Másképp számolják a fizetési mérleget

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2004-ig visszamenőleg korrigálta a nemzeti számlákban és a fizetési mérlegben elszámolt áruforgalom, szolgáltatások, munkavállalói jövedelmek és a viszonzatlan folyó transzferek adatait, az érintett területek közül a külkereskedelmi adatok kiigazítása a legjelentősebb - tudatta a jegybank az MTI-vel kedden.

A folyó fizetési mérleg adatait már az új számítási módszer alapján közölte az MNB kedden, e szerint a folyó mérleg hiánya az idei második negyedévben 1,838 milliárd euró, szezonális hatásoktól megtisztítva 1,617 milliárd euró volt az első becslés alapján.

A jegybank által közzétett indoklás szerint a fizetési mérlegben torzulást okozott, hogy a külkereskedelemben jellemző kereskedelmi követelések állománya eltérő módon csapódott le az MNB-nek jelentett pénzforgalmi-, illetve a KSH által mért statisztika adatnál. Az eltérések 2004 harmadik negyedévtől, azaz az Európai Unióba lépés után, a közgazdaságilag indokolttól elszakadó, egyirányú tendenciát kezdtek mutatni.

Az MNB a kereskedelmi hitelek számított forgalmának jelentős részét a fizetési mérlegben statisztikai hibának (tévedések és kihagyások soron) számolta el, és a KSH-val közösen elkezdte vizsgálni az eltérések okait.

A két intézmény a külföldön bejegyzett, Magyarországon csak áfa-bevallásra kötelezett, de a magyar külkereskedelemben egyre nagyobb szerepet játszó vállalkozásokat elemezte. Ezeknek a vállalkozásoknak az adatai a külkereskedelmi statisztikára vonatkozó nemzetközi előírások szerint a magyar külkereskedelem részeként kezelendők, a nemzeti számlákban és a fizetési mérlegben történő elszámolásukra még nincs egyértelmű nemzetközi módszertani ajánlás.

Átértékelik a magyar gazdaság teljesítményét

A hazai szakértők véleménye szerint ezek a vállalkozások a nemzeti számlák és a fizetési mérleg szempontjából nem részei Magyarország gazdaságának, ezért a külkereskedelmi termékstatisztikára vonatkozó előírásoktól eltérő módon kell azokat elszámolni.

A szakértők úgy vélik: ez lényegében azt jelenti, hogy a külkereskedelmi tranzakcióik árrését a magyar gazdaság teljesítményének értékelésekor figyelmen kívül kell hagyni.

A KSH és az MNB által közösen kidolgozott számítások alapján ezen vállalkozások forgalmával kapcsolatos kiigazítás értéke (nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott átlagos árréssel becsülve) 2004-ben -101 milliárd forint, 2005-ben -179 milliárd, 2006-ban -297 milliárd, 2007-ben pedig -331 milliárd forint volt.

A KSH és az MNB ennek alapján visszamenőlegesen korrigálta a nemzeti számlákban és a fizetési mérlegben elszámolt áruexportot és áruimportot.

A közlemény kitér arra: a kereskedelmi hitelek forgalmának a statisztikai hibába történő átsorolása, illetve annak nagyságrendje a fizetési mérlegben automatikusan maga után vonta az alulról és felülről számított finanszírozási igény közötti rés jelentős növekedését.

Az MNB sajtóközleményeiben és publikált fizetési mérleg adataiban a két finanszírozási igény közötti eltérés folyamatosan nyomon követhető volt. A külföldön bejegyzett, Magyarországon csak áfabevallásra kötelezett vállalatok forgalmával kapcsolatos áruforgalmi revízió, a statisztikai hiba csökkentésével valójában éppen ezt az eltérést mérsékelte.