Kényelmes üzletemberek várják az arab hódításra készülő kormányt

Kína után az arab országoknak is udvarolni kezd a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország rendezi az elmúlt ciklusokban megrendült arab kapcsolatait. Az arab-magyar viszony a 70-80-as évekig szárnyalt, de utána mélypontra jutott. A térséget ismerők szerint jó lehetőséget teremt a kapcsolatépítésre az arab világon végigsöprő forradalom, de fel kell rá készülni, hogy az arab üzletemberek keményen tárgyalnak, és leginkább a kész projekteket szeretik. 

Európában erősebb az ország pozíciója, mint valaha volt, és a legerősebb arab államtól is megérkezett a meghívás, hogy "rendezzük azt, amit az elmúlt nyolc év arabellenes politikája Magyarországon elrontott" - mondta a Fidesz vasárnapi tisztújító kongresszusán Orbán Viktor pártelnök miniszterelnök. Nem Orbán vasárnapi kijelentése az egyetlen olyan kormányzati jelzés, amely arra utal, hogy a magyar kormány Kínán kívül keresi a jó kapcsolatokat az arab országokkal is.

Matolcsy György gazdasági miniszter tavalyi beiktatása után első külföldi útján Katar fővárosába, Dohába utazott, Orbán pedig az elmúlt több mint egy évben csak háromszor hagyta el Európát: egyszer járt Azerbajdzsánban, hogy energetikai megállapodást írjon alá. Járt Kínában, amellyel Orbán szerint jelentős - többek között magyar állampapírok vásárlásáról szóló - gazdasági megállapodásokat írt alá a kormány két hete. Illetve az EU-elnökség kezdetén, januárban elutazott Egyiptomba, ahol alig fél nappal távozása után kitört a harminc éve hatalmon lévő elnök, Hoszni Mubarak hatalmát megdöntő forradalom.

Mobilban utazunk

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető adatok szerint jól megy az üzlet az arab országokkal. Mindegyikkel szemben pozitív a kereskedelmi mérlegünk, van olyan ország, ahová nagyságrendekkel több magyar áru kerül, mint amennyit onnan importálunk.

A legnagyobb kereskedelmi forgalmat az elmúlt három évben az Egyesült Arab Emírségekkel bonyolította Magyarország. A 2008-tól idén június végéig tartó időszakban 13,1 milliárd forintos importra 105,8 milliárd forintos export jutott, amelynek zömét (76,3 milliárd forint értékben) mobiltelefonok kivitele adta. A legcsekélyebb forgalom Líbiával volt, ide 3,4 milliárd forint értékben mentek magyar áruk - zömében szintén mobiltelefonok -, és mindössze 12 623 forint értékben érkezett import a KSH adatai szerint.

Ennek ellenére az [origo]-nak nyilatkozó, az arab térséget ismerő szakértők szerint van alapja az Orbán beszédében elhangzott kritikának. "Sajnos igen, van bizonyos magyar politikai pártok körében egyfajta zsigeri arabellenesség" - mondta az [origo]-nak Csejtei István, Magyarország korábbi líbiai nagykövete, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanára.

Csejtei az arab-magyar viszony rendezetlenségére példaként megemlítette Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök diplomáciai botrányt okozó elszólását, amikor a szaúdi futballválogatott tagjait arab terroristákhoz hasonlította, ami miatt tiltakoztak az arab országok budapesti nagykövetei. "Történelemkönyvbe illő melléfogás volt" - mondta Csejtei, aki szerint az előző kormányok általában is elutasították a kapcsolatfejlesztési javaslatokat.

Magyarul beszélő arab miniszterek

Pedig a térséggel hagyományosan jó a kapcsolat Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Arab Tagozatának elnöke szerint is, ami többek között annak köszönhető, hogy a magyarok soha nem voltak gyarmatosító vagy területszerző pozícióban, ráadásul az arab térség számos szovjet befolyás alá került országával (például Egyiptommal) hivatalból is jó volt a kapcsolatunk, sok cserediák és munkás vándorolt az országok között. A kapcsolatok hetvenes-nyolcvanas években tapasztalható csúcspontjának azonban már bő húsz éve vége, amiben szerepet játszott a rendszerváltás is, a térségbeli országokban aktív állami nagyvállalatok ugyanis felbomlottak vagy magánkézbe kerültek.

