Az első utcai kivégzéstől a leghírhedtebb robbantásig

Közel húsz éve megoldatlan, már eltemetett ügyeket vett elő a hétvégén a Nemzeti Nyomozó Iroda, amikor elfogott öt férfit, akiket a Prisztás-gyilkossággal és az Aranykéz utcai merénylettel gyanúsított meg.

Megmozdult az alvilág, az utóbbi időben több olyan ember is börtönbe került, akik miatt "nem mertek beszélni, akik tudtak valamit" - kommentálta az [origo]-nak egy, a kilencvenes évek leszámolásait és az azokat követő nyomozásokat jól ismerő forrás azt, hogy 16 évvel a Prisztás-gyilkosság, és 14 évvel az Aranykéz utcai robbantás után felbujtóként gyanúsították meg Portik Tamást, az Engergol Zrt. egykori vezérét.

"Sok mindennek kell megváltoznia, hogy akik eddig csendben voltak, együttműködjenek a nyomozókkal. Változások a gazdasági életben, egyes bűnözői csoportokon belül" - mondta. Az [origo] kérdésére, hogy a rendőrkorrupciós ügyben érintett V. László előzetesbe kerülése segíthetett-e a kilencvenes években történt robbantások és merényletek egyes tanúinak képbe kerülésében, forrásunk határozott igennel válaszolt.

Portik Tamást négy másik emberrel együtt szombaton fogta el a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) felkérésére a Terrorelhárítási Központ (TEK). A Police.hu oldalon közzétett közlemény szerint a TEK több budapesti és vidéki helyszínen, összehangolt akció keretén belül intézkedett. A közlemény szerint az öt gyanúsítottat az 1996-ban elkövetett Prisztás-gyilkosság ügyében emberöléssel, az 1998-as Aranykéz utcai robbantás ügyében pedig több emberen előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével gyanúsítotják megalapozottan.

A TEK emberei kísérik Portik Tamást a hétvégi elfogása után

Portik Tamás ügyvédje, Bánáti Kristóf a HírTv-nek azt mondta: ügyfelét mindkét ügyben felbujtással gyanúsítják. Portik - ügyvédje szerint - abszurdnak tartja a vádakat, ártatlannak vallotta magát, és ennek megfelelően meg is tagadta a vallomást. "Semmilyen magyarázatot nem kaptunk erre, de mi is nagyon csodálkoztunk, hogy 14, illetve 16 év után két olyan ügyben gyanúsították meg, amiben mindenki tudja, hogy évek óta tartanak a nyomozások, számára is teljes talány, hogy miért éppen most történt ez a gyanúsítás" - idézte a Hír TV az ügyvédet.

Az első nyílt színi kivégzéstől a robbantásokig

Prisztás Józsefet, a budapesti éjszakai élet ismert alakját 1996. november elsején délelőtt lőtte le egy máig ismeretlen kerékpáros Óbudán, egy Ladik utcai telephely előtt. Gyilkosait a mai napig nem sikerült elkapni. Prisztás egy üzleti megbeszéléséről távozott éppen barátjával, mikor rálőttek. Prisztás meggyilkolásával kezdődött a budapesti alvilág robbantásos, leszámolásos belháborúja, amelynek része volt Boros Tamás Aranykéz utcai felrobbantása, majd Seres Zoltán 1999-es, Kisorosziban történt meggyilkolása is. Prisztás megölésének ügyében nem volt gyanúsított - mondta az akkori nyomozásokra rálátó forrásunk.

A másik, most elővett ügyben, az Aranykéz utcai robbantásban azonban több ember ellen is felmerült a gyanú, mégsem sikerült elkapni az elkövetőket. 1998. július 2-án egy parkoló, sárga színű Polski Fiat 126-oba rejtett robbanóanyagot távirányítóval hoztak működésbe Budapest belvárosában, az Aranykéz utcában. A déli órákban végrehajtott robbantásban három járókelőn kívül életét vesztette az a Boros Tamás néven emlegetett Boros József Károly vállalkozó is, 1997-ben titokban feltáró vallomást tett az olajügyekben.

A férfi ellen nem ez volt az első merénylet: nem sokkal az Aranykéz utcai robbantás előtt a budai alagútban mozgásban lévő gépkocsijára lőttek rá ismeretlen támadók. Borost az alvilágot leleplező vallomásai miatt a hazai alvilág olajügyekből és más bűncselekményekből meggazdagodott vezéralakjainak többsége már rég halottnak szerette volna őt tudni. Boros az ellene korábban elkövetett merényletek utáni kihallgatások során neveket, eseményeket, helyszíneket említett meg, amelyek az olajüzlethez és az akkori robbantássorozathoz kapcsolódtak.

