Nem lehet átverni a magyar diák által fejlesztett szemvizsgáló rendszert

Több innovációs és szakmai díjat nyert egy mindössze 22 esztendős győri diák találmánya, aki még középiskolásként állt elő automatizált szemvizsgáló készülékének ötletével. A szerkezet iránt komoly érdeklődés mutatkozik hazánkban és világszerte egyaránt.

"A győri Jedlik Ányos Informatikai és Gépipari Szakközépiskolába jártam, itt lehetett ötödik év végén beadni egy általunk kitalált és megvalósított találmányt, a vizsgajegy részeként" - mesél a kezdetekről Sarkadi-Nagy Balázs, aki jelenleg a Széchenyi István Egyetem mechatronika szakos hallgatója. Az általa kifejlesztett készülék az eddigi legegyszerűbb és leggyorsabb módja a színtévesztés és az éleslátás vizsgálatának, szemben az évtizedek óta használt 'számos táblával', illetve az úgynevezett 'baboskönyvvel'.

"Az volt a célom, hogy minél költséghatékonyabb, felhasználóbarát eszközt hozzak létre, amely gyorsan és megbízhatóan dolgozik" - tette hozzá a fiatal feltaláló. "Az analóg eszközökkel az a probléma, hogy idővel kopnak, a táblák megsárgulnak, a könyveket pedig nem szabad megérinteni. További gondot okozhat, hogy a számos táblák sorrendjét be lehet tanulni, ha valaki csalni akar a vizsgálaton, a számítógép azonban véletlenszerű mintákat dob ki."

"Vannak olyanok, akiknek adott esetben az állása múlhat a szemvizsgálaton, és az orvosnál nem feltétlenül gondolják végig, hogy milyen következményei lehetnek, ha csalnak ilyenkor" - tette hozzá Dr. Kéry Klára szemész szakorvos, aki szakmai konzulensként vett részt az eszköz kifejlesztésében.. "De láttam már olyat is, hogy a szülők nem voltak hajlandóak elhinni, hogy a gyermekük színtévesztő, hiszen ők maguk látták a színeket. A géppel végzett vizsgálat eredményét azonban elfogadják. A páciensek is jobban átérzik a saját tüneteiket, ha már harmadszorra is rossz választ ütnek be a gépbe."

A színtévesztés esetén 70 centiméterről, az éleslátás vizsgálata esetén 5 méterről kell a páciensnek néznie a speciális képernyőt, majd az ott látottak alapján választ adni a számítógép kérdéseire. A rendszer a vizsgálat végeztével azonnal felállítja a diagnózist, amely 100 emberen végzett teszt alapján 99, illetve 100 százalékos pontossággal működött (a színtévesztésre, illetve az éleslátásra vonatkoztatva).

"Az éleslátás vizsgálata tökéletesen működött, és csupán egyetlen embernél találtunk eltéréseket a színtévesztés vizsgálatakor" - mondta Sarkadi-Nagy Balázs. "Azonban a jelenlévő orvosnak ezt természetesen jóvá kell hagynia, szükség esetén pedig megjegyzést írhat az egyes diagnózisokhoz, illetve dönthet úgy, hogy további vizsgálatokat végez el a kérdéses betegeken." A rendszer óriási előnye, hogy a kapott adatokat tárolja, így a későbbiekben összevethető, hogy az egyes páciensek állapota miként változott az idő múlásával.

"A középiskolánkban rendszeresen végeztek szemvizsgálatot, mind a 800 diákon, a védőnőknek pedig ezután legalább még egyszer annyi idejébe került az adminisztráció" - tette hozzá a feltaláló. "A rendszer használatával erre nincs szükség, a gép automatikusan rögzíti az adatokat."

A fiatalember saját maga állította össze a vizsgálati eszközt - a számítógéphez csatlakozó speciális monitort, illetve erre a célra létrehozott billentyűzetet - a szoftver megírásához azonban szakmai segítséget kapott..

Az egyelőre csak prototípusként létező készülék iránt már most is óriási az érdeklődés. A feltaláló által megkérdezett orvosok általában azt szeretnék tudni, hogy mikor kerül piacra a rendszer, de sokan saját ötleteikkel is segítik a fejlesztést.

"Egyéb vizsgálati módszereket, illetve például iskolai állapotfelméréshez használható, összetettebb rendszer leírását is megkaptam már" - mondta Sarkadi-Nagy Balázs. "én azonban azt szeretném, hogy először legyen piacképes a látásvizsgáló készülék, aztán, ha az igény megvan, lehet szűkebb, specializáltabb területek számára tovább fejleszteni." Az eszköz egyébként nem csak hazánkban számíthat széleskörű érdeklődésre: a feltaláló szerint határainkon kívül sem létezik egyelőre olyan rendszer, amely a bevitt adatok alapján azonnali, megbízható diagnózist tudna felállítani."

"Nem tudtam róla, hogy készült ilyen eszköz, de nagyon hasznosnak tartom" - mondta Dr. Simon Katalin szemész szakorvos. "Egy ilyen gép objekítv adatokat szolgáltat, azonban, amikor külön-külön vizsgáljuk a páciens szemeit, mindig szükség van külső, szubjektív kontrollra, ugyanis a szemeink sok esetben eltérő módon romlanak. Ez annyit jelent, hogy ha nagy az eltérés, nem biztos, hogy a páciensnek valóban szükséges van az adott mértékű, eltérő korrekcióra, mert az agyunk nem feltétlenül tudja ezt értelmezni, ilyenkor kettőslátás is kialakulhat. Így van ez például a kontaktlencsék felírása előtti számítógépes vizsgálatok esetén is: hiába ad ki pontos adatokat a gép, csak akkor derül ki, hogy jó-e a lencse, vagy sem, ha a páciens kipróbálja azt."

A fiatalember - aki idén decemberben tölti be 22. évét - tanulmányai végeztével tovább szeretne tevékenykedni az orvosi elektronika területén, mivel úgy érzi, ezáltal segíthet az embereknek.