Zumbázó szlovákok nyomába erednek a magyar gyerekek

Élményszerűbbé tenné a testnevelést a kormány, mert a gyerekek nem élvezik a merev tornaórákat, és így nem is szeretik meg a testmozgást. Szlovákiában divatos, aerobikszerű mozgásformákat vezetnek be a testnevelésórákon, hogy újra felkeltsék az érdeklődésüket. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma ilyet nem tervez, de táncok és eddig nem tanított sportágak felbukkanhatnak az iskolákban.

"Az óra elején mindig játszunk, a végén meg csak akkor, ha mindenki jól végezte a dolgát. Ha nem, akkor sajnos csinálnunk kell a tornagyakorlatokat" - meséli a nyolcéves Anna az iskolai testnevelésórákról. A harmadikba készülő lány fogócskázni szeret a legjobban az órán, méghozzá a bogaras verziót: ebben azok, akiket a fogó megérint, bogárrá változnak, lefekszenek a földre és kalimpálnak a kezükkel meg a lábukkal. "Ezt szeretjük, mert sokat kell szaladni az emberek elől" - mondja.

A játékokat követő tornáról viszont a fáradtság jut eszébe: "Van, amikor több nagy kört kell járnunk, és a végén már alig tudok menni, sajnos nagyon nagy a terem" - mondja. A békaugrás, rákjárás szerinte még hagyján, de "a kötélmászást senki nem szereti". "Csak a Tomi, mert ő az egyetlen, aki fel tud mászni a kötélre" - teszi hozzá a testvére, Emma.

A szeptembertől kilencedikes Roxána olyan általános iskolába járt, ahol nem volt sok testnevelés, csak heti két óra. "A bemelegítés után jellemző volt például a medicinlabda. Volt, amikor egész órán csak azokat dobáltuk" - emlékszik vissza. Volt fociedzés, de azt "nem nagyon erőltették", a kosarazást élvezte a legjobban. "Ha jók voltunk, kaptunk tíz perc játékidőt az óra végén. De többször ez úgy telt el, hogy mindenki csak feküdt a padlón" - mondja. Roxána szerint sokkal jobb lett volna, ha valami izgalmasabbat csinálnak órán, például egy aerobikedzést tartanak.

Megkapják az élményt a szlovák gyerekek

Ilyesmit talált ki a szlovák oktatási miniszter, Eugen Jurzyca, aki a múlt héten bejelentette: "élményszerű" testnevelésórákkal állítaná meg a civilizációs betegségek és a gyerekkori elhízás terjedését. "A teljesítményközpontú tornaórák helyett az élményszerű oktatásra és nevelésre szeretnének súlyt fektetni, így például a zumba, a pilates vagy a flowin dance is szerepet kapna" - magyarázta a miniszter. A lényeg, hogy motiválják a gyerekeket, mert a szlovák gyerekek csaknem 25 százaléka csak az iskolai órán sportol, szabadidejében nem.

A gyerekkori elhízás Magyarországon éppúgy probléma, mint Szlovákiában: az OÉTI felmérése szerint minden ötödik iskolás fiú és minden negyedik lány túlsúlyos, vagy elhízott. A kövérség nagyon gyorsan terjed, csak tíz év kellett hozzá, és megháromszorozódott a súlyproblémákkal küzdő gyerekek aránya. A kövér gyerekből könnyebben lesz kövér felnőtt, a felnőtt magyar lakosság közel kétharmada pedig már ma is túlsúlyos vagy elhízott.

Emellett több korábbi kutatás is kimutatta, hogy a magyarok több mint a fele nem sportol, szabadidejét inkább valami mással tölti - ezzel az EU legkevesebbet mozgó nemzetei közé tartozunk. Sokan azt hiszik, hogy a versenysport az egyetlen lehetőség a mozgásra, a tömegsport pedig szinte nem is létezik Magyarországon. Sok magyar azért tart a sporttól, mert azt hiszik, hogy csak az minősül annak, ami megerőltető, úgyhogy inkább nem is mozognak (részletek itt).

Vezényszavak és rendgyakorlat

"Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként (...) hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. (...) A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon a magatartásuk részévé" - olvasható a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma régi honlapján elérhető, még 2000-ben íródott testnevelés-kerettantervben a legfontosabb célok között.

A kerettanterv szerint egy harmadikból negyedik osztályba lépő gyereknek például a következőket kell tudnia: "Vezényszavak ismerete, a rendgyakorlatok végrehajtása. Az alapvető gimnasztikai alapformák követése. Elfogadható mozgásminta reprodukálása a rajtolás, futás, ugrás és dobás végrehajtása során. Megfelelő kísérletek a kúszás, mászás, támasz és függés feladatainak teljesítésére. Örömmel vegyen részt a testnevelési játékokban. A test-test elleni küzdelem elfogadása. Biztonságos viselkedés mellmagas vízben".

Forrás: MTI/Balázs Attila

Egy tizenkettedikes diák számára többek között a következőket írja elő a kerettanterv: futólépés egyes, kettes oszlopban ütemtartással; testfordulatok, fejlődések, szakadozások, vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások futás közben; az atlétikán belül a magas- és távolugrás, kislabdahajítás, súlylökés; szergyakorlatok, amelyekhez tartoznak talajgyakorlatok, szekrényugrás mindenkinek, korlát-, nyújtó- és gyűrűgyakorlatok a fiúknak, valamint gerenda és ritmikus gimnasztika a lányoknak; kézilabda, kosárlabda, foci, röplabda, úszás, esetleg birkózás és dzsúdó.

