Vasmarokkal behajtja a napi tizenöt perc játékot a flipperkirály

A harminc éve változatlan technológiát lecserélné, a munkatársait napi negyed óra játékra kötelezi, és keresi a támadási pontokat a videojátékok elleni háborúban. Gary Stern, az utolsó nagy flippergyáros arról mesélt az [origo]-nak, hogy miért csőd egy túl nehéz flipper és miért nehéz a gépeket összekötni a Facebookkal.

Gary Stern egész életét játékgyárakban töltötte. Az idén hatvanhat éves férfi tizenhat évesen kezdte pályafutását az apja által vezetett Williams flippergyár raktárában, több mint harminc éve azonban saját gyárát igazgatja. A sajtó szereti a flippergyártás Vonka Vilmosának nevezni őt, ám Stern nem érzi magát olyan ijesztő karakternek, mint a meseregény csokigyárosa. Idős kora ellenére telente snowboardozni jár, alkalmazottjain pedig vaskézzel hajtja be a napi tizenöt perc kötelező flipperezést - mondta az [origo]-nak budapesti látogatása során.

1999-ben az utolsó konkurens is bedobta a törölközőt, így Stern az egyedüli flippergyártó maradt a világon. Bár a flipperek népszerűsége a videojátékok elterjedésével az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent, a Stern flippergyár utolsó mohikánként képes volt túlélni a játéktermek elnépteledését és egy gazdasági összeomlást is.

A túlságosan nehéz flipper anyagi csőd

"Apámtól azt tanultam, hogy olyan játékot kell készíteni, ami a profi flippermániást is leköti, de a kezdő játékost is meg tudja nyerni. Mindenkit tudni kell szórakoztatni" - mondta az [origo]-nak Stern.

Gary Stern az Első Magyar Flipperklub versenyét nyitotta meg hazánkban

Stern szerint a játék nehézségének beállítása komoly munka: a cég egyik flippere egy profi játékost háromnegyed órára is képes volt lekötni, egy kezdő játékos viszont negyvenöt másodperc alatt kifutott a három golyójából. Egy ilyen gép maga a pénzügyi csőd tulajdonosának: ha egy profi játékos már kiismerte, nem fog több pénzt dobni a gépbe, a kezdőnek viszont esze ágában sincs ismét megaláztatnia magát, ezért nem fog újabb érméket feláldozni rajta.

"Kell bele egy kicsi véletlen, némi szerencse. Ha sörre játszom, legyen esélyem megnyerni. Ha a dicsekvés a tét, akkor az alkalmi játékos is le tudja győzni a profit" - árulja el a flippergyártás titkát Stern. És természetesen arra is kell ügyelni, hogy ügyességi játék maradjon, ne csak a golyók pattogjanak maguktól. "Nyerje el a jutalmát a legpontosabban lövő flipperező!"

A jövő flippere facebookozni fog

Gary Stern úgy beszél a Facebookról, az emberek életébe beköltözött szórakoztató eszközökről és játékkonzolokról, mint aki tudja, hogy mivel kell versenyeznie. Még a kitörési pontokat is látja. Stern szerint van még esély a túlélésre, de ehhez csúcstechnológiát kell építeni az 1980-as évek óta is csak minimális mértékben változott flipperasztalokba. A flippermágnás szerint nem kell túlzásba vinni a modern technológiák használatát például óriási LCD-képernyők és virtuális figurák alkalmazásával, az eredeti hangulatot csak kiegészíteni szabad, de nem pótolni a modern technológiákkal.

A mai flipperek még a hetvenes-nyolcvanas technológiájára épülnek

"Közösségi integrációra van szükség, hogy a flipperek kommunikáljanak a számítási felhővel, tegyék lehetővé az egymás elleni játékot" - sorolja a feladatokat Gary Stern. Elképzelései szerint a jövő flipperei elküldik majd a játékos pontszámát a közösségi oldalakra, talán még digitális plecsniket is osztanak a játékosoknak, ha azok képesek voltak megcsinálni egy különösen nehéz lövést. "Nehéz feladat lesz megoldani az eredmények megosztását, alaposan át kell gondolni. Még az azonos típusú flippergépek is mások egy kicsit, eltérően vannak beállítva, bejáratódva" - mondja Stern.

