Összesen közel 750 milliárd forint növekedési hitelt helyeztek ki a bankok a kis- és középvállalatokhoz 2014 januárja és 2015 májusa között. A program népszerűsége érthető, hiszen a futamidő teljes idejére fix, rendkívül kedvező, maximum 2,5 százalékos kamattal vehető fel a hitel.
Globálisan is történelmi mélyponton van a kamatszint, ez azonban 2-3 év múlva már feltehetően nem lesz így. Ha csak azzal számolunk, hogy az eurozónában visszatér a válság előtti 4 százalékos alapkamat, akkor vállalati hitelek hazai átlagos kamatszintje könnyen a 8-9 százalékos tartományba kúszhat. A most felvett, hosszú távú NHP-alapú beruházási hitelek kamatelőnye 5,5-6,5 százalék lehet majd, ami hatalmas versenyelőnyt jelent.
Az MNB részéről Balogh Ádám alelnök, illetve Nagy Márton ügyvezető igazgató nyilatkozatából úgy tűnik, hogy a jegybank a növekedési hitel fokozatos kivezetésén gondolkodik. A jelenleg meghirdetett program 2015. év végéig érhető el.
Egy beruházási hitel felvétele jellemzően 4-5 hónapos folyamat. Az üzleti tervezés és a bankszerű hiteligény összeállítás jelentős, akár több hetes időráfordítást igényel, ezt a hosszú távú hitelek elbírálásának követi, a folyamatot pedig a hitelgarancia vizsgálata zárja. A 4-5 hónapos időigény egyet jelent azzal, hogy a hosszú távú növekedési hitelt felvenni kívánó cégvezetők az utolsó pillanatokban vannak – abban az esetben, ha az NHP-t az év végén nem hirdeti meg az MNB a 2016. évre.
Az elmúlt másfél évben (különösen az utolsó 6 hónapban) jelentős változások történtek a vállalati hitelezésben. Több bank visszatért az aktívan hitelezők közé.
A mindennapi gyakorlatban érezhető, hogy
könnyebb vállalati hitelhez jutni ma, mint egy vagy akár fél évvel ezelőtt.
Olyan hitelcélok is visszakerültek a finanszírozható tevékenységek közé, melyek a válság kitörését követően azonnal feketelistára kerültek. Ennek egyik legnyilvánvalóbb példája az ingatlanberuházási terület: az ingatlanpiac élénkülése miatt más a banki megítélés, másrészt az MNB beemelte a növekedési hitelből finanszírozható célok közé a lakóingatlan beruházást is (mely reálisan építőipari cégek számára érhető el).
A hitelezési feltételek könnyítése a bankok által elvárt fedezeti követelményeken is érezhető. Míg 6-8 hónappal ezelőtt egy bank a tulajdonos készfizető kezessége, termelőeszközökön meglévő zálogjog és vevői követelések engedményezése mellett is megkövetelte az ingatlanfedezetet, addig ma ugyanaz a bank kellően jó hiteligény felmutatásakor már nem kéri az ingatlanfedezetet.
Az NHP folyamatos bővítésével ma már igen széles a finanszírozható hitelcélok skálája, 1 millió forinttól 10 milliárd forintig terjedő összegben. Az erőteljesebb megkötés a maximum 3 évre felvehető forgóeszközhitel kategóriában van, mely vevő- és készletfinanszírozásra érhető el. Beruházási NHP vonalon ma már a termelő- vagy ingatlan-beruházástól indulva a pénzügyi lízingen és a faktoringon keresztül egészen a cégfelvásárlásig megtalálhatók a finanszírozható hitelcélok.
Bár aranykorról beszélünk és könnyebbé vált hitelfelvételről, fontos néhány alapvető szempontot figyelembe venni az NHP-t megcélzó cégtulajdonosoknak:
Itt ellenőrizheti, hogy cége teljesíti-e a Növekedési Hitelprogram alapvető elvárásait:
A közelmúltban jelent meg az adómódosítási javaslat – mely elfogadása esetén már 2015. évi adót is érinti –, hogy a profitjukat gyorsan növelő, éves szinten megötszöröző vállalatok számára elérhetővé válik egy adóhitel. Ez annyit jelent, hogy az extrém nagy növekedést követően az adó nem azonnal megfizetendő, hanem két évre egyenletesen elosztva negyedévente. Ez egy cash flow kedvezmény a cégeknek; 60-90 napos fizetési határidő esetén még egyáltalán nem biztos, hogy az adófizetés időpontjában a számla ellenértéke be is folyt a céghez. Másrészt a nagy növekedés jellemzően finanszírozási feszültségekkel is jár, melyet könnyíteni tud az adóteher időbeli elnyújtása.
A cégtulajdonosokkal folytatott beszélgetések alapján a Bankmonitor.hu úgy látja, hogy aki egyszer növekedési hitelt vett fel, az folyamatosan vizsgálja az új hitelfelvétel lehetőségét.