A sok pénz sem dobja fel a szingapúriakat

Hiába élnek jómódban a szingapúriak, az egész világon ők élik meg a legkevesebb érzelmet egy friss felmérés szerint. A Fülöp-szigetekiek a legérzelmesebbek, Irakban éri a legtöbb rossz az embereket, de a magyarok is sokszor éreznek stresszt, haragot, szomorúságot, aggodalmat és fizikai fájdalmat.

A szingapúri emberek élik meg naponta a legkevesebb, míg a Fülöp-szigetekiek a legtöbb érzelmet a világon a Gallup szerdán közzétett felmérése szerint. 2009 és 2011 között összesen 150 országban, köztük Magyarországon is végeztek el a felmérést, amelyben az emberek mindennapi életük során érzett érzelmeire kérdeztek rá. A felmérésben részt vevőknek arra kellett válaszolniuk, hogy öt pozitív és öt negatív érzés közül melyiket tapasztalták az elmúlt napon. Pozitív érzelemnek számított a kipihentség, a mások általi tisztelet, valamilyen tevékenység élvezete, a nevetés vagy mosolygás és valamilyen érdekesnek tartott tevékenység végzése. A negatív érzelmek közé sorolták a stresszt, a haragot, a szomorúságot, az aggodalmat és a fizikai fájdalmat.

A legtöbb negatív érzelmet a Közel-Keleten és az Észak-Afrikában élők tapasztalták a mindennapjaik során. A lista élén Irak áll, a százfokú indexskálán 59 pontot kapott, ugyanez az adat Magyarországon 34 volt, ezzel a felmérésben részt vevő országok között a 22. helyet foglaljuk el. A legtöbb pozitív érzelmet megélők listáját a latin-amerikai országok, Panama, Paraguay és Venezuela vezetik.

A tíz érzelem közül a legtöbbet a Fülöp-szigetekiek 60 százaléka tapasztalta a felmérést megelőző napon, a második helyen El Salvador áll, az emberek 57 százaléka válaszolt igennel a legtöbb kérdésre, a harmadik pedig Bahrein lett 56 százalékkal. A legkevesebb érzelmet a szingapúriak élik meg, 36 százalékuk tapasztalt a fenti tíz érzelem közül többet is a felmérés előtti napon, utánuk következik Grúzia és Litvánia 37 százalékkal, illetve Oroszország, Madagaszkár és Ukrajna 38 százalékkal.

A mindennapok során megélt érzelmek kutatása azért fontos, mert ezek nagymértékben hozzájárulnak az emberek általános életminőség-érzetéhez (jóllétéhez), így közvetve munkateljesítményéhez, gondolkodásmódjához is. Ezt a faktort egyre többször veszik figyelembe intézkedéseik során az országok vezetői is. A magasabb jövedelem egy bizonyos mértékig javíthatja az embere életminőség-érzetét, de ezt más gazdasági, kulturális és társadalmi körülményeik is befolyásolják (pl. biztonságérzet, stressz, az életcélok beteljesítésének lehetősége). A felmérés eredményei is ezt támasztják alá, ugyanis Szingapúrban a legmagasabb az egy főre jutó GDP és legalacsonyabb a munkanélküliség a világon, az emberek mégis alig tapasztalnak pozitív érzelmeket a mindennapjaik során.