Szellőből lett történelmi szélvihar, óráról órára
2015. október 23. 08:15
Események
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Szellőből lett történelmi szélvihar, óráról órára
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, ha nem is érzékelhető előzmények nélkül, de váratlanul szökött szárba október 23-a kellemesen verőfényes délutánján. Az 1955-ös, rövid életű Rákosi-féle restaurációs kísérlet a hruscsovi desztalinizációs fordulat, a hidegháborús szembenállásban tapasztalható olvadás, valamint a kemény diktatúrával szemben egyre jobban növekvő társadalmi ellenállás miatt 1956 nyarára összeomlott. A Magyar Dolgozók Pártja élén Rákosit váltó Gerő Ernő azonban a reformoktól elzárkózva, a rendszer konzerválására törekedett. Kövesse párhuzamosan 1956 és 2015 eseményeit az Origóval!
Cikkünk folyamatosan frissül79 bejegyzés
Diktatúra épült a háborús romokon
1948, az úgynevezett fordulat éve – a leszalámizott Magyarországi Szociáldemokrata Párt és Magyar Kommunista Párt kommunista szupremácia alatt történt egyesítése – után kibontakozó Rákosi-diktatúra alapjaiban változtatta meg az ország 1945 és 1948 között kiépült, alapvetően polgári politikai-gazdasági rendszerét. A diktatórikus pártállami hatalomgyakorlás, az erőszakos kollektivizálás, az elhibázott és az ország valós viszonyait figyelmen kívül hagyó erőltetett iparosítás, a növekvő áruhiány, valamint az életszínvonal zuhanása széles társadalmi rétegekben váltott ki növekvő elégedetlenséget. A 28 000 főre felduzzasztott Államvédelmi Hatóság (ÁVH) közreműködésével megvalósított terror, a futószalagon gyártott koncepciós perek és Rákosi Mátyás mértéktelen személyi kultusza csak fokozta a megfélemlített társadalom ellenszenvét a sztálinista diktatúrával szemben.
Egyre több repedés a rendszer épületén
1953. március 5-e, Sztálin halála után a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) vezetésében megindult erjedés nem maradt hatástalan a magyar pártvezetés helyzetére sem. Szovjet nyomásra Rákosi Mátyás kénytelen volt kormányzati hatalmáról lemondani. A helyére kinevezett Nagy Imre óvatos reformokba kezdett; leállította a nehézipar erőltetett fejlesztését és az erőszakos kollektivizálást, enyhített a beszolgáltatási rendszeren, és megkezdte a jogtalanul internáltak, valamint bebörtönözöttek rehabilitációját. Az 1954-ben létrehozott Hazafias Népfront, továbbá a Petőfi Kör az értelmiség egyfajta szellemi műhelyeként Nagy Imre, valamint a reformok legfőbb támogatója volt. A reformfolyamatot Rákosi 1955-ös restaurációs kísérlete törte meg; a Német Szövetségi Köztársaság januári, NATO-ba történt felvétele miatt a szovjet pártvezetésben történt váltást kihasználva, a magyar pártvezetésben ismét a sztálinista szárny vette át az irányítást. A leváltott, és „revizionizmus" címén még a pártból is kizárt Nagy Imrét a kormány élén felváltó Hegedűs András a dogmatikus irányvonalat képviselte. A pártvezetésen belüli rákosista váltás óriási elégedetlenséget okozott; a rossz társadalmi hangulatot pedig csak fokozta, hogy az 1955-ös osztrák államszerződés ellenére sem vonták ki a szovjet csapatokat Magyarország területéről.
Rákosi bukásával kiszabadult a szellem
1956 februárjában, az SZKP XX. kongresszusán a Nyikita Szergejevics Hruscsov pártfőtitkár által meghirdetett desztalinizálás azonban nem csak a Szovjetuniót, hanem a kelet-európai csatlós államok pártvezetését is érintette. Rákosit 1956 júniusában lemondatták pártfőtitkári tisztségéről, de a helyébe lépő Gerő Ernő ugyancsak a régi sztálinista vonalat képviselte. Ez, valamint Nagy Imre rehabilitálásának elmaradása, nem különben az 1956. június 28-án a lengyelországi Poznanban kitört munkásfelkelés felgyorsította az erjedés folyamatát. A Rajk László október 6-i újratemetésén összegyűlt kétszázezres tömeg a rendszer elleni néma tüntetésként volt értelmezhető. Az események menetében a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségének (MEFESZ) október 16-án, Szegeden történt megalakulása jelentette a fordulópontot, amely deklarálta függetlenségét a kommunista ifjúsági szervezettől, a DISZ-től, és a párttól is. A MEFESZ október 20-i ülésén a diákok pontokba foglalták a társadalom demokratizálására vonatkozó követeléseiket. Ennek, valamint a poznani munkásfelkelés hírének hallatán, a Budapest Műszaki Egyetem (BME) hallgatói október 22-én nagygyűlést szerveztek az egyetem aulájában. A felfokozott lelkes hangulatban elhatározták, hogy másnap, október 23-án délután 3 órára szimpátiatüntetésre hívják a budapesti egyetemi és főiskolai hallgatókat, a Margit híd melletti Bem-szoborhoz. A szellem kiszabadult a palackból.
