Hét kérdésre keresi a választ a Kúria

Jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelek érvényességének elvi kérdéseiről Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője. Indítványa alapján hét elvi kérdésben születhet egységes megoldás.

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának (PK) vezetője hétfőn reggel tette közzé a jogegységi eljárásra vonatkozó indítványát, amelyben hét elvi kérdést vet fel az eddigi eltérő devizahiteles joggyakorlat rendezése érdekében. Az indítvány a devizahiteles kölcsönökre és lízingszerződésekre vonatkozik.

A hét kérdés – rövidítve, a jogi sallangoktól megtisztítva – a következő:

1. Mi a devizaalapú kölcsön tartalma, az ilyen szerződés devizakölcsön vagy forintkölcsön-e?
2. A devizaalapú kölcsönszerződések érvényesek vagy érvénytelenek (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések, uzsorás szerződések, színlelt szerződések vagy megtévesztés, tévedés folytán kötötték-e őket)?
3. A banknak (pénzügyi intézménynek) milyen tájékoztatási kötelezettsége volt a szerződéskötéskor, és milyen következményei vannak, ha ezeket elmulasztotta?
4. Milyen jogi lehetőségeik vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják az adósok érdekét sértő hatásokat, amelyek a szerződéskötés után bekövetkezett körülmények változásából eredtek?
5. Ha egy devizaalapú kölcsön bármilyen okból érvénytelen, akkor mikor és mit tehet a bíróság (a szóba jöhető lehetőségek közül mit alkalmazhat: érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás)?
6. Ha van valamilyen érvénytelenségi ok, akkor csak részben (az adott szerződési feltétellel kapcsolatban), vagy egészben érvénytelen a szerződés? Mi a következménye a részleges érvénytelenségnek?
7. Mikor számít átláthatónak az egyoldalú szerződésmódosítás? Csak akkor, ha az adós maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj mennyivel emelkedik a külső körülmények hatására, vagy elég, hogy maga az oklista átlátható, illetve, hogy a módosításnál betartotta a bank az arányosság és a szimmetria elvét?

Wellmann György szerint mindezek tisztázására azért van szükség, mert a devizaalapú kölcsönszerződések több százezres száma, a tartozás nagyságrendje, a nem teljesítő adósok egyre növekvő aránya, a szerződések érvényességét vitató perek számának emelkedése már társadalmi méretű problémát jelent. „Az ügyek gyors és lehetőség szerint egységes szempontok szerinti elbírálásához fűződő kiemelkedő társadalmi és igazságszolgáltatási érdek azt indokolja, hogy a Kúria állást foglaljon az e perekben felmerült elvi kérdésekről” – fogalmaz a PK vezetője.

Az utóbbi hetekben az erre irányuló politikai nyomás is egyre érezhetőbb, Orbán Viktor kormányfő, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is többször sürgette a Kúria állásfoglalását, a devizahiteles perek mainál egységesebb jogi kezelését.