Csejtei István szerint az állami vállalatok felbomlása mellett a rendszerváltáskor a magyar gazdaság gyorsan és sikeresen fordította át keleti kapcsolatait nyugat felé, könnyedén talált piacot magának, és ez is hozzájárult, hogy az arab térséggel fennálló kapcsolatok "összeomlásszerűen bedőltek". Csejtei szerint is helyénvaló az a felismerés, hogy a térség fontos partnerünk lehet, ez nemcsak Magyarország, hanem az EU érdeke is - mondta az [origo]-nak.

A közeledést könnyíti, hogy az érintett országokból a szocializmus idején sokan tanultak Magyarországon, és ismerik a nyelvet. Miklóssy azt mondta, máig vannak magyarul beszélő miniszterek és államtitkárok arab országokban.

Elkényelmesedett befektetők

Hatalmas pénzforrások vannak, főleg az Öböl menti országokban, amelyek elsősorban idegenforgalmi, infrastrukturális befektetésekben érdekeltek, de Csejtei szerint az arab befektetők mások, mint a kínaiak vagy a nyugat-európaiak. Kizárólag gazdaságos projektekben érdekeltek, és el is vannak kényelmesedve, a kész projekteket szeretik, jobban ki kell őket szolgálni. Nem csinálja meg azt például, mint egy osztrák, hogy megvesz egy félig kész gyárat, mert ismeri a piacot, és fejleszteni kezd - mondta Miklóssy.

Orbán Viktor és Hoszni Mubarak januárban

A tárgyalástechnikájuk is eltérő, Miklóssy szerint nagyon jó az üzleti érzékük, keményen alkudoznak, és az első tárgyaláson való elutasítás nem feltétlenül jelenti az üzlet meghiúsulását, de igaz ez fordítva is. "Gyakran nagyon lelkesek, jönnek, de az még semmit sem jelent" - mondta.

"Ha nem mi, akkor Kína fog lépni"

Miklóssy Ferenc szerint a magyar befektetőknek is van mit keresniük a térségben, erre az észak-afrikai államokban zajló demokratikus átalakulások is jó lehetőséget teremthetnek. Szerinte kötött segélyhitelekkel, fejlesztési projektekkel meg lehet teremteni a magyar cégek megjelenésének feltételeit. Az üzletember szerint Orbán Viktor januári egyiptomi látogatását nagy érdeklődés kísérte, szerinte Magyarország az EU-n belül is felvállalhatna közvetítést a térséggel.

Gazdasági fellendülést kell produkálni, mert a jelenleg kialakult helyzet ennek hiányából indult ki - mondta Miklóssy a számos arab országon végigsöprő, a szabadságjogok szélesítését követelő politikai mozgalmakról. "Valakinek meg kell teremteni a fejlődést, ha nem mi (az EU), akkor Kína fog lépni" - mondta.

Csejtei szerint úgy lehet bevágódni a demokratizálódás útjára lépett országoknál, ha a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének felső szintű látogatásokkal adnak nyomatékot, a kormányzati vezetőket pedig üzletemberek kísérik. Szerinte bátorítani is kellene a demokratizálódást, Líbia esetében például el kellene ismerni az ideiglenes kormányt.

"A törökök már elismerték [az ideiglenes kormányt], ők igazán tudják" - mondta Csejtei. Ezt ugyan a magyar kormány eddig nem tette meg, azonban Magyarország így is fontos szerepet játszik a polgárháborúba sodródott országban, mivel a magyar nagykövetség a háborús helyzet ellenére folyamatosan működő egyetlen nyugati külképviselet az országban. Az egyiptomi átmeneti kormányt viszont elismerte a magyar kormány is, Martonyi János külügyminiszter már márciusban Egyiptomba utazott, hogy felvegye a kapcsolatot az új kormánnyal.