Indul a harc a fizetésekért

Több esztendőre szóló bérmegállapodás, a minimálbér, valamint a garantált bérminimum is ősszel az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) elé kerül. Újabb három évre szóló bérmegállapodást nem kötnek majd a munkaadók, ez szinte már most kimondható a reakcióik alapján. A kormány, illetve a szakszervezetek hiába javasolnák az újabb hosszabb távú együttműködést, a munkaadók szerint túlságosan kiszámíthatatlan a gazdasági környezet - derül ki a Világgazdaságból.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) azzal érvel, hogy az idén eddig elért 2,2 és az MNB által a jövő évre prognosztizált 2,6 százalékos gazdasági növekedés nem olyan mértékű, hogy az komolyabb bérfejlesztések alapjául szolgálhatna.

A szövetség akkor is elzárkózik az érdemi bérnöveléstől, ha az adó- és járuléktörvények módosítása nem eredményezi a vállalkozói terhek érdemi csökkenését, így például a különadó megszüntetését, a társadalombiztosítási járulékok szignifikáns mérséklődését, a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlését - hangsúlyozta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a Világgazdaságnak.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke egyelőre nem fogalmazott meg konkrét béremelési igényt, jelezve, hogy nem a növelés mértéke, hanem a minimálbér nettó tartalma érdekli, így a szakszervezeti követés is az adókoncepció ismerete után konkretizálható.

Tavaly szeptember végén adta át a szociális partnereknek a kormány a gazdasági prognózist és ehhez kapcsolódóan az idei évre vonatkozó bérajánlását. A kabinet a bruttó keresetek átlagosan 4,5 százalékos növelését javasolta 2008-ra a versenyszférának; a kormány ekkor 2,8 százalékos GDP-növekedéssel számolt, emellett éves átlagban a fogyasztói árszínvonal 4,5 százalékos