Vágólapra másolva!
Egy svájci intézet felmérése szerint az európai bajnokságok közül csak az angol és a német élvonalban futballozik több válogatott játékos, mint Oroszországban. A Premjer Liga csapatainak többsége dúskál az anyagiakban, a nemzetközi eredményeik sem rosszak, ám ennek ellenére mégsem emlegetik egy lapon a bajnokságot a többi topligával. Legalábbis egyelőre.

A spanyol, az angol vagy az olasz futball szerelmesei között általában heves vita zajlik arról, hogy melyik bajnokság a legerősebb, abban azonban mindenki megegyezik, hogy a sorrendtől függetlenül Európában melyik az öt legszínvonalasabb bajnokság.

Az angol Premier League, a spanyol Primera División, az olasz Serie A, a német Bundesliga és a francia Ligue 1 mindenféle statisztika alapján kiemelkedik a mezőnyből, nem véletlenül szokás ezeket a bajnokságokat topligáknak nevezni (a francia ligát nem mindig veszik be ebbe a kategóriába, de az első ötben való helyét nem szokták kétségbe vonni).

Két UEFA-kupa három év alatt

Néhány éve az is prognosztizálható, hogy az orosz hamarosan csatlakozik a fenti öt bajnoksághoz, hiszen míg a Szovjetunió felbomlását követően a legjobb hazai játékosok célja az volt, hogy minél busásabb nyugat-európai szerződéshez jussanak, addig a 2000-es évek közepétől kezdve egyre több pénz ömlött az orosz futballba, és ennek megfelelően az eredmények is javultak. 2005-ben a CSZKA Moszkva, három évvel később pedig a Zenit nyerte meg az UEFA-kupát, és az európai szövetség ranglistáján az orosz Premjer Liga egyre feljebb lépett.

A 2005-ös rangsorban Oroszország még csak a 13. volt, három évvel később viszont már a hatodik helyet foglalta el, és három éven keresztül csak az angol, az olasz, a spanyol, a német és a francia bajnokság volt erősebb. Jelenleg az oroszok hetedikek, a Porto tavalyi Európa Liga-diadalának köszönhetően Portugália beelőzte őket, így az aktuális idény végén a Premjer Ligából csak két csapat indulhat a BL-ben.

Ám mivel a 2011-2012-es szezonban a nemzetközi porondon elindult hat orosz csapatból még négy versenyben van (a CSZKA és a Zenit a Bajnokok Ligájában, a Rubin Kazany és a Lokomotiv Moszkva pedig az Európa Ligában), az oroszok hamarosan akár vissza is előzhetnek.

Pénzben és válogatott játékosban nincs hiány

A pályán elért sikereknek természetesen megvan a gazdasági hátterük: az orosz klubok nagy része tehetős állami cégek vagy gazdag oligarchák kezében van. A Zenit tulajdonosa a Gazprom, a Lokomotivé az orosz állami vasút, a Dinamóé a legnagyobb állami bank, a VTB, a vidéki klubok közül pedig többet is a regionális önkormányzat (a Terek Groznyijt például a csecsen, a Rubin Kazanyt pedig a tatár) szponzorálja, esetleg némi kormányzati nyomásra egy helyi üzletember állt a csapat mellé, mint az Anzsi Mahacskalánál Szulejman Kerimov.

Forrás: AFP
Dzsudzsák csapatát a legnagyobb állami bank, a VTB szponzorálja

A transfermarkt.de becslése szerint az orosz bajnokság játékosainak összértéke a hatodik legmagasabb Európában, természetesen az öt topliga mögött, és az orosz klubok rendszeresen ott vannak a különböző átigazolási listák élmezőnyeiben. Idén januárban például az eddigi legnagyobb összegű átigazolást a Dinamo Moszkva hajtotta végre, amely lapértesülések szerint 19 millió eurót fizetett az Anzsi Mahacskalának Dzsudzsák Balázsért.

De az orosz bajnokság nem csak ebből a szempontból áll előkelő helyen: a Svájcban működő, a labdarúgás statisztikai elemzésével foglalkozó intézet, a CIES Football Observatory legfrissebb kimutatása szerint az európai bajnokságok közül csak az angol és a német élvonalban magasabb a válogatott játékosok aránya. A CIES adatai alapján a Premier League-ben 2011 októberében a futballisták 41,2 százaléka volt válogatott, ugyanez a szám a Bundesligánál 33,2, az orosz Premjer Ligánál pedig 28,6 volt - a Ligue 1, a Serie A vagy a Primera División csak ezután következett.

Kellenek a sztárok

A fentiek ellenére az orosz bajnokság általános elismertsége mégsem olyan jó, mint azt gondolnánk. Dzsudzsáknak is magyarázkodnia kellett, amikor a PSV-ből az Anzsiba igazolt, pedig a józan ész és a számok nyelve azt mutatta, hogy egy erősebb ligába szerződött.

A Premjer Liga sokak számára még mindig a periférián található, és ez valószínűleg nem változik meg egyik pillanatról a másikra, a folyamat azonban egyértelmű. Sokat segíthet például, hogy az orosz bajnokság a következő szezontól kezdve összhangba kerül az európai topligákkal, hiszen Oroszországban a naptári éves lebonyolításról átállnak az őszi-tavaszi rendszerű kiírásra.

Eddig az európai kupaszereplést kiharcolt gárdák csak fél évvel a kvalifikáció után léptek pályára a nemzetközi sorozatokban, lévén a bajnokság az év végén fejeződött be, az UEFA sorozatai viszont ősszel rajtolnak. Az átigazolási szezonok sem kedveztek az orosz csapatoknak, hiszen a nyári átigazolási időszak alatt is zajlott a bajnokság, és az európai sztárklubok a versenysorozat közben vitték el legjobbjaikat, januárban ugyanakkor csak egyetlen hónapjuk volt arra, hogy erősítsenek.

Forrás: AFP
Huszti (balra) lehet, hogy elhagyja a Zenitet, amely a 16 közé jutott a BL-ben

Persze ahhoz, hogy a Premjer Liga felnőjön a Bundesliga vagy a Ligue 1 mellé elismertségben, a megfelelő médiajelenlét is szükségeltetik, amihez nemzetközi sztárok is kellenek. Mert hiába a rengeteg válogatott játékos és a sok légiós (az orosz bajnokságban 46 százalék a külföldiek aránya még úgy is, hogy a kiírás értelmében a pályán egyszerre hatnál több légiós nem lehet), ha ők többnyire a kevésbé elismert futballnemzetektől érkeztek.

Az egykori Szovjetunió tagállamainak focistái és a rengeteg afrikai, illetve kelet-európai mellett azért elvétve akad egy-két olasz (például Domenico Criscito a Zenitben), spanyol (Alberto Zapater a Lokomotivban), német (Kevin Kuranyi a Dinamóban) vagy holland (Demy de Zeeuw a Szpartakban), de a Premjer Liga két, a közvélemény által legismertebb játékosa Roberto Carlos és Samuel Eto'o az Anzsiból. Kettejük között azonban nagy különbség, hogy a brazil már levezetni igazolt az oroszokhoz, Eto'o viszont szinte pályafutása csúcsán fogadta el a mahacskalaiak ajánlatát.

www.global-soccer.eu