A születés módja tartósan kihat a bélflórára

A szülés és a táplálás módja befolyásolhatja a későbbi betegségek kockázatát, mivel a bélrendszer baktériumflórája másként fejlődik a hüvelyi úton és a császármetszéssel született babák esetében.

A szülést követően a gyermek sterilnek mondható bélrendszere hamar benépesül baktériumokkal, azonban ezek összetétele eltér attól függően, hogy a baba természetes úton vagy császármetszéssel jött a világra. Az újszülött táplálása szintén hatással van a bélflórára: nem mindegy, hogy a babát kizárólag anyatejjel, vagy pedig tápszerrel etetik - írja a Canadian Medical Association Journal.

A bél nyálkahártyáján megtelepedett baktériumok és mikroorganizmusok igen fontos szerepet játszanak a szervezet működésében: részt vesznek a táplálék emésztésében, szabályozzák a bélműködést, serkentik az immunrendszer fejlődését és védenek bizonyos fertőzések ellen - nemhiába tekintik a bélflórát egyfajta "szuper-szervnek". A bélrendszer mikrobiótájának egyensúlyában bekövetkező változások, illetve annak felbomlása számos betegség (például gyulladásos bélbetegség, allergiás megbetegedések, asztma és daganatok) melegágyául szolgál.

A kanadai Albertai Egyetem szakemberei arra tettek kísérletet, hogy feltérképezzék a bélflóra eddig kevéssé ismert kora gyermekkori fejlődését. Egy nagyobb, 3500 újszülöttet vizsgáló gyermekegészségügyi program résztvevői közül kiválasztottak 24 egészséges babát, akiknek negyede császármetszéssel jött a világra, 42 százalékuk pedig 4 hónapos koráig kizárólag anyatejet kapott. Minden csecsemőtől 4 hónapos korában székletmintát vettek a bélflóra vizsgálatára. A kiválasztott minta összetételében reprezentatívnak tekinthető, mert a császármetszések és a szoptatások aránya megegyezik a teljes kanadai lakosságra vetített aránnyal.

A bélrendszerben élő mikroorganizmusok tanulmányozására új DNS-szekvencia-elemző eljárást alkalmaztak a kutatók. Korábban laboratóriumi tenyészeteket vizsgáltak, de ezek csak a bélflóra baktériumainak mintegy ötödét fedték le, 80 százalékuk ugyanis nem bizonyult tenyészthetőnek. Az új vizsgálathoz azonban nagyon kis mennyiségű minta is elegendő, így nem feltétlenül szükséges hozzá tenyésztés.

Eltérő baktériumflóra

A kutatókat is meglepte, hogy a császármetszéssel született gyermekek bélrendszeréből teljesen hiányzott egy specifikus baktériumcsoport, még akkor is, ha csak anyatejjel táplálták őket. Különösen alacsony volt a hasznos bélbaktériumok aránya és diverzitása az előre eltervezett császármetszéssel született gyermekeknél. A kizárólag tápszerrel táplált csecsemők bélrendszerében ugyancsak jelentős eltérések mutatkoztak, még a legalább részben anyatejjel etetett társaikhoz képest is.

Mivel a szülés módja a gyermek későbbi egészségi állapotára is hatással lehet, rendkívül fontos lenne, hogy mind a leendő édesanyák, mind pedig orvosaik tisztában legyenek döntésük következményeivel - hangsúlyozta a kutatás vezetője. A császármetszéssel születettek életük során nagyobb eséllyel lesznek asztmásak, továbbá hajlamosabbak lesznek elhízásra és 1-es típusú cukorbetegségre is, míg az anyatejjel történő táplálás csökkenti e betegségek és más rendellenességek kockázatát. A szakemberek bíznak abban, hogy a jelenlegi kutatás eredményei lehetővé teszik a bélrendszer mikrobiomja és a fenti betegségek közötti összefüggések részletesebb feltérképezését.