Akár fizethetne is ötven forintot a Magyar Telekom

A várakozásokat meghaladó negyedik negyedéves árbevételről számolt be gyorsjelentésében a Magyar Telekom, ami azonban az alacsony profittartalmú szegmensek nagyobb részarányának tudható be. Ennek következtében a vállalt jövedelmezősége tovább romlott, így ismét veszteséges lett a negyedév. Miután a Telekom tavalyi egész éves szabad készpénzáramlása papíronként 59 forintra rúgott, és a vállalat eladósodottsági mutatója is a célsáv közepéig apadt, pusztán a tavalyi teljesítmény alapján úgy tűnik nem lehet akadálya a részvényenkénti 50 forintos osztalék kifizetésének. A nehéz iparági környezetben várhatóan tovább morzsolódó EBITDA, illetve a készpénz kiáramlásával járó második féléves 800 MHz-es frekvenciatender miatt a menedzsment ma akár konzervatív módon úgy is dönthet, hogy valamivel kevesebb osztalékot fizet ki tulajdonosainak. Egy ilyen lépésre ráadásul kapóra jöhet, hogy az európai szektoirtársak közül sokan csökkentették már kifizetésüket az utóbbi hetekben/hónapokban.

Az elemzői konszenzussal szemben veszteséggel zárta a negyedik negyedévet a Magyar Telekom, ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy negatív eredménnyel számoló várakozások is akadtak a piacon. A veszteség 1,6 milliárd forint volt a tavalyi 40,3 milliárd forintot követően, egy éve azonban jelentős egyszeri tételekkel kellett szembenéznie a társaságnak. 2011 év végén 31,4 milliárd forintos értékvesztést számolt el Macedóniában, míg a hazai adótörvények változása miatt 15 milliárd forintnyi egyszeri halasztott adókötelezettsége keletkezett.

3,4 százalékos árbevétel növekedésről számolt be a Magyar Telekom a negyedik negyedévben. A bevételek növekedését több tényező is támogatta, amelyek összességében ellensúlyozni tudták a vezetékes és mobil hangalapú értékesítés csökkenését. Az egyik ilyen tényező az energiaszolgáltatás bevételeinek megugrása volt, de a rendszerintegrációs/IT, illetve a TV, és okostelefonok értékesítése is szépen alakult.

A várakozásoknak megfelelően, ötödével esett vissza a társaság EBITDA-ja, ami a szektort sújtó különadók megugrásának tudható be, ugyanis a július 1-jén bevezetett telefonadó 4,4 milliárd forintos többletterhet jelentett a cégnek. Ezen kívül a végkielégítéssel kapcsolatos költségek is magasabbak voltak 1,1 milliárd forinttal, mint egy évvel korábban.

31,8 százalékra esett vissza a Magyar Telekom EBITDA marginja, ami nem csak az előző negyedévhez és az egy évvel korábbi értékhez képest óriási visszalépés, hanem a konszenzusos várakozáshoz képest is. A csökkenés oka az alacsony jövedelmezőségű energia kiskereskedelmi és rendszerintegráció bevételek megugrása, szemben a magas jövedelmezőségű hangszolgáltatási bevételek visszaesésével.

Felemás teljesítmény

2012 egészét tekintve 1,6 százalékos árbevétel növekedésről számolt be a Magyar Telekom az előző évhez képest. Ezzel a menedzsment 0-2 százalékkal csökkenést váró prognózisát sikerült túlszárnyalni. 2012-ben 4,4 százalékkal csökkent a tisztított EBITDA, amivel sikerült megfelelni a menedzsment 4-6 százalékos csökkenést előrejelző elvárásának, igaz ez csupán egy egyszeri tételnek tudható be. A harmadik negyedév során ugyanis egy 5,7 milliárd forint értékű ingatlan tranzakciót bonyolított le a Magyar Telekom, amit ha nem vennénk figyelembe, akkor már nem sikerült volna teljesíteni a célt.

Mi várható 2013-ban?

2013-ban tovább csökkenhet a Magyar Telekom jövedelmezősége a menedzsment várakozása szerint. A bevételek terén 0-3 százalékos, míg a tisztított EBITDA soron 4-7 százalékos csökkenésre számítanak a 2012-es éves számokhoz képest. A beruházásokra fordított összeg mintegy 5 százalékkal lehet alacsonyabb mint tavaly, ha a frekvenciasávok vételét nem vesszük figyelembe.

2013 eredményét ronthatja az idén bevezetett közműadó, melyet teljes egészében az első negyedévben fog elszámolni a társaság, ugyanakkor a távközlési szektoradó a jelenlegi állás szerint kivezetésre kerül.

Pozitív jelzések az osztalék fenntartása szempontjából

61,7 milliárd forintnyi szabad pénzáramlása keletkezett 2012-ben a társaságnak, ami magasabb, mint a pénzügyi vezérigazgató-helyettes által novemberben várt 60 milliárd forintos érték. Mindez egy részvényre vetítve 59 forintnak felel meg. Eközben az eladósodottsági ráta a júniusi 39,3 százalékról, és a szeptemberi 36,4 százalékról év végére 34,3 százalékra olvadt, vagyis a menedzsment által meghatározott 30-40 százalékos sáv aljához került ismételten közelebb a nettó adósságráta.

A fent említett tényezők alapján egy részvényenkénti ötven forintos osztalékjavaslat is érkezhetne a vállalat menedzsmentjétől, hiszen a tavalyi teljesítményből láthatóan futja egy ekkora mértékű kifizetésre. Az osztalék fenntartását ennek ellenére is nagy kockázatok lengik körül, hiszen ha az idei évben még ki is fizeti a vállalat az ötven forintot, a jövő években már várhatóan nem tudja tartani ezt a szintet. A nagy kérdés ezért, hogy konzervatív módon vajon már most elkezdi-e csökkenteni a kifizetést a vállalat. Az idei évre várt EBITDA csökkenést, a 800 MHz-es frekvenciatender miatt várható készpénzkiáramlást, vagy a szabályozói oldalról látható kockázatokat elnézve dönthet úgy a társaság, hogy csökkenti osztalékát, sőt még az európai szektorban megfigyelhető osztalékcsökkentési tendencia is ebbe az irányba hajthatja a menedzsmentet. Régiós szektortársai közül előbb a Telekom Austria, majd a lengyel TPSA jelentett be osztalékcsökkentést, sőt, esetükben az összeg kétszer került visszavágásra. A legfrissebb osztalékcsökkentő telekomcég a cseh Telefónica CR, amely tegnap jelentette be, hogy a menedzsment 30 koronára vágja vissza javaslatát, az előző évek 40 koronás kifizetését követően.

A Magyar Telekom az Investor.hu-t kiadó Origo Zrt. százszázalékos tulajdonosa.