjét nem zavarja. Hankó-Faragó Miklós szabad demokrata képviselő módosító indítványa utóbbi kitételt elhagyná, arra hivatkozva, hogy a bíró kötelessége fenntartani a tárgyalás rendjét, és ehhez a törvény megfelelő eszközöket is biztosít számára.

A bírókkal szemben, a javaslat szerint a perben szereplő felekről, jogi képviselőikről, a tanúról, a szakértőről és a tolmácsról csak kifejezett hozzájárulásuk esetén lehet felvételt készíteni. Hankó-Faragó ezen a ponton is módosítást javasol: szerinte az állami és önkormányzati tisztségviselőkről, illetve a jogi képviselőkről hozzájárulásuk nélkül is engedélyezni kellene a felvételek készítését.