Október 23-a drámája óráról órára
A Kossuth rádió október 23-i adásnapját a „Vidáman, frissen" című tánczenei műsor sugárzásával kezdte meg. Ekkor még senki sem sejthette, hogy az átlagos munkanapként indult kedd világtörténelmet formáló napként fog befejeződni. „Mind csalfák a lányok" - énekelte Vincze Ottó az éter hullámain az ébredő országnak. A szpíker szerint derült, kellemes, szinte nyárias idő várható 20 Celsius-fok körüli csúcshőmérséklettel.
Erősödő hangok
A Szabad Európa Rádió (SZER) kora reggeli első hírösszefoglalójában közli, hogy Lengyelországban a katonai érdekképviseleti szervek a Lengyel Néphadsereg demokratizálását és a szovjet tanácsadók eltávolítását követelik. A rádió idézi a leköszönő budapesti amerikai nagykövet, Langall New York-i nyilatkozatát, amely szerint Magyarországon is jelentősen felerősödtek a rendszer liberalizálását követelő hangok.
Hírek hatkor
A Kossuth rádió a hatórás hírekben bejelenti, hogy Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) főtitkárának vezetésével Jugoszláviában járt pártdelegáció befejezte belgrádi, Tito marsallal valamint jugoszláv párt és állami vezetőkkel folytatott tárgyalásait, és a kora délelőtti órákban érkezik vissza Budapestre. A Petőfi Kör nyilatkozatban követeli, hogy a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DISZ, a párt irányítása alatt álló kommunista ifjúsági szervezet) hozzon határozatot az ifjúsági mozgalom demokratizálásáról.
Pozíciót vesztettek a kommunisták
A Szabad Nép, a párt hivatalos napilapja október 23-án az újságosstandokra kora reggel kihordott lapszámában „Új tavaszi seregszemle" címen az egyetemisták és főiskolások előző napokban megtartott rendezvényeiről számol be. A cikk a hallgatókat az 1848-as forradalmi ifjúsághoz hasonlítva a reformok fontosságáról értekezik. A Szabad Európa Rádió részletesen beszámol a lengyelországi eseményekről, a kommunisták pozícióvesztéséről, és a várható szovjet reakciókat elemzi. A SZER elemzője kijelenti, hogy a lengyel eseményeknek rövidesen komoly magyarországi kihatása lesz, Nagy Imre ismételt előtérbe kerülése is ezt jelzi.
16 pont a hallgatóktól
A Szabad Európa Rádió az október 22-i műegyetemi nagygyűlésről, köztük a hallgatók által megfogalmazott 16 pontról tudósít. Ennek első változatát a szegedi egyetemisták fogalmazták meg október 20-i gyűlésükön, és a Műegyetemen október 22-én megtartott nagygyűlés öntötte végleges formába. A diákok legfontosabb követelései: Vonják ki a szovjet csapatokat! Új, alulról kiinduló választások legyenek a Magyar Dolgozók Pártjában (MDP). Nagy Imre alakítson kormányt, a rákosista-sztálinista bűnösöket váltsák le. Nyilvános tárgyalást Farkas Mihály (Rákosi honvédelmi minisztere, Gerő mellett a moszkovita „trojka" másik oszlopos tagja – a szerk.) ügyében, vonják felelősségre Rákosit! Általános, egyenlő, titkos választásokat, többpártrendszert, új nemzetgyűlést, sztrájkjogot. Szakemberek bevonásával szervezzék át a gazdaságot, a hazai adottságok, és a nép létérdekei alapján! Teljes vélemény- és szólásszabadságot, szabad rádiót, MEFESZ újságot, és ismerhesse meg mindenki saját káderadatát. Új nemzet jellegűi címert, a katonáknak a magyar hagyományoknak megfelelő egyenruhát (1950-től a Magyar Néphadseregbe a szovjet típusú egyenruhát rendszeresítették – a szerk.) Március 15. legyen nemzeti ünnep, október 6. nemzeti gyásznap, és tanítási szünet. Távolítsák el a Sztálin-szobrot, a helyére 1848-49-es emlékművet emeljenek!