A cég vezetője a gépek belsejében is komoly változtatásokat tervez: mivel a flipperek nagy éveinek vége, olcsóbban, gazdaságosabban kell működtetni ahhoz a gyárat, hogy fenn tudjanak maradni. Míg ma egy kész gép harminc munkaóra alatt készül el, a jövőben húsz körülire tervezik leszorítani ezt. "A mostani gépek elektronikája alig különbözik azoktól, amelyeket a hetvenes években terveztek. A processzorok ugyan gyorsabbak benne, de a tervezési elvek ugyanazok" - mondja az őszülő játékgyáros. "Nézz meg egy autót: a hátsó lámpa ledes fényforrásokból áll, nem izzólámpákból. És nem ezer kábel kígyózik előre, hanem egy buszrendszer viszi a digitális adatokat öt-hat kábelen." Hasonló fejlődésnek kell végbemennie a flipperek esetében is - magyarázza Stern.

Napi tizenöt perc játék a penzum a flippergyárban

A finom egyensúlyok beállítása miatt nagy hangsúly helyeznek Stern üzemében az asztalok tesztelésére is. Minden alkalmazottnak van egy időpontja, amikor fel kell hagynia a napi munkájával és meg kell jelennie a flipperszobában, hogy teljesítse a napi tizenöt perces penzumot. Közben a számítógép rögzíti a pontokat, méri, hogy milyen hosszan lehet játszani egy-egy golyóval. A napi gyakorlat alól nincs kivétel, még az igazgató titkárnőjének is flippereznie kell: "Shelley, a titkárnőm remekül játszik, jobban, mint én. Én lassú vagyok, úgy flipperezek, mint az a fickó, aki már megivott két-három sört!"

A profit és az amatőrt is le tudja kötni egy jól megtervezet flipper

A cégen belüli tesztek nem fedik le tökéletesen a potenciális játékosok körét, hiszen az alkalmazottak előbb-utóbb profi játékossá vagy legalább nagyon erős amatőrré válnak. A tesztelésbe ezért gyakran vonnak be flipperklubokat, így garantálva, hogy a kezdők véleményét is meghallgassa a cég.

A Terminátor-flipperben Schwarzenegger beszél

Az új játékosok csábításában az ismert filmek, sorozatok flipperes feldolgozásai segítenek sokat. Az épp megjelenés előtt álló AC/DC flippergépet májusnál hamarabb nem lehet megszerezni, annyian rendelték elő: nem véletlen, hogy Ausztráliában, a zenekar szülőföldjén a cég kiemelkedő eladásokra számít. De az újonnan készülő Avatar, Tron és Terminátor flippergépekből sincs raktárkészlet, mivel csak olyan masinákat készítenek, amelyeket gyorsan el is lehet adni, raktáron gyakorlatilag semmit sem tárolnak.

A licencelt motívumokat felvonultató asztalok másik előnye, hogy irányítják a tervező kezét. "A Jurassic Park gépben volt egy dinoszaurusz, amely megette a golyót, mert egyértelmű, hogy a film flipperváltozatából nem maradhat ki egy ilyen elem" - meséli Stern. A közös munka során ráadásul a cég munkatársai kimerészkednek a "flippergyártás elefántcsonttornyából", és más kreatív emberekkel ismerkednek meg. "A Simpsons-asztalt Matt Groeningék, a rajzfilmsorozat atyjai rajzolták, a Terminator szövegeit pedig maga Arnold Schwarzenegger mondta fel" - sorolja a kapcsolatokat a játékgyáros.

Az utolsó flippergyár vezetőjén nem látszik a csüggedés, pedig most már csak évente ötezer gépet gyárt le a cége, míg korábban egy-egy asztal külön-külön tízezres tételben kelt el."Ez egy modern világ, hátra kell hagynunk a huszadik századot és be kell lépnünk a huszonegyedikbe a flipperekkel is."

Magyarországon a kilencvenes évek elején élték fénykorukat a flipperek, ekkoriban jelentek meg a manapság is népszerűnek számító, bonyolult, hosszú "történetet" kínáló asztalok, és az olyan sikerfilmek acélgolyós feldolgozásai, mint a Terminátor II vagy az Indiana Jones.

Ezeknek a gépeknek a ma is működő állapotú vagy felújított példányaiért fél-egymillió forintot is elkérnek. Olcsóbban többnyire csak megkopott, kiégett izzókkal szerelt, javításra szoruló alkatrészeket tartalmazó asztalokat lehet vásárolni, egy flipper felújítása azonban a belsejében tekergőző rengeteg drót, tengernyi integrált áramkör és elektromechanikus alkatrész miatt nem olcsó mulatság, a feladatot pedig jelentősen megnehezíti, hogy az egyes típusok mindig egyedi szériában készültek, a gépek általában még gyártón belül sem kompatibilisek egymással. Az Első Magyar Flipperklubban készült beszámolónkből részletesen is megismerhetik a flipperek történetét.