A legerősebb aktivitás november 18-án, azaz pénteken hajnali 4.50 körül lehetséges, de az előrejelzések alapján nagy meteorhullás idén nem várható, és a fogyó Hold is zavarni fogja a megfigyelést. A csúcs idején a meteorraj radiánsa, ami a Leo (Oroszlán) csillagképben található, viszonylag magasan is jár az égen, de a Hold fénye erősen zavarni fogja a megfigyelést.
A péntek hajnali csúcson túl további kivételes maximumok lehetősége is felmerült, de ezek előrejelzése bizonytalan. A legtöbb meteort feltehetőleg pénteken lehet majd látni, attól függően, hogy mennyire lesz derült az égbolt. Már egy vékony cirruszfelhőzet is erősen csökkenti a megfigyelhető meteorok számát.
A Leonidák meteorraj az 55P/Tempel-Tuttle-üstökös pályája mentén szétszórt törmelékből áll. Az apró szemcsék áramlatát minden év novemberében keresztezi bolygónk. Ekkor a szemcsék belépnek a légkörbe, nagy sebességük miatt felizzanak, és útjuk mentén a levegőt is sugárzásra késztetik. A meteorraj 1999-ben és 2000-ben erős aktivitást mutatott, majd a következő években sokkal kevesebb hullócsillagot adott.
A meteorok megfigyelése szabad szemmel végezhető tevékenység. A sikeres észleléshez szükséges fontos körülmény a sötét égbolt. Míg kivilágított nagyvárosokból hosszú órák alatt is csak egy-két meteor látható, sötét vidéki ég alól ugyanennyi idő alatt több tucat hullócsillag pillantható meg. Próbáljunk tehát minél messzebb kerülni a zavaró fényforrásoktól/ Emellett természetesen ne feledkezzünk meg a vastag öltözetről: a téli éjszakán várhatóan fagypont alá ereszkedik a hőmérséklet. Derült időben óránként egy tucat meteor is megfigyelhető csütörtök éjszaka.
Meteorok az interneten A videokamerás és rádiós megfigyelések révén az interneten is követhető a hullócsillagok aktivitása. A videometeor.hu honlapon látványos felvételek és alkalmanként fényes tűzgömbök mozgását mutató filmek tekinthetők meg, míg a rádiós megfigyelések eredményeit a galileowebcast.hu honlapon lehet megtalálni. |
A meteorhullás során megfigyelhető a radiánsjelenség: a meteorok látszólag az égbolt egyetlen pontjáról érkeznek. Ez a perspektivikus hatás következménye - az egymással párhuzamosan repülő szemcsék látszólag a végtelenből, egy pontból indulnak ki, akárcsak az egymással párhuzamos vasúti sínek.