Még kitarthat az aranyláz

Közelít történelmi csúcsához az arany kurzusa, ami a bányatársaságok részvényeire is jó hatással van. A működésüket hatékonyabbá tévő aranybányák nyereségén is nyomot hagy az arany szárnyalása, ha új történelmi csúcsra futna a nemesfém árfolyama (ami egyáltalán nem egyértelmű), akkor az a szektor értékeltségére is jó hatást gyakorolhat.

Miért emelkedik az arany?

Felerősödtek az inflációs várakozások az USA-ban a pénzmennyiség növelése miatt, a befektetők már a FED QE3 programjának bejelentése előtti hetekben aranyba menekítették vagyonuk egy részét, legalábbis erre utalt a szépen meginduló aranyár. Az elmúlt évek nagy emelkedésében az infláció növekedéséről szóló előrejelzések és várakozások valószínűleg hozzájárultak az azonnali aranyárfolyam emelkedéséhez, azonban ez korántsem indokolná az ilyen szinteken való kereskedést.

A 70-es és 80-as évek fordulóján hasonló csúcs rajzolódott ki az arany reál, azaz inflációval korrigált árfolyamában, akkoriban azonban lényegesen nagyobb, 15 százalékot is elérő inflációval kellett szembe néznie az amerikai gazdaságnak. A piaci szereplők tehát az érzékelt inflációs nyomásra reagáltak az aranyvásárlással, de túlságosan is, hiszen az árfolyam nominálisan többet emelkedett, mint az infláció (ezért ugorhatott csúcsra a reálárfolyam).

Az elmúlt években látott drasztikus emelkedés is a növekvő inflációs várakozásoknak köszönhető, ugyanakkor a tényleges (ex-post, azaz már megvalósult, visszatekintő) infláció jóval alacsonyabb (2 százalék körüli) mint a reálárfolyamban látott korábbi csúcs idején. Nagyon röviden összefoglalva: az események egyelőre nem igazolták vissza az inflációs félelmeket.

Mindebből az is következik, hogy nem az infláció volt az egyetlen, sőt, nem is a fő motívum az arany szárnyalásában, hanem legalább ekkora szerepet játszott a válság akut időszakában a pénzügyi rendszer összeomlásától való félelem, és részben ez az, ami az időről időre felerősödő kockázatkerülésben is szerepet játszik.

Ha a QE3 nyomán tovább gyengül a dollár, az szintén erősítheti az arany árfolyamát, mivel a jegyzés dollárban történik, ezért ha csökken a deviza értéke, az aranyár relatív értékének szinten tartásához emelkedő jegyzési ár tartozik.

Szétváló görbék

Az arany iránti erős kereslet az aranybánya-vállalatok papírjait is felféle húzta az emelkedő trend mentén. Hosszú távon erős korrelációt láthatunk az arany és az aranybányák árfolyamában.

A GDX ETF (Market Vectors Gold Miners) egy az egyben leköveti az Arca Gold Miners Indexet, mely piaci kapitalizáció alapján súlyozott arany- és ezüstbánya cégek részvényeiből áll. Lényeges különbség az arany és az aranytársaságok részvényeinek hozamai között, hogy a vállalatok osztalékot is fizethetnek (ez mintegy 1-2 százalékot jelent), melyet az ETF-en keresztül is megkapnak a befektetők.

Körülbelül egy évvel ezelőtt azonban szétvált a két kurzus leginkább az eredményességi mutatók terén gyenge vállalati jelentések miatt. A növekvő kitermelési költségek, és az arany ára körüli bizonytalanság rontották a kilátásokat az ágazatra nézve.

Az öregedő bányákban mélyebbről kell felhozni az aranyércet, mely beépül a fix költségekbe. Ezen kívül a Föld mélyéről kibányászott aranyércek alacsonyabb nemesfémtartalmúak, így többet kell felszínre hozni ugyanannyi aranymennyiség eladásához.

A másik bizonytalansági faktor az arany árfolyama volt, mely oldalazó mozgást végzett május közepe és augusztus közepe között. A kiútkeresésnek aztán a QE3 emelkedő valószínűsége vetett véget és az arany ára közel 10 százalékot emelkedett az elmúlt 1 hónapban.

Felzárkózó bányatársaságok

A profitabilitási mutatók visszaesése miatt különböző technológiai fejlesztéseket hajtottak végre a cégek és sikerült javítani a profitabilitásokon. Az aranybányák működéséhez tipikusan nagy fix költségek társulnak a bányák fenntartása és a hatalmas, nagy értékű géppark üzemeltetése miatt.

Az utóbbi másfél, két hónapban a trend megfordult, és a nemesfémbánya társaságok árfolyamai (így a GDX ETF is) elkezdtek felzárkózni, mi több, túlszárnyalták az arany emelkedését, köszönhetően annak, hogy a vállalatok sikeresen csökkentették a kitermelési és működési költségeiket.

Érdemes hozzátenni, hogy adott arányú aranyár-emelkedés feltételezhetően hasonló arányban emeli a bánya bevételeit, viszont a jelentős fix költségek miatt a nyereség nagyobb arányban emelkedik. Ha például az arany árfolyama 1700 dollárról 10 százalékkal 1870 dollárra emelkedik, akkor egy bányának, amelyik 1000 dolláros költség mellett hozza felszínre az aranyat, 700 dollárról 870 dollárra, azaz több mint 20 százalékkal emelkedik a nyeresége.

A fenti példa persze nagyon leegyszerűsített, de jól szemlélteti az operatív tőkeáttételként is emlegetett jelenséget. A bányák elmúlt hetekben látott felzárkózása is részben ennek köszönhető, a további aranyár-emelkedés pedig szintén kedvező hatást gyakorolna az egy részvényre jutó profitra (EPS) és ezen keresztül az aranybánya társaságok részvényárfolyamára.

Mindezekből arra következtethetünk, hogy az arany iránti kereslet növekedése (vagy akár szinten maradása) tovább emelheti a nemesfém értékét, melyből az aranybánya társaságok a költségcsökkentés és az operatív leverage-nek köszönhetően profitálhatnak. A bányák relatív értékeltsége az arany árfolyamához képes növekedhet, szűkítve ezzel a szétnyíló görbék közötti rést.