Nem elég jók magyar ügyvédnek a határon túliak

Hiába van meg minden képzettségük, se közalkalmazott, se ügyvéd, se köztisztviselő nem lehet Magyarországon sok külföldi. A törvény sújtja többek között az Ukrajnában és Szerbiában élő határon túli magyarokat is, pedig van olyan európai ország, ahol még a rendőröknek sem kell állampolgárság. Jogvédők szerint a tiltás diszkriminatív, és semmi nem indokolja, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak.

Nem lehet Magyarországon közalkalmazott abból, aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamelyik országának, és nem szerzett még letelepedési vagy bevándorlási engedélyt. A Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet szerint diszkriminatív a közalkalmazotti törvénynek ez a rendelkezése, mert állampolgárságuk, illetve státuszuk miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesít egyes embereket.

A tiltás több tízezer embert érinthet, a bevándorlás hivatal 2008 végi statisztikái szerint ugyanis tízezrek tartózkodtak akkor Magyarországon három hónapnál tovább bevándorlási vagy letelepedési engedély nélkül. Például majdnem 50 ezer embernek csak regisztrációs igazolása volt, és közel ötezren voltak, akik maguk nem EGT-állampolgárok, de legalább egy családtagjuk magyar. Nemzetiségükre nézve lehetnek köztük például ázsiaiak, afrikaiak, de határon túli magyarok is Ukrajnából, Szerbiából.

Bár elvben idővel ők is megszerezhetnék a magyar állampolgárságot, ennek sok szigorú feltétele van, alapesetben 8 évnyi magyarországi tartózkodás után lehet kérvényezni. A letelepedési engedélyt sem könnyű megszerezni: ehhez arra van szükség, hogy az illető legalább 3 éve életvitelszerűen Magyarországon éljen, és rendelkezzen többek közt megélhetéssel, lakhatással, egészségbiztosítással.

A Helsinki Bizottság munkatársa, Győző Gábor ügyvéd november 28-án az Alkotmánybírósághoz fordult azt kérve, hogy a bíróság állapítsa meg a közalkalmazotti törvényben szereplő tiltás alkotmányellenességét, és semmisítsék meg azt. Azzal érvelt, hogy a rendelkezés szükségtelenül korlátozza a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. A beadvány szerint nincs olyan alapjog vagy alkotmányos cél, amely alapján ki lehetne kötni, hogy közalkalmazotti munkát ezek az emberek nem végezhetnek, sőt, szakmai és célszerűségi szempontok sem indokolják ezt.

Győző Gábor az [origo]-nak pénteken azt mondta: konkrét panasz nem érkezett hozzájuk olyan embertől, aki a támadott törvény miatt esett el a közalkalmazotti pályától. Az 1992 óta hatályos tiltásra az Antidiszkriminációs Jogklinika projekt keretében végzett vizsgálódás során figyeltek fel, de korábban, más szakma miatt panasszal is fordultak már hozzájuk.

A közalkalmazotti törvényhez hasonló tiltást fogalmaz meg az ügyvédekről szóló jogszabály is, de még szigorúbban: csak az lehet ügyvéd, aki EGT-állampolgár. A Helsinki Bizottság figyelmét az egyik, határon túlról érkezett gyakornokuk helyzete hívta fel a korlátozásra. A lány egy magyar egyetem jogi karára járt, amikor rájött: hiába szerzi meg a diplomát, ügyvédként nem dolgozhat Magyarországon.

A gyakornok 2004 óta él Magyarországon, idén nyáron szerezte meg a jogi diplomáját. A nyilvánosságot szeretné elkerülni, ezért neve elhallgatását kérve nyilatkozott az [origo]-nak. Egyelőre a törvényi tiltás miatt ügyvédjelöltnek sem tud beállni, és így nem kezdheti el a három éves kötelező gyakorlatot egy ügyvédi irodában. Tartózkodási kártyával él az országban. Már beadta az állampolgársági kérelmet, és abban bízik, hogy hamarosan meg is kapja. Mivel határon túli magyar, magyar felmenői miatt az átlagosnál rövidebb ideig, körülbelül egy évig kell várnia, és utána már vállalhat majd bármilyen hivatalt.

Azt mondta az [origo]-nak: ismer többeket, akik hozzá hasonló helyzetben vannak. Szerinte az az általános, hogy kivárják az állampolgárságot, mert a magyar diploma megszerzése után a magyar jogról tanultakat más országban nem igazán tudnák hasznosítani. Neve elhallgatását kérő forrásunk szerint problémát jelent az is, hogy az állampolgárság megszerzéséhez szükség van bizonyított keresetre, szakmájukba vágó állást viszont nem végezhetnek, ezért sokan arra kényszerülnek, hogy bármilyen munkát elvállaljanak, akár minimálbérért.

A jogvédők az ügyvédi törvény felülvizsgálatát kérték az Alkotmánybíróságtól. Ekkor is arra hivatkoztak, hogy a tiltás a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogba ütközik, ráadásul diszkriminatív is. Az Alkotmánybíróság azonban 2004-es határozatában elutasította a kérelmüket, így a tiltás még ma is hatályos. Az Alkotmánybíróság így indokolta a döntését: jelentős közérdek fűződik ahhoz, hogy az ügyvéd szakszerűen lássa el feladatát, hivatása közjogi jellegű és "vélelmezhető, hogy az, aki az adott országban, régióban állampolgársággal rendelkezik, iskoláit ott végezte, rendelkezik elsődlegesen megfelelő ismeretekkel a vonatkozó jogszabályokról és azok alkalmazásáról".

Az Alkotmánybíróság nem volt teljesen egységes ebben a kérdésben. Az egyik bíra, Kukorelli István különvéleményében igazat adott a jogvédőknek, és alkotmányellenesnek nevezte a tiltást. "A magyar és az uniós jog ismeretének ugyanis nincs köze az állampolgársághoz. A szükséges szakmai ismeretek Magyarországon állampolgárságra tekintet nélkül megszerezhetők, azok meglétét államilag elismert bizonyítvány, diploma igazolja" - írta Kukorelli.

Magyarországon köztisztviselő - például államigazgatási szerv dolgozója vagy rendőr - kizárólag magyar állampolgárok lehet. Kukorelli szerint az állampolgárság szerinti megkülönböztetésnek egyedül csak ebben az esetben, a közhivatal-viselésnél van alkotmányos alapja. Ez az alkotmányban is így szerepel: "Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen."

A Helsinki Bizottság szerint a köztisztviselőknél még valamennyire elfogadható a megkülönböztetés indoklása, de az ügyvédek ügyében hozott határozattal már nem értettek egyet. Most arra várnak, hogyan dönt majd az Alkotmánybíróság a közalkalmazottakról. Győző Gábor szerint nincsenek nemzetközi sztenderdek arra, mekkora jelentőséget kell tulajdonítani az állampolgárságnak. Európában változatos a gyakorlat, de például az Egyesült Királyságban még rendőri hivatás betöltéséhez sem szükséges az állampolgárság.