Izgága tulajdonos, jogharcos középhátvéd és magyar cserekapus a Paks kupaellenfelénél

Az egyetlen még versenyben lévő magyar kupacsapat, a Paks skót ellenféllel játszhat az Európa Liga selejtezőjének következő fordulójában. Az edinburgh-i Hearts FC keretében tizenhárom nemzet képviselteti magát, a csapat mégis klasszikus brit futballt játszik, gyenge pontja pedig a nyáron teljesen kicserélődött védelem összeszokatlansága lehet.

Az edinburgh-i egyesület neve egészen a 2000-es évek közepéig nem sokat mondott a magyar drukkereknek, hiszen a Hearts nem volt annyira sikeres, hogy olyan ismert legyen, mint a Celtic vagy a Rangers, és korábban nem is találkozott magyar csapatokkal. A 2004-2005-ös idényben azonban mindez megváltozott, ugyanis az UEFA-kupában egy csoportba került a Ferencvárossal. A két együttes találkozóját a Fradi nyerte meg, pedig a meccset Skóciában játszották, és alighanem ez is hozzájárult ahhoz, hogy később szerződtették a zöld-fehérek akkori edzőjét, László Csabát, aki 2008 és 2010 között dolgozott Edinburgh-ban.

Romanov áldás és átok egyben

László tavaly nyáron távozott Skóciából, azonban a magyar kapcsolat ezt követően is megmaradt, mivel a klub még az ő idejében leigazolta Balogh Jánost. A volt debreceni kapus 2008-ban először kölcsönbe került ki, majd fél évvel később 200 ezer euróért végleg leigazolták. Azóta 35 bajnokin védte a csapat kapuját, de az előző szezonban egyszer sem jutott szóhoz. A Hearts első számú kapusának a szlovák Marian Kello számít, akit februárban a skót bajnokság legjobbjának választottak posztján, és a szavazatok alapján ő mutatta be az előző évad legnagyobb védését az élvonalban.

Az egyesület természetesen nem versenyezhet az Old Firmmel, vagyis a két glasgow-i sztárklubbal, a Rangersszel és a Celtickel, és a harmadik helyet sem tudta tartósan megtartani. Pedig amikor 2006-ban nagy meglepetésre ezüstérmes lett a bajnokságban, megelőzve a Rangerst, akkor sokan azt gondolták, hogy a Hearts felnőhet a skót labdarúgás két meghatározó gárdájához. Mindezt az új litván tulajdonos, Vlagyimir Romanov tette lehetővé, azonban egyben ő jelentette a fő akadályt is, hogy a csapat kiegyensúlyozottabban szerepeljen. Az üzletember ugyanis folyamatosan beleszólt a szakmai munkába, és a 2005-2006-os szezon közben kétszer is edzőt váltott. Egy nappal azután, hogy 2005 novemberében megszerezte a klub részvényeinek 82 százalékát (korábban is ő volt a fő tulajdonos, de még nem volt teljhatalma), kirúgta a sikeredzőt, George Burley-t, és helyére Graham Rixet nevezte ki, majd fél évvel később honfitársát, Valdas Ivanauskast ültette le a kispadra.

A Ferencváros elleni mérkőzés

Hearts FC-Ferencvárosi TC 0-1 (0-1)
2004. december 16., Edinburgh, Murrayfield, 26 182 néző, vezette: Paniasvili (grúz).
Hearts: Gordon - Neilson, Pressley, Webster, Maybury, Stewart, Kisnorbo (Wyness, 71.), Hartley, McAllister (Pereira, 62.), De Vries, Weir (McKenna, 79.). Edző: Robertson.
FTC: Szűcs L. - Vukmir, Gyepes, Balog Z., Rósa D., Lipcsei, Zavadszky, Leandro, Tőzsér (Huszti, 50.), Bajevszki (Takács, 87.), Penksa (Sowunmi, 65.). Edző: László.
gól: Rósa D. (30.).

Jónevű csatár érkezett

Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a 2006-os ezüstérem után a csapat előbb csak negyedik, majd egy évre rá nyolcadik lett. László Csaba innen hozta vissza a Heartsot a dobogóra, 2009-ban bronzérmes lett a csapattal, de ezt a pozíciót nem tudta megtartani, így 2010 januárjában kirúgták - azóta Jim Jefferies a szakvezető. A 60 éves tréner 1995 és 2000 között már irányította a csapatot, és nagy népszerűségnek örvend a szurkolók között, egyelőre pedig Romanov is bízik benne, elvégre az együttes legutóbb bronzérmes lett.

