Szokatlanul korán jött idén az influenza-járvány

Múlt héten az influenzás megbetegedéseket az országos tisztifőorvos járvánnyá minősítette, az előző évekhez képest három hónappal korábban. Mikortól számít egy betegséghullám járványnak, és hogyan küzdhető le?

Mi kell egy fertőző betegség járványos terjedéséhez? Három alapvető dolog: először is úgynevezett fertőző forrás, aztán a terjedés lehetősége, végül fogékony szervezet. Kissé egyszerűsítve a dolgokat: a fertőző forrás azt az embert (vagy állatot) jelenti, aki megfertőződve képes továbbadni a kórokozót. A terjedés a kórokozó sajátosságától függ - az influenza például tipikusan cseppfertőzéssel terjed, a malária szúnyogcsípéssel, a szifilisz pedig nemi úton. Fogékony szervezetnek számít az a személy, akiben kialakulhat a betegség.

Harc a járvány ellen

A járványos betegségek elleni harc lényege, hogy a három tényező közül valamelyiket kiiktatják. A fertőző forrás megszüntetésére példa a lassan már felejtés homályába vesző madárinfluenza, amely során szárnyasok millióit ölték le, Angliában pedig néhány éve tömegével irtották ki a szarvasmarhákat a kergemarhakór idején. Emberek esetén a módszer alkalmazása nyilván nem jöhet szóba, bár a legenda szerint a sztálini Szovjetunióban ólommal kezelték a szifiliszes betegeket - 22-es és 38-as kaliberrel...

A terjedés lehetőségének kiiktatása tehát nem mindig lehetséges, bár a szúnyogok irtása bizonyítottan visszaszorítja a maláriát, a gumióvszer pedig kivédheti a szifiliszt. Sajnos influenza esetén ez a fajta védekezés nem igazán működik, noha a műtős maszk viselése némi biztonságérzetet adhat.

A nagymamádnak volt kanyarója?

A közegészségügy sikertörténete kétségkívül a fogékony szervezetek számának csökkentése. A fertőző betegségekre alapjában véve mindenki fogékony, egy agresszívabb kórokozó azt is leterítheti, akinek egyébként jól karbantartott az immunrendszere. Egy bizonyos betegség ellen a védettség kétféleképpen alakulhat ki: természetes módon, a betegség átvészelésével - igaz, ez nem minden betegség esetén tartós hatás, vagy mesterséges módon - védőoltásokkal.

Belegondoltál valaha, hogyan tűnhettek el rövid idő leforgása alatt olyan halálos fertőző betegségek, mint például a szamárköhögés? Megkérdezted már a szüleidet, nagyszüleidet, volt-e kanyarójuk? Hogy ezeket a korábban a gyermek lakosságot tizedelő betegségeket a mai magyar ember már nem tartja reális veszélynek, csak a kiváló oltási rendszerünknek köszönhető.

Az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat a lakosság túlnyomó része fenntartások nélkül elfogadja. Ennek, és persze a higiénés helyzet fokozatos javulásának köszönhető, hogy hazánkban manapság már évente átlagosan csak 500-an halnak meg fertőző betegségekben. Érthetetlen, hogy az oltásokat amúgy elfogadó közösségben egy évek óta bejáratott módon készülő, ajánlott oltás esetén hogy alakulhatott ki ekkora hisztéria...

Forrás: iStockphoto

Mikor beszélhetünk országos járványról?

De kanyarodjunk vissza a járvány kérdéséhez! A közegészségügyi szakemberek akkor is egy fertőző betegség járványos terjedéséről beszélnek, ha két beteg között egyértelmű kapcsolat mutatható ki. Amikor tehát az évek óta nem látott nagykanizsai nagynénid veled egy időben betegszik meg ugyanabban a ritka fertőző betegségben, az még nem jelent járványt; ám ha az óvodában a lányod és a barátnője egymás után dőlnek ágynak, akkor már járványról beszélünk.

Persze nincs olyan szakember, aki két fertőző beteg egyidejű jelentkezése esetén azonnal járványt kiáltana, ezért találtak ki egy mérőszámot, ami alapján kijelenthető, hogy országos szintű fertőzésveszélyről van szó.

Ez az influenza esetén minimum heti 20 000 új influenza-szerű beteget jelent. Azért "-szerű", mert a tünetek alapján száz százalékos biztonsággal nem lehet kijelenteni, hogy a betegséget az influenzavírus okozza, az orvos pedig nem két lábon járó víruslabor.

Ritkán tört ki január előtt járvány

Mindössze tehát "csak" a 20 000-es betegszám kellett a tisztifőorvos bejelentéséhez. Valójában nem nagy számról van szó, máskor is volt már influenzajárvány. Vagyis nincs mitől félni, nem ez az első, és nem is az utolsó influenzajárvány, ami érinthet. A mostani esetben csak az a szokatlan, hogy a korábbi évekhez képest meglehetősen korán került sor a hivatalos közleményre - az elmúlt öt évben az influenza aktivitás csak január végére-február elejére érte el ezt a szintet. 2004-2005, valamint 2005-2006 telén pedig egyáltalán el sem jutottunk idáig.

A korán beköszöntő járványnak több magyarázata is lehetséges, némelyik közel állhat az összeesküvés-elméletek kedvelőinek szívéhez. Eszerint azért jelentették be ilyen hamar a járványt, hogy minél többen beoltassák magukat.

Szakszerűbb magyarázatok után kutatva nem kizárt, hogy a kialakult médiahisztéria miatt a szokásosnál többen fordulnak orvoshoz influenza-szerű tünetekkel. Egy másik magyarázat szerint a figyelőszolgálat orvosai mostanában alaposabban vizsgálják meg a betegeiket, így több gyanús esetet jelentenek, mint a korábbi években.

Egy néhány hete megjelent felmérés szerint a magyarok 86 százaléka elutasítja az oltást. Az is kimutatható, hogy az ellenzékkel szimpatizálók körében extrém mértékű az ellenállás. Mintha legalább is létezne jobb meg baloldali influenza, mondjuk a szövődményként kialakuló tüdőgyulladás elhelyezkedése alapján.