Leszállás az üstökösmagra - élő
2014. november 12. 16:01
Szerda reggel, magyar idő szerint 9.35-kor levált a Rosetta űrszondáról a Philae névre keresztelt leszállóegység. Ezzel kezdetét vette hétórás ereszkedése az üstökösmag felszínére. Az éjjeli előkészületek során kiderült, hogy egy, a leszállást segítő fúvóka (vagy legalábbis az állapotáról tudósító érzékelő) elromlott, így a vártnál kockázatosabb lesz a manőver. Cikkünket a leszállás előkészületeiről itt olvashatja. A leszállást délután fél öt környékére várják, a visszaigazoló üzenetet pedig nagyjából fél órával később - ennyi időre van szüksége a rádiójeleknek, hogy megtegyék a Földet az üstököstől elválasztó 511 millió kilométeres távolságot.
Közvetlenül azután készítette a Rosettáról, hogy levált róla. Felismerhetjük a napelemes "szárnyat" és az űrszonda testét.
A leszállóegység műszerei sorban küldik majd adataikat a Rosettán keresztül a Földre. Íme, elhelyezkedésük egy képen:
Hanem mérik is majd a talaj szilárdságát. Most zajlik a szenzorok kalibrálása. A MUPUS (MUlti-PUrpose Sensors for Surface and Sub-Surface Science, vagyis többcélú tudományos műszer az üstökös felszíni és felszín alatti tulajdonságainak vizsgálatára) méréseiből máris látszik a nyilvánvaló: a Philae környezetének hőmérséklete a felszín felé közeledve jelentősen növekszik.
Ilyen lenne a Csurjumov-Geraszimenko a darmstadti irányítóközpont felett.
Az előző Rosettáról készült fotó kicsit nagyobb méretben. A lábak végein találhatóak azok az eszközök, melyek azonnal belefúrnak a talajba a landolást követően. A horgonyok a Philae tengelye közeléből repülnek majd ki a felszín felé.
Beértünk a leszállási ablakba. Ha minden jól megy, 17.02-re várható a földet érést visszaigazoló jel. Íme, még három kép a távolodó Philae-ről a Rosetta OSIRIS kamerájától.
Kiküldött tudósítónk a magyar rendezvényen, a Planetáriumban sem wifit, sem mobilnetet nem ér el. Úgy tűnik, könnyebb 511 millió kilométert leküzdeni, mint egy patinás kupolát. Mindenesetre szakadozó hangja legalább nem késett 28 percet. Követjük az ESA közvetítését...
Akármit is üzennének a Philae-nek, az már nem változtatna semmit a landoláson - ha minden a tervek szerint történt, a visszajelzés már úton van a Föld felé. Várjuk.
Most jött a hír tudósítónktól, hogy az ESA engedélyezte egy másik fúvóka használatát a leszállóegységen, melyet eredetileg a nagy áramfelvétel miatt kihagytak a számításból.
A Philae rengeteg műszert (tömegének majdnem egyharmadát teszik ki) cipel a fedélzeten, lássunk egy gyors összefoglalót:
APXS (Alpha Proton X-ray Spectrometer - alfa proton röntgen spektrométer) Az APXS a leszállóegység alatti felszín vegyi összetételét elemzi.
COSAC (The COmetary SAmpling and Composition - Üstökös mintavevő és elemző) A kombinált gázkromatográf és repülési időben működő tömegspektrométer elvégzi a felszíni minták elemzését, és meghatározza az illékony komponensek összetételét.
Ptolemy (az üstökösmag illó anyagainak összetételét vizsgáló műszer)
CIVA (Comet Nucleus Infrared and Visible Analyzer - üstökösmag infravörös és látható tartomány analizátor)
ROLIS (Rosetta Lander Imaging System - Rosetta leszállóegység kamera)
CONSERT (COmet Nucleus Sounding Experiment by Radiowave Transmission - kb. ütökösmag rádióhullám-terjedési kísérlet). A Consert radarja a Philae és a Rosetta által kibocsátott elektromágneses hullámok magon keresztüli terjedésének a vizsgálatával elemzi az üstökös belső szerkezetét.
MUPUS (MUlti-PUrpose Sensors for Surface and Sub-Surface Science - többcélú tudományos műszer az üstökös felszíni és felszín alatti tulajdonságainak vizsgálatára)
ROMAP (Rosetta Lander Magnetometer and Plasma Monitor - Rosetta leszállóegység magnetométer és plazmamonitor)
SESAME (Surface Electric Sounding and Acoustic Monitoring Experiment - felszíni elektromos, hang- és akusztikus monitorozó kísérlet)
SD2 (The sampling, drilling and distribution subsystem - mintavevő, fúró és elosztó alrendszer)
Üdvrivalgás, feltehetően visszaérkezett a jel, és a Philae sikeresen landolt! Hamarosan jön a hivatalos nyilatkozat.