A főváros két jelentős felsőfokú oktatási intézményében, a közgazdasági és műszaki egyetemen rendkívüli gyűlés kezdődik, a diákszervezetek deklarálják a DISZ-ből történő kilépésüket.
Orbán és Áder sem itthon ünnepel
Sem Orbán Viktor, sem Áder János nem lesz itthon október 23-án. A Jobbik rendezvényén viszont ott lesz Gregor Bernadett és Kalapács József is. Gyurcsány Ferenc a Ligetben lesz, Harrach Péter beveszi a Duna-kanyart.
Részleteket itt olvashat.
Lépjen vissza a történelembe
‘56 helyszínei ma is körbevesznek minket. Idén is elindítja forradalmi játékát a Sighter csapata. Az idei évfordulón egy mobil és egy applikáció segítségével végigjárhatjuk a legjelentősebb helyszíneket Budapesten. Az archív felvételek segítségével összehasonlíthatjuk, milyen volt a város akkor és most.
Részleteket itt olvashat.
Kutatási program indult '56 feltárására
Közel kell hozni a fiatalokhoz, meg kell értetni velük 1956-ot, ezért kutatási program indult, hogy átfogó képet adjanak a történtekről - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke. Úgy vélte, 1956 "sokarcú" volt, hiszen egyaránt részesei voltak a vidéki forradalmárok, a fegyveres harcosok a barikádokon vagy a reformkommunista értelmiségiek. A szabadságharcot követő megtorlásnak pedig részesei voltak bírák, ügyészek, népbírák, de fontosak azok a jogászok is, akik visszautasították, hogy részt vegyenek ebben, és mindkét mintát be kell mutatni személyes sorsokon keresztül.
Visszatértek Belgrádból a pártvezetők
A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a Belgrádból hazaérkezett pártfőtitkár, Gerő Ernő vezetésével megkezdi rendkívüli ülését. A tárgy az „aktuális politikai helyzet" értékelése. Az egyetemisták elhatározzák, hogy a délutánra meghirdetett lengyel szimpátiatüntetésre 14:30-tól gyülekeznek a II. kerületi Bem-szobornál. A Szabad Nép október 23-i számában cikket tettek közzé Rákosiról, bírálva a bukott pártfőtitkár vezetési módszereit.
Megemlékezések országszerte
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulóján számos megemlékezést tartanak országszerte és a fővárosban; a nemzeti ünnepen délelőtt 10 órakor katonai tiszteletadás mellett vonják fel Magyarország lobogóját. A zászlófelvonáson jelen lesz Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke. Ezt követően a Nemzeti Táncegyüttes ad emlékműsort a Kossuth téren, ahol táncházzal várják az érdeklődőket, ingyenesen megtekinthető a Parlamentben a Szent Korona; a Terror Háza Múzeumban ingyenes látogatás, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban családi nap lesz.
Megszólalt Schmidt Mária
„Nagyon sok alapkutatás befejeződött 1956-tal kapcsolatban, sok mindent tudunk, azonban vannak még kutatni való anyagok” - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Elkerülhetetlenek a változások
Az úgynevezett „Nagy Imre-kör" vezető értelmiségei informális tanácskozást tartanak Losonczy Géza lakásán. Szóba kerül az egyetemi és főiskolai diákság délutánra tervezett tüntetése. Nagy Imre határozottan ellenzi a diákok megmozdulását, mások, Losonczy, Gimes Miklós és Vásárhelyi Miklós viszont támogatnák a tüntetést. A kör elkerülhetetlennek tartja a drasztikus személyi változásokat az MDP-ben és a kormány élén, Gerő leváltásával Kádár Jánost tennék meg a párt főtitkárának, a rákosista Hegedűs András helyére pedig Nagy Imrét miniszterelnöknek.
Felvonták a nemzeti lobogót
Katonai tiszteletadás mellett felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulóján Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren péntek délelőtt. Az ünnepi ceremónián jelen volt mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök, valamint a diplomáciai testület tagjai.
A zászlófelvonás után, amelyet több száz érdeklődő figyelt, a Nemzeti Táncegyüttes ad emlékműsort a Kossuth téren.