Az Aranykéz utcai robbantásban húsz ember is megsérült, köztük két szíriai, egy-egy német, finn és cseh állampolgár is. A merénylet után négy nappal az akkor még működő Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) őrizetbe vett, majd a bíróság előzetes letartóztatásba is helyezett egy ingatlanvállalkozót, emberölés és emberölés előkészülete bűntettének alapos gyanúja miatt. Az Országos Rendőr-főkapitányság sajtófőnöke akkor úgy fogalmazott: az ügy egyelőre "még nem köthető konkrétan" a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásos merénylethez. A KBI előtt azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a 32 éves ingatlanvállalkozó és az ismert merénylet célpontjaként szereplő Boros Tamás között egy több 10 millió forintot érő Váci utcai ingatlan miatt ellentét alakult ki. Az ingatlanvállalkozót azonban július 24-én szabadlábra helyezték.

Gyanú volt, elkövetőt nem találtak

1998 őszén a BRFK azt közölte, hogy Jozef Hamala, akkor 33 éves szlovák állampolgár vásárolta meg az Aranykéz utcai robbantás elkövetéséhez használt Polskit. Hamaláról később kiderült, hogy egy Szabó Zsolt nevére kiállított hamis igazolványt használt, és mind a szlovák, mind a magyar alvilágban kapcsolatokkal rendelkezik. Később a sajtóban arról szóló hírek jelentek meg, hogy létezik egy olyan videokazetta, amelyen láthatóak robbantás végrehajtói. A BRFK ezt nem erősítette meg, csupán annyit mondtak, hogy több olyan bizonyíték van a rendőrség birtokában, amelyek alapján egyértelműen azonosíthatók a robbantásos merénylet végrehajtói. 2002-ben a magyar rendőrség már arról számolt be, hogy gyanújuk szerint az Aranykéz utcai merényletet a két legkeresettebb szlovák, a lévai járás egyik falujából származó Jozef Rohác és Imrich Oláh követte el.

Az Aranykéz utca a robbantás után

A nyomozások akkori adatai szerint Rohác bandájának számlájára legalább tíz, 1998 tavaszán és nyarán elkövetett merénylet írható. Így többi között a Fidesz Lendvai utcai székházánál, valamint politikusok - Szájer József és Torgyán József - lakásánál elkövetett robbantások is. A több gyilkosság és robbanószerrel való visszaélés miatt akkor már nemzetközi körözés alatt álló Jozef Rohácot 2008 októberében fogta el Prágában a cseh rendőrség. Rohácot a magyar rendőrség évekig az Aranykéz utcai robbantás egyik lehetséges gyanúsítottjaként tartotta számon, de emiatt a merénylet miatt nem adtak ki ellene elfogatóparancsot. Végül 2009 februárjában hozták Magyarországra, és Seres László vállalkozó megölésével gyanúsították meg. A bíróság később felmentette a gyilkosság vádja alól, és kiutasították az országból. 2011-ben a Fenyő-gyilkosság miatt adtak ki ellene újra elfogatóparancsot, és még abban az évben előzetesbe is került.

Az Aranykéz utcai robbantás elkövetőit nem kapták el, a nyomozást 2002-ben lezárták. A BRFK akkor azt közölte: ha a rendőrség új adatok birtokába jut, azonnal folytatja az eljárást. Az akkori nyomozásokra jól rálátó forrásunk szerint a mai napig nem zárták ki teljesen a nyomozók, hogy Rohácnak valamilyen szerepe volt az Aranykéz utcai merényletben.

A rendszerváltás legnagyobb találmánya

Bár bizonyítani soha nem sikerült, a robbantásos ügyeket a sajtó végig összekötötte a rendszerváltás utáni olajszőkítésekkel. "Az olajügy a rendszerváltás legnagyobb találmánya volt, ugyanis nem piti bűnözők találták ki, hanem a parlamentben ülő jogalkotók, akiknek lehetőségük volt arra, hogy ilyen törvényeket hozzanak" - mondta Sándor István, ismertebb nevén Papa egykori operatív tiszt Kármán Irén "Olajozott viszonyok" című dokumentumfilmjében. Az úgynevezett olajügy lényege, hogy a dízelolaj árának negyedéért, vagy még olcsóbban forgalmazott fűtőolajból (a HTO gyakorlatilag pirosra festett gázolaj volt) különféle módszerekkel kivonták a festéket, és az így nyert gázolajat az üzemanyagot terhelő tetemes adók megfizetése nélkül eladták a feketepiacon. A HTO árát kezdetben a kormány szociális okokból mesterségesen alacsonyan tartotta, nem terhelte fogyasztási adó, így jóval olcsóbb volt, mint a gázolaj.

