A bíróság szerint jogos a Soros cégére kiszabott rekordbírság

Vágólapra másolva!
A Fővárosi Bíróság elutasította a Soros Fund Management pénzügyi felügyelet (PSZÁF) által kiszabott bírság miatt indított keresetét. A PSZÁF még tavasszal rótt ki közel félmilliárd forintos bírságot a Soros György magyar származású üzletember érdekeltségébe tartozó befektetési cégre az OTP-részvényekkel kötött tavaly őszi ügyletei miatt. Ennél nagyobb bírság kiszabására nem volt példa a magyar felügyelet történetében.
Vágólapra másolva!

A Fővárosi Bírtóság elutasította a Soros György, magyar származású üzletember érdekeltségébe tartozó befektetési társaság, a Soros Fund Management keresetét, amely Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által tavasszal kiszabott félmilliárd forintos büntetésről szóló határozat felülvizsgálatára irányult.

"Megnyugtató, és a törvényes rendnek megfelelő ítélet született, ez hosszú távon is iránymutató lesz a piacok valamennyi résztvevője számára" - mondta az ítélethirdetést követően Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője. Nemescsői András, a felperes jogi képviselője pedig azt mondta: továbbra is úgy gondolják, hogy jogszerű volt a tranzakció, és a döntés ellen fellebbezni fognak.

Tavaly októberben kezdődött

Az ügy előzménye, hogy tavaly októberben drasztikusan zuhant az OTP árfolyama, amikor Magyarországot elérte a globális pénzügyi válság. A PSZÁF pedig Soros György cégét, a Soros Fundot hozta összefüggésbe a pesti tőzsdén 2008. október kilencedikén lebonyolított néhány nagyszabású ügylettel.

A PSZÁF által kezdeményezett piacfelügyeleti eljárást azt vizsgálta, hogy 2008. október 9-én az OTP Bank részvényeire kötött és az OTP-papírok árfolyamának éles zuhanását eredményező ügyletkötések során sérültek-e a tőkepiacról szóló törvény (Tpt.) piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezései.

A felügyelet március végén lezárta a vizsgálatot és határozatott hozott, amelyből kiderült: a Soros Fund 390 ezer darab OTP-részvényt vett kölcsön és adott el a piacon a kereskedés utolsó részében, illetve a kereskedés záró szakaszában, olyan feltételekkel, amelyek hatására a bankpapír árfolyama nagyot esett - az egész napi kereskedésben több mint 20 százalékot, ebből mintegy 9 százalékot a zárószakaszban. Az alap másnap zárta az ügyletet, amikor az árfolyam még tovább esett.

Félmilliárdos büntetés

A PSZÁF szerint a szóban forgó ügyleteknek az időzítése, mennyisége és piacra gyakorolt hatása alapján egyértelműen felvetették a Tpt. szerinti "piacbefolyásolás megvalósultának lehetőségét". Az ügyleten 675 ezer dolláros árbevételre tett szert a a cég, s a cselekmény tőkepiaci súlyának figyelembe vételével a bírságot ennek 400 százalékában határozta meg a felügyelet, és 489 millió forintra bírságolta meg a társaságot.

Soros György a felügyeleti határozatra reagálva - márciusban - közölte, cége napi ügyeit már nem maga intézi, és ő személy szerint nem kötött volna üzletet az OTP árfolyamcsökkenésére. Soros közölte azt is, hogy belső vizsgálatot rendelt el cégénél, és sajnálja a történteket. Júliusban Michael Vachon, Soros György szóvivője közölte: a bírságot kifizette a Soros Fund, ám a határozatot megtámadja a bíróságon.

A bank közgyűlése is foglalkozott az üggyel

Az OTP Bank április végén tartott éves rendes közgyűlésén Csányi Sándor elnök-vezérigazgató elmondta: a pénzintézet megvizsgálja, hogyan tud segítséget nyújtani azoknak a kisbefektetőknek, akik jelentős veszteséggel kényszerültek eladni részvényeiket a Soros Fund által előidézett árfolyamcsökkenés miatt.

Csányi azt is közölte: valószínűleg nem lehetne bizonyítani, hogy a részvényeseket közvetlenül az októberi támadás miatt érte volna kár, mert az OTP-papír árfolyama október után hónapokon át veszített értékéből, azoknak a határidős pozícióknak a tulajdonosai ugyanakkor, amelyeket emiatt likvidáltak, valószínűleg eredménnyel pereskedhetnek a támadó ellen.

Tavaly október elsején egyébként mét 6405 forinton zárták a kereskedést az OTP-részvények, október 10-én viszont már csak 3600 forintot értek záráskor. Kisebb kilengésektől eltekintve március elejéig 1355 forintig süllyedt a jegyzés, ez volt a mélypont. A javuló nemzetközö befektetői környezet hatására fokozatosan kapott erőre a bankpapír, pénteken nem sokkal délután négy óra előtt 5426 forintnál járt a jegyzés, ami 0,9 százalékos többletnek felel meg a szerdai záráshoz képest.

A parlamentben is terítékre került

Az Országgyűlésben is téma volt a Soros Fund ténykedése: április végén, Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő azt javasolta a parlamentben, hogy alakuljon egy, a "Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság" mondván, a legnagyobb hazai bank papírjainak esése pedig a bankrendszer stabilitását veszélyeztette. A politikus jelezte, a PSZÁF által kiszabott bírsógá szükséges, de nem elégséges következménye a tőkepiacot ért támadásnak.

A vizsgálóbizottság feladata a történtek alapos kivizsgálása, valamint az esetleges felelősök megnevezése és a hasonló támadások elleni jövőbeni hatékony fellépés kialakítása - mutatott rá a fideszes képviselő. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter reagálásában csupán ennyit mondott: "a kormány támogatja a vizsgálóbizottság felállítását".

A parlament június közepén döntött is a testület létrehozásáról, ám az Országgyűlés honlapján elérhető információkból nem derül ki, hogy kik a tagok, illetve mikor ülésezett a bizottság. Annyi olvasható az oldalon, hogy a "Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottságnak nincs albizottsága", valamint ez: a testület "nem tárgyalt irományt.