Devizahitel-mítoszról értekezik London

A Közép-Európában folyósított devizaalapú hitelek a jelenlegi válság egyik "legdivatosabb témájává" váltak, a jelenség egyes elemeit azonban a piac eleve aránytalanul eltúlozta, más kockázati elemek pedig gyakorlatilag eltűntek a térségi makrohelyzet javulásával, áll az egyik vezető londoni befektetési csoport hétfőn kiadott átfogó elemzésében.

A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) globális bankcsoport londoni befektetési elemző részlege a "Devizahitelezés - tények és mítoszok" című tanulmányban a közép-európai gazdaságokba kiáramlott devizaalapú hitelekről azt írja: a pénzügyi szektoron kívüli közép-kelet-európai magánadósok körében a devizaadósság aránya a teljes adósságon belül valóban magas.

Ám a devizaadósság önmagában jóval kisebb a közhiedelem által feltételezettnél, mivel (a fejlettebb piaci térségekkel összehasonlítva) általánosságban is alacsony a kint lévő hitelállomány. Ez azt jelenti, hogy az abszolút számokat tekintve a devizaadósságok sem nagyok.

Ráadásul a nettó devizaadósság-kockázat még alacsonyabb, mint a fejlett országokban, hiszen a belső piacra kihelyezett devizaalapú hitelek 25-45 százalékát fedezik a devizabetétek az egyes térségi országokban, áll az elemzésben.

A Bank of America-Merrill Lynch szerint a bruttó küladósságok magasak ugyan - különösen Magyarországon -, azonban ezek zöme a bankszektoron belüli, illetve vállalatcsoporton belüli (vagyis általában tulajdonosi) hitel, és a pénzügyi szférán kívüli devizaadósság-ráták nem túlzottan magasak, a hazai össztermékhez (GDP) mérve 13-17 százalék közöttiek a térségben.

A BoA-ML londoni elemzői szerint emellett a devizaadósságok - mind a külső, mind a devizában folyósított belső kötelezettségek - többsége hosszú lejáratú, a rövid futamú devizaadósságok pedig könnyen kezelhetők, tekintettel a közép-kelet-európai gazdaságok fizetésimérleg-helyzetében végbement javulásra.

Az elemzés "teljes félreértésnek" nevezi azt a "hiedelmet", hogy a térségi valuták külső értékvesztése nyomán súlyosan romlott a pénzügyi szektoron kívüli magánadósok pénzügyi helyzete. A cég szerint ugyanis az adott devizáknál - például az eurónál vagy a svájci franknál - lezajlott kamatcsökkentések hatása felülmúlta a helyi valutaárfolyam-gyengülésekét.

Ez azt jelenti, hogy a devizaalapú hitelek adósságszolgálati költsége az utóbbi egy évben nemhogy nem nőtt, de egyenesen csökkent a BoA-ML szerint.

A cég saját számítása szerint például Lengyelországban egy tipikus, svájci frankban folyósított lakossági jelzáloghitel havi törlesztése éves összevetésben 5,5 százalékkal mérséklődött. Magyarországon, ahol a lakosság mellett a vállalati szektornak is jelentős devizaalapú adósságállománya van, egy tipikus vállalati devizahitel havi törlesztési összege 7,5 százalékkal alacsonyabb éves összehasonlításban, tekintettel arra is, hogy a forint eddig jobban teljesített, mint a lengyel zloty, áll az elemzésben.

A Bank of America-Merrill Lynch szerint "értelmetlenek" azok a kezdeményezések, hogy a szabályozó hatóságok "számolják fel" a devizaalapú hitelezést, mivel a bankok maguk máris annyira megszigorították kihelyezési gyakorlatukat, hogy a devizahitelezés "gyakorlatilag halott", az állomány látszólag továbbra is robusztus növekedését szinte kizárólag árfolyamhatások okozzák.