Hátat fordítanak Európának az olajmilliárdok

A több mint 100 milliárd dollár felett őrködő katari állami befektetési alap Európán kívül keres befektetési célpontokat, hogy csökkentse függőségét az öreg kontinens eszközeitől. Korábban olyan híres európai cégekbe vásárolt be az alap, mint a Porsche, vagy a Shell, de most új vezető bankárok felvételével már Ázsia felé is kacsingatna.

Ázsia felé nézeget a katari állami olajalap

A katari állami befektetési alap (Qatar Investment Authority, QIA), ami az ország hatalmas olaj- és gázexportjából származó bevételeket fekteti be, szeretné csökkenteni függőségét Európától és egyre több ázsiai és amerikai eszközbe fektetne be. Az alap, ami több mint 100 milliárd dollárt kezelhet, közel 80 százalékban európai eszközökbe fektetett eddig, és ezen szeretnének változtatni, írja a Reuters meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.

Legalábbis ezt lehet leszűrni a QIA-nál történt új személyi kinevezésekből. Nemrégen csatlakozott a katariakhoz Ugo Arzani, a Bank of America Merrill Lynch londoni irodájának vezére, bár ez még nem publikus információ a nyilatkozó a források szerint. Mellette csatlakozott egy, a kínai ingatlanpiacon ismerős vezető a Pramerica Real Estate Investors cégtől.

De érkezik még Dohába két másik nagy tapasztalattal rendelkező bankár is, akik közül az egyik a felvásárlási divízió első embere lesz, míg a Deutsche Bank egyik korábbi vezetője a stratégiáért lesz felelős a katari alapnál. Habár a jelenlegi csapat sem kezdőkből áll, az ő tapasztalatuk inkább az európai régióra koncentrálódik, míg az új emberek elsősorban Ázsiában rendelkeznek jól hasznosítható tudással.

Júliusban nevezték ki a QIA élére Ahmed Al-Sayed-et, aki egyike azon kevés magas beosztású vezetőnek az országban, aki nem tagja a királyi családnak. Az őt ismerő források szerint Al Sayed nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy olyan szintre emelje az állami befektetési alapot, ahol jelenleg például Abu Dzabi és Szingapúr hasonló alapja áll. Előbbi becsült vagyona 400-600 milliárd dollár körüli lehet, míg a szingapúrié körülbelül 250 milliárd dollár.

Eddig Európa volt fókuszban

Az elmúlt esztendőkben a katari olajvagyonból olyan jól csengő európai vállalatokban vásároltak részesedést, mint például a Porsche, a brit hitelintézet a Barclays, vagy a svájci Credit Suisse. De van kisebb részesedése az állami alapnak a világ legnagyobb nyeresanyag-kereskedő cégében, a Glencore-ban, vagy a Royal Dutch Shellben is.

A katariakat piaci körökben sokan úgy ismerik, akik szeretnek olyan cégekben befektetni, amelyek nehéz helyzetben vannak, de átalakításokkal gyümölcsözőre fordulhat a vállalat sorsa. Illetve szeretnek olyan alkukat kötni például, amivel bebiztosítják vagyonukat arra az esetre, ha az eszközök ára meredeken csökkenne. Európában azonban már egyre nehezebb ilyen kritériumoknak megfelelő nagyobb cégeket találni, ráadásul a kockázati tőketársaságokkal és a nyugdíjalapokkal is egyre nagyobb a verseny.

De nem csak a földrajzi ismeretek miatt csábítottak a fedélzetre több neves bankárt, hanem azért is, mert a tisztán részvénybefektetésekkel elért hozamok már nem elegek számukra. Ezért olyan komplikáltabb ügyletekre is szükség lesz a nagyobb hozamok eléréséhez, amihez az új szakértői gárda tapasztalata is szükséges.