A Hearts végül ugyan csak két ponttal előzte meg a negyedik Dundee Unitedet, de menet közben volt, hogy tizenhattal vezetett előtte. A hajrára aztán kiengedett a csapat, amelyből az idény második felében nagyon hiányzott a sérüléssel bajlódó támadó, Kevin Kyle. Éppen ezért a nyáron még egy gólerős csatárt igazoltak John Sutton személyében, aki az egykori válogatott angol támadó, Chris Sutton öccse. A kisebbik Sutton a Motherwelltől érkezett, mégpedig ingyen, és ugyanez volt a vételára a többi igazolásnak is. A Kilmarnockból szerződtetett Jamie Hamill a jobbhátvéd, a St. Johnstone-től érkezett Danny Grainger pedig a balhátvéd pozícióját tölti be, vagyis a védelem alaposan kicserélődött a nyáron, mivel ebből a csapatrészből elment a spanyol Rubén Palazuelos, az algériai Ismael Buzid és Lee Wallace is. Utóbbiért a Rangers másfélmillió eurót fizetett, de ez volt az összes bevétel, ami játékoseladásból befolyt a klub kasszájába.

A középhátvédről szabályt neveztek el

A Hearts klasszikus brit stílusban futballozik, Jefferies a 4-4-2-es taktika híve. A felkészülési időszakban az edinburgh-iak nem remekeltek, hiszen kikaptak az Union Berlintől, a Cowdenbeathtől és a Livingstontól is, de az utolsó edzőmeccsen 1-0-ra legyőzték a belga Royal Antwerpet. A találkozón a védelem tengelyében ott volt az az Andy Webster, aki egyedüli hírmondóként megmaradt 2004-ben a Ferencváros ellen pályára lépett együttesből.

Más kérdés, hogy a hátvéd igen csak kacskaringós karriert futott be az elmúlt hét évben, hiszen 2006-ban bírósági úton erőszakolta ki átigazolását a Wigan Athletichez, megteremtve a róla elnevezett Webster-szabályt, amely alapján egy játékos egy évvel a szerződése lejárta előtt egy meghatározott összegért kivásárolhatja magát. A védő később megjárta a Rangerst is, és februárban innen tért vissza Edinburgh-ba.

Webster (jobbra) nemcsak a bíróságon, a pályán is kemény

A keret kifejezetten nemzetközinek számít, hiszen összesen 13 különböző nemzet képviselteti magát. A skótok után a legtöbben angolok és a litvánok vannak, mindkét nációból hárman játszanak a csapatban - a litván középhátvéd, Marius Zaliukas egyben csapatkapitány is.

A középpályán a cseh Rudolf Skácel vagy a nyáron szerződtetett marokkói Mehdi Tauil próbál fazont szabni az együttesnek, Ian Black és a lengyel Andrian Mrowiec pedig elsősorban a labdaszerzésért és a védekezésért felelős ebben a csapatrészben. A klasszikus brit iskolának megfelelően a Hearts rendelkezik néhány szélvészgyors szélsővel is: az előző idényben a klub legjobb fiatal játékosának megválasztott David Templeton mind a két oldalon bevethető, az angol Andrew Driver a bal, a litván Arvydas Novikovas pedig a jobb oldalról igyekszik beadásokkal ellátni a csatárokat.

A Szívek történelme

A Heart of Midlothian Football Clubot 1874-ben alapították Edinburgh városában, és nevét az egyik helyi táncteremről kapta, ahol az alapító atyák először összegyűltek. Az egyesület hét évvel később költözött mai otthona területére, de a Tynecastle stadiont csak újabb öt év elteltével húzták fel. A klub vezetői 1890-ben ott voltak a liga megszervezésénél (egyedüliként Kelet-Skóciából), és az első sikerre sem kellett sokat várniuk: 1895-ben a gárda megnyerte a bajnoki címet, majd két évvel később megismételte ezt a bravúrt, sőt, kétszer a skót kupát is elhódította. Az első világháború idején a komplett játékoskeret önkéntesként bevonult a seregbe, példát mutatva ezzel a skót embereknek, és a focisták közül heten el is estek a harctereken - a hősi halottakról azóta is megemlékeznek, emlékművet is állítottak a tiszteletükre.

Ezt követően hosszú évekig elkerülték a sikerek az egyesületet, bár a Hearts élvonalbeli tagsága sohasem került veszélybe. Az 1950-es évek második felére aztán ismét remek együttes állt össze a városban, akkor jött el a második aranykorszak: 1955 és 1960 között két bajnoki címet, egy kupagyőzelmet és három ligakupát gyűjtött be az együttes, amely a nemzetközi porondra is kiléphetett. A törvényszerű visszaesés persze nem maradt el, és az egyesület 1977-ben - története során először - kiesett az élvonalból. A következő hat évben a csapat liftezett az első és a másodosztály között, de az 1983-as feljutás óta tartja magát az elitben, és 1998-ban a skót kupát is sikerült megnyerte - ez a Hearts utolsó trófeája.

www.global-soccer.eu