Leverték a vörös csillagot
Debrecenben az egyetemisták nemzeti színű zászlókkal, valamint Nagy Imre képeivel a megyei pártbizottság székháza elé vonulnak, a párt megújítását és Nagy Imre kormányfővé választását követelve. Odabent a pártbizottság felforrósodott hangulatú ülést tart; többen is indulatosan kérdezik, hogy hol bujkál Rákosi, és mikor vonják felelősségre a törvénytelenségek sorozatát elkövetett párt- és állami vezetőket. A tüntetők közül néhányan felmásznak a MÁV igazgatósági épületére, és a tömeg üdvrivalgása közepette leverik a homlokzatra szerelt vörös csillagot.
A magyarok nem hagyják magukat
A magyarok ezer év alatt senkinek sem hagyták, hogy eltörölje a nemzetüket, mindig tudták, hogy a szabadságnak és a békének ára van, azért harcolni kell, és ezt meg is tették, ha szükséges volt - mondta Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere az önkormányzat által a Corvin közben rendezett 1956-os megemlékezésen.
Kósa Lajos: Meg kell védenünk Magyarországot
A mai magyar demokráciánk nem átmeneti, hanem 1956-ban gyökerezik - mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, frakcióvezetője pénteken Debrecenben, a nagyerdei '56-os szobornál tartott megemlékezésen.
"Ahogy 1956-ban a magyarok nem haboztak megvédeni az országunkat, úgy ma mi sem habozhatunk: meg kell védenünk Magyarországot, Európát és az európai értékeket" - vont párhuzamot múlt és jelen között Kósa Lajos.
Úgy fogalmazott: "kapunk nyitva áll, de a kerítésünk nem". A kerítés - tette hozzá - nem vasfüggöny, utóbbi ugyanis börtönrács, míg a kerítés a szabadság védelmét szolgálja.
Elrendelik a középületek megerősítését
A Petőfi Kör háromfős delegációja felkeresi az MDP Akadémia utca 17. szám alatt székházában tanácskozó pártvezetőséget. Azt javasolják, hogy engedélyezzék a diákok délutánra tervezett tüntetését, és azon az MDP képviseletében Kádár János is mondjon beszédet. Gerő Ernő mereven elutasítja a javaslatot. A pártvezetőség utasítására, Piros László belügyminiszter elrendeli a középületek őrzésének megerősítését, a II. kerület Gyorskocsi utcai börtön és fogház védelmére ÁVH-századot vezényeltet ki.
A Szabad Európa Rádió bemondja, hogy a diákság délután szimpátiatüntetést szervez a „lengyel nagykövetség épülete" elé. Nem sokkal 11 óra után, a Budapesti Műszaki Egyetemen a délutáni tüntetésre történő felkészülés jegyében befejezik az előadásokat és szemináriumokat.
Együtt: ’56 forradalma mindenkié
Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint nem lehet elfeledni, hogy az elmúlt évtizedek kisajátítási törekvéseivel ellentétben 1956 forradalma és szabadságharca mindenkié - mondta a fővárosi Vértanúk terén tartott pénteki ünnepi megemlékezésen az ellenzéki párt elnöke. Szigetvári Viktor úgy fogalmazott: az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzeti ünnepén az Együtt politikai közössége '56 hőseire, a közelmúltban elhunyt Göncz Árpád volt köztársasági elnökre és a magyar szabadságra emlékezik. Utóbbira azért csak emlékezik, mert ma, 2015-ben a szabadság ügye rosszul áll Magyarországon - tette hozzá.
A Kárpáthyék lánya
Gyurcsányra kevesen voltak kíváncsiak
Tudósítónk szerint Gyurcsány Ferenc 56-osok terén tartott, körülbelül háromperces beszédére nem sokan voltak kíváncsiak. Körülbelül harminc ember lehetett a téren, jó részük sajtós volt. A volt miniszterelnök arról is beszélt, hogy annak a kétharmadnak a Magyarországát akarja építeni, akiket elfelejtettek.
Az 56-osok tere Gyurcsány Ferenc beszéde után
Tömeg az Akácfa utcában
Sokan akarnak bejutni a Parlamentbe
Kígyózó sorok állnak a Parlament előtt - jelentette tudósítónk. Az Országgyűlés épületébe a nemzeti ünnep alkalmából ingyenesen lehet bejutni, úgy tűnik, sokan akarnak élni a lehetőséggel.
Adósak maradtunk az igazságszolgáltatással
Az elmúlt huszonöt évben elmaradt az igazságszolgáltatás az 1956-ban, majd az azt követő években, a megtorlások idején elkövetett bűnök ügyében - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Hódmezővásárhelyen. Lázár János a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének, valamint a Hadigondozottak Hódmezővásárhelyi Egyesületének ünnepi közgyűlésén azt mondta, a magyar társadalom adós maradt az igazságszolgáltatással.