Vámosok egy illegális olajlerakónál az olajszőkítések idején

Mivel az évek során egyre nagyobb kár érte az államot, a jogalkotók folyamatosan szűkítették a kiskapukat. Ugyanakkor a savazás miatt a dízelautók adagolói tömegesen mondták fel a szolgálatot, ezért az "olajozás" egyre inkább téma lett a sajtóban. Ráadásul több alvilági leszámolást az olajos bandák közötti nézeteltéréssel magyaráztak a rendőrök, miközben Békés és Bács-Kiskun megyében több, olajügyeket is vizsgáló rendőr lett gyanús körülmények között öngyilkos. (Volt, aki evés közben lőtte tarkón magát, volt, aki magára gyújtotta az autóját, és volt, aki felakasztotta magát, noha semmilyen tárgy nem volt a garázsban, amelyre felállhatott volna. Karancsi Tibor rendőr századost pedig azt követően verték félholtra, hogy rajtaütött egy "olajos" szerelvényen.) Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek.

Portikot sokáig keresték

Olajszőkítéssel, illetve az ehhez kapcsolódó adócsalással gyanúsították meg a kilencvenes években az Energol Rt. vezetőit, köztük a most szombaton elfogott Portik Tamást is. Bár akkoriban a sajtóban a Központi Bűnüldözési Igazgatóságra hivatkozva több helyen azt írták, hogy a robbantátos-leszámolásos bűncselekményekhez közvetve köze lehetett a Portik vezette Energol Rt. egyes vezetőinek is, hivatalosan nem vádolták meg őket ezzel az úgynevezett Energol-ügyben.

Az Energolt 1994 novemberében alapította öt magánszemély. A rendőrség az 1999-ben lezárt nyomozás végén 1,6 milliárd forint adó eltitkolásával gyanúsította meg a társaság vezetőit. A nyomozók szerint a cég több millió liter, részben rossz minőségű olajat értékesített hamis számlák felhasználásával olyan vállalkozásoknak, amelyek csak papíron léteztek. A rendőrségi nyomozás adatai szerint az importált olajat valójában az Energol értékesítette, és az adóbevételt a cég vezető tisztségviselői saját céljaikra fordították. Az általuk importált olajat csak azért adták tovább hamis papírokkal különböző fantomcégeknek, hogy az adóhatóság azokon keresse az elmaradt adóbevételeket.

A rendőrség 1997 decemberében adott ki nemzetközi elfogatóparancsot Portik Tamás, az Energol Rt. szökésben levő igazgatója ellen. A Blikk hat évvel később azt írta, hogy a férfi Floridában, West Palm Beachen él és átplasztikáztatta magát, hogy idősebbnek tűnjön. Hosszú ideig az ő nevével kezdődött az a lista, amely a magyar rendőrség által leginkább keresett emberek nevét tartalmazta. A Népszabadság 2003-ban írta meg, hogy "minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából".

A nyomozás megkezdése után tizenegy évvel, 2007 novemberében született elsőfokú, nem jogerős ítélet az ügyben: hat vádlott két évnél rövidebb letöltendő szabadságvesztést, hat felfüggesztettet kapott, míg öt vádlott felmentését maga az ügyészség kezdeményezte. Mivel a kiszabott büntetés egyik esetben sem haladta meg az előzetes letartóztatásban töltött időt, senkinek sem kellett börtönbe vonulnia. Az ügyészség munkáját komolyan akadályozta a hosszúra nyúlt eljárás, a vádak többsége az ítélethirdetés idejére bizonyíthatatlanná vált. A nyomozók a '90-es években még majdnem hétmilliárdos ügyről beszéltek, 2007 őszére azonban az ügyészség is csak százmilliós nagyságrendű áfacsalást és okirathamisítást látott bizonyíthatónak.

Nem tudni pontosan, hogy Portik mikor tért vissza Magyarországra. Az Opten adatbázis szerint nincs működő vállalkozása, azonos nevű fiának több cége is van, köztük olyan is, ami az Aranykéz utcai robbantás helyszínéhez közeli lakásba, a Régiposta utcába van bejegyezve. Az [origo] hétfőn elérte ifjabb Portik Tamást, aki csak annyit mondott, hogy apjával már nem tartja a kapcsolatot, sem üzleti-, sem egyéb ügyeiről nem akart nyilatkozni.