Bajnai: Nemzeti sorskérdés a külföldön élők hazacsábítása

A "két 1956-nyi" ember több tízmilliárdos kiesést okoz, a nyugdíjrendszer is veszélyben lehet.

Az elmúlt években külföldre távozott 400-500 ezer magyar munkavállaló hiánya olyan mértékű veszteség és kockázat Magyarország számára, hogy nemzeti sorskérdésként kellene foglalkozni hazacsábításuk lehetséges módjaival – mondta hétfőn este Londonban Bajnai Gordon.

Az Együtt-PM szövetség vezetője, aki Nagy-Britanniában élő magyaroknak tartott politikai fórumot, kijelentette: a veszteség mértékét illusztrálja az is, hogy ha e munkavállalók mindegyike csak a minimálbért keresné meg Magyarországon, az havi 30-50 milliárd forint költségvetési többletbevételt jelentene.

A külföldön dolgozó magyarok azonban nemcsak az adó- és járulékfizetési rendszerből hiányoznak, hanem a nyugdíjrendszer fenntarthatóságából is. Ha a külföldön dolgozó 400-500 ezer magyar "tartósan külföldön ragad", akkor a magyar nyugdíjrendszer nemcsak a jövő nemzedékek, hanem már a mostani nyugdíjasok számára sem lesz fenntartható néhány éven belül, mivel nem lesz, aki folyamatosan befizesse a szükséges összeget – mondta Bajnai Gordon.

A volt kormányfő szerint ha az elmúlt néhány évben külföldre távozott magyarok száma a felső becsléseknek felel meg, akkor "két 1956-nyi ember hagyta el az országot". Ezért számít nemzeti sorskérdésnek a foglalkozás a külföldön dolgozó magyarokkal, és úgy tűnik, mintha erről a magyar politika, az országért felelős erők nem vennének tudomást – tette hozzá.

Bajnai Gordon kijelentette: a legnagyobb kockázat az, hogy Magyarország ma tartósan leszakadó pályán van, mivel kevesebb a beruházás a gazdaságban, mint az éves amortizáció, vagyis még a jelenlegi termelőképességet sem lehet fenntartani. Ez a következő években törvényszerűen a magyar gazdaság zsugorodásához fog vezetni, ha nem következik be fordulat – mondta.