Megérkezett a hivatalos bejelentés: megtörtént a leszállás, kilőttek a horgonyok, a lábak a talajon vannak, a Philae folyamatosan küldi haza a műszerek méréseit. Jean-Jacques Dordain, az ESA igazgatója: "Hatalmas lépés ez a civilizációnak."
A Philae stabilan áll a talajon, leállítják a repülést stabilizáló lendkereket.
A Philae először adatokat szolgáltat pontos helyzetéről és állapotáról, majd pár perc múlva bekapcsolódik a CIVA-P panorámakamera, és érkezhetnek a képek az üstökösmag felszínéről.
17.07-kor kellett elkészülnie, 28 perc alatt ér ide - jelentette tudósítónk a Planetáriumból.
Jim Green, a NASA bolygókutatási igazgatója gratulál az ESA szakembereinek, és hozzáteszi, hogy továbbra is úgy gondolja, az emberiség nem maradhat "egybolygós faj". Szép gesztus ez az amerikaiaktól, mert az ESA voltaképpen egy költségvetési okokból 1992-ben berekesztett hasonló NASA-projekt után vette fel a fonalat.
A műszerek adatai szerint mégsem lőttek ki a horgonyok a tervek szerint. A földi irányítóközpontban gondolkodnak rajta, hogyan lehetne megpróbálkozni újra a kilövésükkel. A földet érés egyébként a karok csillapítási adatai alapján meglehetősen sima volt.
Nagyjából ezt üzente a brit űrügynökség vezetője, Dr. David Parker. "Hollywood jó, de a Rosetta még jobb"
Sajnos hiába áll látszólag stabilan a Philae az üstökösmag felszínén, amíg nem horgonyozta le magát biztonsággal, addig egy csomó további folyamat nem indulhat el. Feltehetően közéjük tartozik a panorámaképek készítése is.
A Csurjumov-Geraszimenko üstökös magjának felszínén nagyjából a földi gravitáció százezredrésze "uralkodik" - a helyzet az, hogy a szökési sebesség 3 km/h, vagyis egy közepesen határozott lépéssel elrugaszkodhatnánk a felszínéről, mindörökve búcsút véve a "kiskacsától". A Philae lehorgonyzására azért van szükség, mert ahogy az üstökös közeledik a Naphoz, a felszabaduló gázok rengéseket válthatnak ki, és egy erősebb lökés elmozdíthatná a leszállóegységet.
Az első állapotfelmérést követően valószínűleg szükség lesz a fotókra is ahhoz, hogy pontosan megtudják, milyen is a talaj szerkezete a leszállóhelyen, mennyire tarthatják biztosan a leszállóegységet a befúrt lábvégek. Azonban egy tudósítónk által megkérdezett szakértő szerint ezek a képek a nem várt adatelemzés és újratervezés miatt feltehetően csak holnap érkeznek majd. Ne feledjük, bármilyen interaktív adatcsere nagyjából egy órát vesz igénybe.
Miközben mindenki a lehorgonyzás kérdésén töpreng, könnyen megfeledkezhetünk arról, hogy valójában a Rosetta-küldetés már így is nagyrészt elérte a célját. A leszállóegység karjainak érzékelői (ez a SESAME rendszer) rengeteg adatot gyűjtöttek, miközben a fúrófejek mélyen behatoltak a talajba. Ezzel és más érzékelők adataival az elmúlt 1-2 órában többet tudtunk meg az üstökösmagok szerkezetéről, mint ezelőtt bármikor. (Az eddigi hasonló küldetések, az amerikai Stardust és a japán Hayabusa csak az üstökös kómájából, illetve felszínéről gyűjtöttek mintát, mélyebb szerkezeti vizsgálatokra nem volt módjuk.)
Egy tudósítónk által megkérdezett szakértő szerint a Philae küldetése további pár óra után a hivatalos terveknek szerint is sikeresnek tekinthető - ennyi idő alatt komoly adatgyűjtési programot tud végrehajtani. Működésének maximális időtartamát nagyjából fél évre teszik: ekkorra az üstökös Napközelbe ér, és a hőelvezetés nehézségei miatt a leszállóegység műszerei felmondják a szolgálatot.
A lehorgonyzás nagyobb biztonságot adna, azonban az elkövetkező napokban semmi olyan hatás nem várható, ami annyira megrázná az üstökösmagot, hogy ledobná magáról a leszállóegységet, így a küldetés sikerét nem fenyegeti ilyen veszély.
Köszönjük a figyelmet.