Zene, amiben el lehet veszni

A Fucked Up Beat letölthető lemezein kellemes elemekből lesz skizofrén triphop: nem éppen háttérzene.

Experimental Schizo Noir Trip Hop - mondja magáról az amerikai The Fucked Up Beat duó. A leírás pontos, csak a trip hopot ne úgy vegyük, hogy kellemes kávéházi háttérzene, sőt. Bár igaz, a felhasznált elemek nagy része akár ilyenből is jöhetne: kattogó, egzotikus ütősök; groovy bőgőmotívumok; lazán jazzes szaxofon; elaléló fuvola; érzelmes filmzenés vonósok; melankolikus zongora vagy orgona; egy-egy frázisba beragadó (samplerrel beragasztott) énekesek; tompa, meghatározhatatlan hangszerek távoli kavargása; rádiós és egyéb szövegrészletek; lemez- és egyéb zörgések, zúgások és vibrálások.

Csak éppen ebből az egészből valami sűrű és átláthatatlan, nyugtalanító kavargás jön ki. A kissé tompa, karcos megszólalás is ezt erősíti, de leginkább az, hogy egyáltalán nem a pontos illeszkedés jegyében rakosgatják a rétegeket. Sőt, elsőre olyan, mintha teljesen kaotikusan kerülnének egymás mellé, de aztán egyre inkább erősödik az a benyomás, hogy ez persze hogy direkt van így, csak éppen egy a hallgató számára átláthatatlan az irányító logika. Valószínűleg ez a "skizofrén" benne, és pont ettől a kiismerhetetlenségtől (is) jó. Sok zenére mondják, hogy "el lehet veszni benne", hát ez tényleg ilyen, nehéz megtalálni a kiutat. Csak nagyon kevés hasonló zenét ismerek: a Focus Groupot és a Monster Rally-t (utóbbi, akiről itt és itt is volt szó, nemrég jött ki egy új, letölthető ep-vel).

A Fucked Up Beatnek összesen nyolc kiadványa tölthető le a Bandcampről; van olyan, ami netlabeleknél is elérhető, a legutóbbi Threnodies For Schizophrenic Seas például itt. Ezen vannak amúgy a legviccesebb számcímek, pl.: A Szupermarketből Elszabadulnak Az Áruk Hogy Terrorizálják A Kis Boltokban Vásárlókat. Az újabb kiadványok ráadásul a zenéhez jól illeszkető borítókat is kaptak: első ránézésre bár esztétikus, de kaotikus képek, amikről aztán kiderül, hogy valójában nem is olyan nagyon durva módszerrel készült montázsok, csak az összkép valamiért áttekinthetetlen. A duó tagjai egyébként: Eddie Palmer (hangok, hangszerek) és Brett Zehner (ritmusok és hangfelvételek); előbbi New York-i, utóbbi San Diego-i, a csodálatos internet segítségével zenélnek együtt.