Nem hisznek a könnyebb hitelezésben a vállalkozások

Optimistábbak a bankok a vállakozásoknál. A KPMG által megkérdezett vállalatok döntő többsége szerint a közeljövőben továbbra is csak a jelenlegi, szigorúbb feltételekkel juthatnak banki hitelhez, míg a bankok közel fele a szigor enyhülésére számít már 2011-től.

A résztvevő vállalatok 68 százaléka vélte úgy, hogy a válságnak várható még egy második hulláma, míg a bankok ennél valamivel optimistábbnak mutatkoztak, és "csak" 44 százalékuk számít további negatív fejleményekre - derül ki abból a felmérésből, amelyben banki és vállalati vezetőket kérdeztek a gazdasági válság vállalati hitelezésre gyakorolt hatásairól.

Nemcsak a válság alakulásának általános megítélésében van különbség a banki és a vállalati nézőpont között. A vállalatok döntő többsége úgy véli, a banki hitelezés a belátható időn belül továbbra is a jelenlegi, a korábbinál szigorúbb feltételek - vagyis szigorúbb fedezeti követelmények és szorosabb monitoring - mellett zajlik majd. A bankok közel fele viszont úgy gondolja, hogy a szektor már 2011-től visszatér a korábbi évek kevésbé szigorú gyakorlatához. Palotai Zsolt, a KPMG restrukturálási osztályának munkatársa szerint ebben a véleményben az óvatos optimizmus mellett feltételezhetően az a várakozás is szerepet játszhat, hogy a bankok közötti verseny újra fokozódik majd.

A bankok a vállalati hitelezésben óvatos növekedést várnak a bankszektor egészét tekintve a következő egy évben, amit szerintük a rövid lejáratú forinthitelezés fog alapvetően meghatározni. Másként látják azonban a bankvezetők saját bankjuk, illetve az egész szektor várható teljesítményét. A válaszadók saját bankjuk várható teljesítményét jellemzően a többi bank teljesítményénél magasabb szintre helyezték, legyen szó akár a kihelyezések növekedéséről vagy a hitelportfóliók minőségének alakulásáról.

A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok helyzetének kezelésénél használt eszközök elfogadottságára vonatkozó kérdéseket illetően egyetértés mutatkozott a bankok és a vállalatok között abban, hogy a felszámolás kezdeményezését vagy a banki követelések értékesítését egyaránt a legkevésbé preferált eszközöknek tartják. Ugyanakkor a bankok - a vállalatokat is meghaladó mértékben - kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a hitelek átütemezésének, amennyiben az további fedezetek bevonása mellett történik meg. A vállalatok értékelésükben előrébb sorolták, tehát az átütemezésnél jobb eszköznek tartották egy kilábalási terv kidolgozását és megvalósítását.

"A KPMG tapasztalata is az, hogy a legtöbb esetben érdemesebb minél hamarabb tervezett megoldást keresni egy akár nagyarányú átalakítást is igénylő vállalati problémára, mint az automatikus átütemezés eszközéhez nyúlni. Az átütemezés esetleg csak a problémák jelentkezésének időpontját tolja ki, de eközben a társaság értékes időt veszíthet és piaci pozíciója is romolhat," kommentálta a felmérés eredményét Palotai Zsolt.

A vállalatok meglepően negatívan ítélik meg a bankbiztosok kiküldését. A vállalatok szerint legrosszabbnak tartott három eszköz közül a bankbiztosok alkalmazása alig kedvezőbb, mint a követelés eladása vagy a felszámolás. Palotai szerint ennek oka feltehetően a bankbiztosi szerepkör jogi hátterének tisztázatlanságában, illetve az egyes konkrét esetek kapcsán szerzett negatív tapasztalatokban kereshető.

A banki hitelportfóliók várható minőségromlásában továbbra is az építőipart és az ingatlanszektort jelölték meg potenciális veszélyforrásként a bankok. Harmadik helyre került a pénzügyi szektor, ahol a válaszadók szerint elsősorban a lízingcégek tekinthetők meghatározó kockázati tényezőnek.

A felmérés szerint a bankok döntő többsége a vállalati hitelfelvevők pénzügyi nehézségeivel kapcsolatos kérdések kezelésében elsősorban saját erőforrásaira támaszkodik. Csupán minden ötödik bank állította, hogy nemcsak eseti jelleggel, hanem rendszeresen alkalmaz külső tanácsadókat és szakértőket. A válaszadók ugyanakkor a jövőben növekvő fontosságúnak értékelték a külső tanácsadók és szakértők szerepét