Karácsonyi jogi kisokos (1. rész) csere és levásárlás

Buyers at the accessories shop display.

A karácsonyi ajándék elromolhat, hiányos, kinyúlik, vagy sérült, és nem azt a minőségű terméket, vagy szolgáltatást vásároljuk meg, mint amire számítottak. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint mindezek okán érdemes áttekinteni, mi a helyes vásárlói magatartás, mihez van és mihez nincs jogunk az üzletben.

Először is megkülönböztetjük a hagyományos (személyes) vásárlást az online vásárlástól. Lényeges a különbség, mert utóbbi esetében extra jogai vannak a vásárlónak – hangsúlyozta dr. Vágány Tamás.

Az online (üzlettől) rendelt játék, pulóver, magnó, telefon, laptop a kézhezvételtől számított 14 napon belül magyarázkodás nélkül visszaküldhető az eladónak és visszakérhetjük az árát, ha kiderült, hogy nem jó a méret, a szín, nehézkes a termék használata.

Nem létezik a háromnapos visszavételi jog

Ilyen jogunk a hagyományos vásárlás esetén nincs! Ott ugyanis csak akkor kérhetjük a termék cseréjét vagy a vételárat vissza, ha a termék hibás. Nem minősül hibának a méretbeli tévedés vagy színprobléma. A köztudatból kiirthatatlannak tűnő háromnapos visszavételi jog sem létezik.

Tartós fogyasztási cikkek esetén, melyek tízezer forintnál többe kerültek, három napon belüli meghibásodás esetén jogunk van azonnal cserét kérni, vagy cseretermék hiányában elállni a vásárlástól. Ezen túlmenően nincs semmiféle három napos „meggondolási” lehetőség.

Tartós fogyasztási cikkeknél követeljük meg a kitöltött jótállási jegyet! A számla önmagában nem elegendő. Ha a termék a kézhezvételtől számított három, illetve 14 nap után romlik el vagy jön elő valamilyen hiányossága, akkor ezt azonnal jelezni kell a kereskedőnek. Ha a jótállási jegyen az szerepel, hogy rögtön a szervizhez fordulhatunk, akkor jelezzük ott, minden esetben írásban.

Ne mi cipeljük vissza a hűtőt

A könnyebb árucikkeket (10 kilogrammig) a vásárlónak kell eljuttatnia a szervizbe, a nehezebbek el- és visszaszállíttatása az üzlet feladata, ne hagyjuk tehát, hogy a hűtőt velünk cipeltessék vissza az áruházba.

Ha mégis, kérjünk számlát a szállításról és azt is kifizettethetjük az üzlettel – tanácsolta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A magánszemélytől történő vásárlás

Aki magánszemélytől vásárol (akár interneten, akár személyesen), nehezebb helyzetben van, mert az ilyen vétel általában nem minősül fogyasztói szerződésnek. Így ha elromlik a termék, akkor már sajnos a vásárlónak kell aktívan fellépnie és egzakt módon bizonyítania a meghibásodás tényét, és annak okát.

Ez pedig amellett, hogy költséges, adott esetben nagyon bonyolult is lehet – mondta dr. Vágány Tamás. Ha ajándékot vásárolunk, érdemes tehát üzletből vásárolni, mert azzal automatikusan jár a jótállás, vagy hétköznapi nevén a garancia.

Tízezer forint felett

Tízezer forint felett csaknem minden termékre kötelező legalább egy év jótállást adni, de az alatt is hat hónapig jár szinte minden termékre és szolgáltatásra, ha fogyasztói szerződésről van szó.

Ha ugyanis hat hónapon belül merül fel a hiba, törvényi vélelem szól amellett, hogy eleve hibás terméket adtak el nekünk. Amikor tehát a gyermeknek vásárolt sportcipő négy hónap után szétment, és nem azért, mert a csemete abban focizott, edzett és túrázott is egyben, akkor a vételártól függetlenül jótállási jogokat érvényesíthetünk.

Lehetne még javítani az ügyintézés színvonalán

Aki keveredett már ilyen jellegű vitába hazai üzlettel, sajnos, jó eséllyel szerzett rossz tapasztalatokat is. Hazánkban még mindig lenne mit javítani a kereskedelmi egységek szavatossági- és jótállási ügyintézésének színvonalán. Pedig nem is olyan bonyolult, kinek mi a dolga.

A hibát rögtön be kell jelenteni, célszerű az összes, addig tapasztalt anomáliát leírni, nem csak szemezgetni. Ha az áruházi dolgozó tölti ki a hibajegyet, ragaszkodjunk ahhoz, hogy mindent rögzítsen, amit előadtunk. Első alkalommal ugyanis javítást kérhetünk.

A javíttatás kérdése

Az igényérvényesítésnek van egy fokozatossága, ezért ha tetszik, ha nem, ezt be kell tartani. Ha a javítás után másik hiba jön elő, azt is javíttatnunk kell. Ugyanazt a hibát azonban már nem, ugyanis ha többszöri javítás ellenére sem lehet a terméket rendeltetésszerűen (hibamentesen) használni, akkor kérhetjük, hogy cseréljék ki a terméket (díjmenetesen).

Ha ez sem lehetséges, akkor még további két lehetőség közül lehet választani: árleszállítást és vételár visszafizetést kérhetünk. Előbbit csak akkor érdemes, ha a terméknek csak esztétikai jellegű a hibája, ami a működést vagy használhatóságot egyébként nem befolyásolja.

Forrás: RIA Novosti/Pavel Lisitsyn

A .D:A.S. JogSzerviz szakértője szerint igen gyakori vitaforrás, hogy az üzlet századszor is arra akarja a vevőt „kényszeríteni”, hogy javíttasson. Bár nincs kifejezett jogszabályi előírás arra, hogy hányszor kell belemennie a vásárlónak a javításba, a bírói gyakorlat alapján elmondható, hogy ha kétszer átadta valaki a terméket javíttatás céljából, és még mindig hibás, akkor többé nem várható el tőle ugyanez.

Jó tudni, hogy a javítás időtartamával a jótállási idő meghosszabbodik. Ha pedig valamit kicserélnek a termékben (például egy telefon kijelzőjét), akkor erre külön újra indul a jótállási idő.

Nézzük meg, mire vonatkozik a garancia

Végezetül érdemes nagyon odafigyelni az úgynevezett kiterjesztett garanciaszerződésre, ha van rá idő, olvassuk el vásárlás előtt, hogy mit jelent, mire vonatkozik az üzlet által kínált kiterjesztett garancia, ugyanis egyáltalán nem törvényszerű, hogy az bármilyen hibára ki fog terjedni, és hogy nem kell például önrészt vállalnunk – húzta alá végezetül dr. Vágány Tamás.