Az ELMŰ-nek, az ÉMÁSZ-nak, az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-nek és a DÉMÁSZ-nak - mint egyetemes szolgáltatóknak, akik a lakosságot, a kisfogyasztókat és a közintézményeket látják el - a hivatal áprilisi határozata szerint az összeg 60 százalékát közvetlenül a fogyasztóknak, 40 százalékát pedig a védendő, illetve a szolgáltatásból kikapcsolt kisjövedelmű rászoruló áramfogyasztóknak kellett volna megfizetni.
A fogyasztónként átlagosan 500 forint visszafizetési kötelezettségről szóló határozatot július közepén a hivatal megváltoztatta: a fenti összeg 60 százalékát a krízisalapba kell befizetniük a szolgáltatóknak, a 40 százalékát pedig a rászoruló lakosok villamosenergia-fogyasztását támogató alapítványok egyikébe, vagy közhasznú társadalmi szervezet számlájára kell utalniuk adományként.
Az adományban ki kell kötni azt, hogy abból csak az adott áramszolgáltató szolgáltatási területén lévő fogyasztók kaphatnak támogatást.
A Magyar Energia Hivatal áprilisi határozata szerint a négy áramszolgáltató - az egyes szolgáltatóknál eltérő mértékben - átlagosan 40 fillérrel magasabb árrést számolt az előzetes, de pontatlan becslés alapján.
Az áramszolgáltatók extraprofitja a lakossághoz kerül, csak az eddiginél sokkal célzottabban - mondta Szollár Domokos kormányszóvivő.
Szollár Domokos arra reagált, hogy a KDNP felszólította a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, vizsgálja ki az áramszolgáltatók 5 milliárd forintos befizetését a krízisalapba. Az ellenzéki párt azt szeretné, ha a hatóság kérné fel a kormányt, hogy az áramszolgáltatók befizetését előíró döntését vonja vissza, a "túlfizetés miatti összegeket" pedig írják jóvá a fogyasztóknak.
A krízisalapot a kormány június 24-i döntésével 5 milliárd forinttal gyakorlatilag úgy töltötte fel, hogy ezt az összeget a fogyasztóktól vonta el - mondta Molnár Béla országgyűlési képviselő, hozzátéve: amennyiben a fogyasztóktól akárcsak 500 forintot is elvon a kormány, törvénytelen dolgot tesz.
Szollár Domokos elmondta: a Magyar Energia Hivatal határozatai alapján az áramszolgáltatók közérdekű kötelezettségvállalásként a 2008. évi extraprofitjuk 60 százalékát a Kríziskezelő Program számlájára fizetik be, 40 százalékát pedig - a rászoruló fogyasztókat támogató alapítványokon, vagy közhasznú szervezeteken keresztül - azok a családok kapják meg, amelyeknél egyébként kikapcsolnák a villanyt.
Erre egy törvénymódosítás ad lehetőséget az energiahivatal számára - közölte a szóvivő, hozzátéve:a módosítást tavasszal fogadta el az Országgyűlés.
A törvénymódosítással a szolgáltatók extraprofitjából származó összeg teljes egészében ugyanúgy a lakossághoz kerül, csak sokkal célzottabban, azokhoz a családokhoz, akik arra valóban rászorulnak - szögezte le Szollár Domokos.
A szóvivő szavai szerint amennyiben az áramszolgáltatók azt az összeget az összes fogyasztó számláján, azonos összegben írták volna jóvá, akkor ez összeg az egyes fogyasztók esetében nem érte volna el az 500 forintot sem.