Nincs lehetetlen a minisztérium szerint

A magyar kormány is változtat a testnevelésórákon, először az órszám emelésével. Július elején jelentette be Bardóczy Gábor, a sportért felelős államtitkárság főosztályvezetője, hogy jövő ősztől bevezetik a kötelező mindennapos testnevelést az általános iskolákban. A 2012/13-as tanévtől heti három délelőtti és két délutáni testnevelésórát tartanak majd a négy alsó osztályban, míg a felső tagozatban az első évben még csak az ötödikeseknél vezetnék be a mindennapos testnevelést.

A kormány az iskolai testnevelésórák feltételeinek javítására is szán forrást. A főosztályvezető szerint 335 olyan alap- és középfokú oktatási intézmény van jelenleg Magyarországon, amely nem rendelkezik sportinfrastruktúrával, vagyis több száz tornaterem hiányzik. Négy régióban összesen nyolcmilliárd forint értékben írnak ki pályázatot a közeljövőben létesítményfejlesztésre.

Így néz ki egy zumbaóra

A Nemzeti Alaptanterv reformjával, az új közoktatási törvény felhatalmazásával a testnevelésórák is hamarosan átalakulnak - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (Nefmi) az [origo]-val. "A mai tananyag kiegészül, illetve új hangsúlyokat kap. A nevelés előtérbe kerül, az egyéni fejlesztés, motiváció központi kérdés lesz", ezért nincs szükség a szlovák ötlet átültetésére a Nefmi szerint, ugyanis a testnevelés-oktatás e példától függetlenül is az "élményszerző és személyiségfejlesztő testmozgások" irányába mozdul el. Ez azt jelenti, hogy a táncok és a mostanitól eltérő sportágak jelenhetnek meg a testnevelési órákon.

"A heti öt alkalom miatt minden iskola motiválva lesz, hogy lehetőségeihez mérten színes kínálatot nyújtson a diákjainak. Ez nem azt jelenti, hogy minden iskolában lesz zumba, hanem sokkal inkább, hogy minden testnevelő a délutáni foglalkozásokon szabadon oktathatja az általa szakszerűen oktatható sportokat" - válaszolta kérdéseinkre a Nefmi. A minisztérium szerint tettek már lépéseket a tanárok fejlesztett továbbképzésére és a tanárképzés megújítására is.

Addig pedig, amíg új tornatermek épülnek és fejlődik az infrastruktúra, a meglévő körülmények között, kreatívan kell megoldani a testnevelésórákat. A Nefmi szerint "ahol van sportpálya vagy uszoda a közelben, ott azt kell bevonni, ahol nincs, de van egyéb lehetőség, ott azokra kell alapozni. Nincs lehetetlen, csak lehetőséget kell adni a tanároknak használni a bennük meglévő kreativitást".

"Az újra nagyon vevők a gyerekek"

A szlovák ötlet nem újdonság, szakmai körökben régóta beszélnek arról, hogy a testnevelés nem tartozik a legnépszerűbb tantárgyak közé, és nem éri el azt a célját, hogy megszerettesse a mozgást az iskolásokkal - mondja Gáldiné Gál Andrea sportszociológus, a Semmelweis Egyetem egyik karaként működő Testnevelési Főiskola (TF) docense. Szerinte érdemes lenne megújítani a tananyagot, ami nem azt jelenti, hogy egyszerűen ki kell cserélni a fitnesztermek által éppen diktált divatos mozgásformákkal. Ehhez az eszközök és az infrastruktúra is hiányzik szerinte. A sportpszichológus szerint "medicinlabda van, de frizbi vagy görkorcsolya nincs. Nem minden iskolában van elég nagy tér, hogy kipróbálják a baseball-t, vagy tükrös terem, hogy táncoljanak".

Flowin dance

Sok testnevelő tanár panaszkodik, hogy a gyerekek leginkább felmentést próbálnak szerezni, de ezt azzal lehetne megelőzni, ha az óra közösségi élményt szerezne nekik - mondta. Egykori gyakorló testnevelő tanárként jó ötletnek tartja például a zumba vagy a flowin dance beépítését a testnevelésórákba annak érdekében, hogy a versenysportok felől a fizikai rekreáció irányába forduljanak a tornaórák.

Az újító szellem nagyban múlik a tanárokon, még akkor is, ha a kerettanterv kevés mozgásteret ad - mondta. Szerinte a TF-en sincs jelen a reformhangulat, inkább a hagyományos sportágakat oktatják. Pedig azt mondta, hogy egy testnevelő tanár természetesen meg tudna tartani egy aerobikórát.

Hasonlót ő maga is bevezetett, de csak úgy, hogy időnként eltért az előírt tanmenettől. Ha az öltözőben kitört egy verekedés, az órán a szabályos birkózás volt a feladat, ha idegesebbek vagy rosszkedvűbbek voltak a gyerekek, betett egy kazettát, és zenére mozogtak. A zenét szerinte a fiúk is egyre jobban élvezik, nem csak a lányok. "Akár az is elég, ha a gömbölyű labdát rögbilabdára vagy frizbire cseréljük, már ettől felcsillan a diákok szeme. Az újra nagyon vevők a gyerekek" - fogalmazott.