A fékezés roncsolja a tüdősejteket

Vágólapra másolva!
A gépkocsik fékezésekor a tüdőre veszélyes részecskék kerülnek a levegőbe. A legjobban a hirtelen erős fékezés károsítja a tüdő sejtjeit, de az átlagos, sőt akár csak egy gyenge fékezés is stresszt jelent a sejteknek - állítják svájci kutatók kísérleteik alapján.
Vágólapra másolva!

A Berni Egyetem és a lausanne-i Munkaegészségügyi Intézet kutatói egy működő gépkocsi tengelyéhez közel elhelyezett, laboratóriumi körülmények között tenyésztett tüdősejteken vizsgálták, miként reagálnak a fékezéskor a levegőbe kerülő fékporra.

A por összetételét elemezve kiderült, hogy jelentős mennyiségben található benne vas, réz és szerves eredetű szén. Az ezeknek a szennyező elemeknek kitett sejteken az oxidatív stressz és a gyulladás jelei mutatkoztak, s a kísérletben az erős fékezés okozta a legnagyobb változást a sejtekben e téren. Érdekes módon a sejtek megváltozott állapot néha még akkor is jelentkezett, amikor a fék nem működött, ami feltehetőleg annak a következménye, hogy az egyéb helyeken, például a tengelyen és a fékrendszer más részein lerakódott fékpor még ekkor is távozott a gépkocsiból.

"A teljes közúti közlekedésből származó légszennyezés 20 százalékát a fékbetét kopásakor keletkező por teszi ki, a fékpor egészségre gyakorolt hatása mégis kevéssé kutatott terület. Azt találtuk, hogy a fékkopással a porba kerülő fémszemcsék hatására az oxidatív stressz révén sérülhet a sejtek közötti kapcsolat" - magyarázzák a BioMed Central című folyóiratban a kutatók, akik azt remélik, hogy a további kutatások során fény derül arra, pontosan mely összetevők vesznek részt a sejteket stresszhatásnak kitevő egyes anyagcsere-útvonalakban.