A kiszámíthatatlanságé lett Magyarország

Magyarország a három gazdasági kategóriából az utolsóba került Csehországgal és Lengyelországgal együtt az Európai Bizottság legújabb felmérése szerint. Magyarországról Brüsszel úgy látja, a gyakori szabályváltoztatások kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremtettek.

A gyakori politikai, jogi és intézményi változások miatt kiszámíthatatlan üzleti környezet jött létre Magyarországon - áll az Európai Bizottságnak (EB) a 27 uniós tagállam versenyképességét értékelő elemzésében.

A jelentés szerint Magyarország versenyképessége romlott az elmúlt évtizedben a költségek szempontjából, a termelékenység viszont a válság után némileg emelkedett.

A jelentés úgy értékeli, hogy Magyarországon a hitelezési feltételek szűkösek, különösen a kis- és közepes vállalkozások számára. Az elemzés szerint Magyarországon alacsony az innováció szintje, sok szolgáltatási területen gyenge a versenyhelyzet, a közigazgatás hatékonysága pedig alacsony.

Az EB szerint bár néhány területen történt előrelépés, "a nagyobb versenyképességhez stabil és kiszámítható gazdaságpolitikai keretrendszerre van szükség". Arra is kitértek, hogy a közigazgatás átalakításához és az adminisztratív terhek mérsékléséhez további erőfeszítésekre van szükség.

Az EB a 27 tagországról általánosságban azt állapítja meg, hogy megfelelő haladást értek el az ipar fenntarthatósága, a kis- és közepes vállalkozások támogatása és a közigazgatás átalakítása területén. A dokumentum úgy értékeli, hogy az Európai Unió országai folytatják az átállást a tudásalapú gazdaságra, termelékenységük növekszik, munkaerejük pedig magasan képzett.

A versenyképességet befolyásoló tényezőkről a bizottság megállapítja, hogy az innovációs beruházások szintje emelkedett, ugyanakkor a tagországok közötti különbségek csökkenése megtorpanni látszik, sőt az innovatívabb országok elhúzhatnak amiatt, hogy az államok eltérően reagáltak a válságra. Jelentős kihívások vannak még az EB szerint a kutatásba történő magánbefektetések ösztönzése és az úgynevezett hálózati szektorokban, az energia-, a távközlési és a közlekedési szektorban tapasztalható verseny fokozása területén.

Brüsszel az ipari teljesítmény összehasonlíthatóvá tételére új mutatót dolgozott ki, amely a következőkből tevődik össze: ipari termelékenység, exportteljesítmény, innováció és fenntarthatóság, üzleti környezet és infrastruktúra, végül pedig pénzügy és befektetések. Ezek alapján a bizottság a tagállamokat három csoportba osztotta: kiegyensúlyozott és kiegyensúlyozatlan teljesítményűekre és felzárkózókra.

A kiegyensúlyozott teljesítményű országok ipara műszakilag fejlett, munkaerejük pedig magasan képzett. Ebbe a csoportba tartozik például Németország, Svédország vagy Ausztria. A kiegyensúlyozatlanul teljesítők közt vannak válságállamok is, például Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország. A harmadik csoport a felzárkózó országoké, amelyek jelentős kihívásokkal küzdenek, a tudás- és képzettségalapú ágazatok térnyerését alacsony innovációs képesség és tudástranszfer akadályozza. Ide tartozik Magyarország Romániával, Csehországgal és Lengyelországgal együtt.