Kudarc a devizahitelek forintosítása

Keveseket érdekel a késve fizető devizaadósoknak kidolgozott forintosítás, azonban egyre többen érdeklődnek a PSZÁF szerint az azonnali terheket csökkentő árfolyamgát iránt.

A késve fizető devizaadósok számára kidolgozott forintosítás a szakértők szerint csak keveseknek jelenthet megoldást, hiába engedik el ugyanis a bankok a tartozás egy részét, ha a törlesztőrészletek nem csökkennek - írja a szerdai Magyar Nemzet. Azok az adósok, akiknek 2011. szeptember 30-án legalább 78 ezer forintos, 90 napon túli késedelmük volt, május közepéig jelezhették, hogy élni szeretnének a lehetőséggel. A pénzintézetek szerint azonban a jogosultaknak csupán elenyésző része csatlakozott a programhoz, pedig a jelentkezők tartozásának negyedét elengedik a bankok - ismerteti a lap.

A lapnak nyilatkozó szakértők szerint az adósok távolmaradásának több oka is van. Az egyik az, hogy sokan még most is valami új, kedvezőbb lehetőségre várnak. Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára szerint a legfőbb gondot az jelenti, hogy az adósok jelentős részének nincs jövedelme, így a forintra váltás után sem tudna törleszteni. Ráadásul a havi részletek a forintosítás után sem csökkennek, hiszen a magyar fizetőeszközben folyósított kölcsönök kamata magasabb, mint az átváltott devizahiteleké.

Közben májusban jelentősen megugrott az árfolyamgát iránt érdeklődő devizaadósok száma. Május 31-ig a PSZÁF szerint több mint 10 ezer gyűjtőszámlát nyitottak az árfolyamgáthoz csatlakozók, több mint 100 milliárd forint értékben.

A devizaadósok 2017 júniusáig vehetik igénybe az árfolyamgátat, a bankok a kedvezményes időszak alatt a svájci franknál 180 forintos, az eurónál 250 forintos, a japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamon számolják a törlesztőrészleteket, a különbözetet pedig csak később kell megfizetni.