Nagyratörő tervek Japánban a növekedés beindítására

Nagyratörő terveket fogalmazott meg Abe Shinzo japán miniszterelnök mai beszédében annak érdekében, hogy a szigetország kilábaljon az évtizedes deflációból, és végre beinduljon a gazdasági növekedés. Shinzo és kormánya szeretné elérni, hogy a bruttó bérek három százalékkal növekedjenek évente, és a külföldről beáramló tőkebefektetések is megduplázódjanak 2020-ig. A szakértők és a piaci szereplők viszont kétkedve fogadták a bejelentéseket, és nem látják pontosan, hogy a kormány milyen módon tudná megvalósítani ezeket a célokat. Részben emiatt a japán részvényindex ma újra nagyobbat zuhant, és tovább korrigálta az elmúlt hónapok menetelését.

Munkahelyek teremtése és béremelés a japánok célja

Többek között a bérnövekedés fontosságát emelte ki mai beszédében Abe Shinzo, japán miniszterelnök, aki szerint azoknak a jelenleginél gyorsabban kellene növekedni ahhoz, hogy Japán kikerüljön az évtizedes deflációból, és végre beinduljon a gazdasági növekedés az országban - írja a Reuters.

A miniszterelnök szerint a gazdasági növekedés beindítására folytatott stratégiájuk elsődleges célja, hogy minél több munkahelyet teremtsenek, és minél magasabbak legyenek a bérek. Ennek könnyebb elérésére a japán kormány minden lehetséges fiskális politikai eszközt be fog vetni. Az egy főre jutó bruttó bérek éves 3 százalékos növekedését tűzte ki célul.

Ha a bérnövekedés beindulna, az ország könnyebben érhetné el a kitűzött, 2 százalékos inflációs célt két éven belül, mivel a magánszektor elkölthető jövedelme is emelkedne. A japán kormány és jegybank idén mindent egy lapra feltéve indított offenzívát a gazdaság élénkítésére, melynek keretében a Bank of Japan óriási méretű eszközvásárlási programot kezdett áprilisban.

Kétkedve fogadták a terveket

Shinzo ezen túl szeretné elérni, hogy a külföldről beáramló tőkebefektetések összege 2020-ra megduplázódjon, és a mostani szintekről évi 30 ezer milliárd jenre emelkedjen. Ennek érdekében speciális gazdasági zónákat hozna létre Japánban a nagyobb városokban és környékükön, hogy az országba csalogassa a külföldi befektetőket. Ezekben a zónákban a lazább szabályozási környezet és nagyon kedvező társasági adókulcs lenne a hívószó a vállalatok számára.

A miniszterelnök közölte, a szabályozási környezet liberalizációja elengedhetetlen a gazdasági növekedés beindításához, bár az ennek érdekében június 14-én elfogadásra kerülő végső intézkedések valószínűleg nem fogják tartalmazni a merészebb reformokat a munkaerőpiacon és a társasági adók esetében a Reuters szerint.

A közgazdászok többsége azonban kétkedve fogadta a bejelentéseket, és úgy vélekedik, hogy ezek az intézkedések nem oldják meg a japán gazdaság hosszú távú problémáit, strukturális reformokra lenne szükség, melyek egyelőre nem valósulnak meg. Ezen túl nem látják, hogy a kormány milyen módon tudná elérni ezeket a célokat.

Részben emiatt a japán Nikkei ma újra egy méreteset "zakózótt", és több mint 3 százalékos mínuszban zárt. A tőzsdeindex az utóbbi napokban igencsak rossz formában van, és korrigálni kezdte az elmúlt hónapokban produkált meredek emelkedését.

Nikkei értéke (pontban)