Ezt a videót a Parlamentnél várakozókról készítettük
Személyes szabadságunk visszaszerzése
A nemzeti szuverenitás és a személyes szabadság visszaszerzését nevezte az 1956-os forradalom és szabadságharc üzenetének Harrach Péter a Pest megyei Szobon tartott ünnepi megemlékezésen mondott beszédében pénteken.
Ruszkik, haza!
Schmidt Mária: A szabadság nem magától értetődő
A húsz békéssámsoni fiatal példája, aki 1951 és 1955 között terjesztette a kommunista rendszert leleplező röpiratokat, arra kötelez, hogy ne felejtsük el,
a szabadság nem magától értetődő,
mindenkinek meg kell érte harcolnia a maga idejében, a maga eszközeivel - mondta Schmidt Mária a békéssámsoni Szabadság Házának a megnyitóján. Balog Zoltán szerint 1956 bebizonyította, hogy nincsen a diktatúrának erős hátországa. Bővebben itt olvashat a békéssámsoni Szabadság Házának átadásáról.
Ugyanaz a válasz
A magyarok válasza ma is az, ami 1956-ban volt: Magyarország megvédi magát, a határait és a szabadságát - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken a budapesti Fidesz október 23-i megemlékezésén, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt.
MSZP: A szabadságvágyat nem lehet elpusztítani
Az MSZP szerint a kormány nem tud méltóképpen ünnepelni, és nem tud mit kezdeni 1956 örökségével, Magyarország mai vezetői kiszolgáltatják Magyarországot. Az ellenzéki párt úgy fogalmazott, hogy ötvenkilenc évvel ezelőtt szabadságot és
békét akaró magyarok sokasága ment az utcára jövőjéért és életéért.
Hitték, hogy hiába jön velük szembe a magyar állam elnyomó hatalma és a nyers szovjet erő, a szabadságvágyat nem pusztíthatják el - olvasható Kunhalmi Ágnes közleményében.
Liberálisok: Méltatlan, amit a kormány tesz
A liberálisok szerint méltatlan 1956 emlékéhez, amit a kormány a történelemkutatással, illetve annak tudós képviselőivel tesz. ’56 szellemisége éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a történelmet hatalmi eszközökkel nem lehet meghamisítani, diktatórikus eszközök a múltat nem tudják megmásítani – írja közleményében az ellenzéki párt.
Motorosok indultak a Hősök terére
Motoros felvonulás halad az Új köztemetőtől a Hősök terére, érintve többek között a Hungária körutat, a Dózsa György utat, az Andrássy utat és a Bajcsy-Zsilinszky utat.
Megszakította adását a rádió
A Kossuth rádió adását megszakítva rendkívüli közleményként jelenti be, hogy a belügyminiszter nem engedélyezi a délutánra tervezett diáktüntetést, és minden felvonulást, gyülekezést betilt. Házi József visszaemlékezése szerint a diákvezetők negyed kettő körül értesültek a tüntetés betiltásáról, és a hír óriási felháborodást váltott ki a délutáni megmozdulásra készülődő diákok körében. Elhatározták, hogy a belügyminiszteri tiltás ellenére is a Bem-szoborhoz fognak vonulni.
PM: 1956 igazi tartalma a köztársasági politika volt
A Párbeszéd Magyarországért szerint 1956 igazi tartalma az a köztársasági politika volt, amelyben a szabadság és az egyenlőség egybeforrt - mondta a párt budapesti, ünnepi megemlékezésén az ellenzéki párt társelnöke.
Karácsony GergelyForrás: Origomiddleon25601536
Karácsony Gergely szerint 1956 számos új hőst hozott, akik között mindenki megtalálhatta volna a saját politikai világlátásának a legkedvesebbet, de nem alakult ki egységes nemzeti hagyomány. Ma "mindenki válogat", mindenki kiemeli közülük a világlátásának legmegfelelőbb szereplőt, pedig '56 sokkal gazdagabb volt annál, hogy privatizálni kelljen belőle különböző részeket - mondta.
Kijelentette, a PM-ben hisznek abban, hogy 1956-ról és a köztársaságról lehet úgy beszélni, hogy az sokak számára kedves legyen, a jövőt lehet úgy építeni, hogy abban mindenki otthonra találjon.
Betiltották a tüntetést
A SZER a tüntetés betiltásával kezdi egyórai hírösszefoglalóját. Piros László belügyminiszter a helyzet megvitatására magához rendeli Kopácsy Sándor budapesti rendőrfőkapitányt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője közli a belügyminiszterrel, hogy az állomány nincs kiképezve tömegoszlatási feladatokra, és semmilyen ehhez szükséges eszközzel, könnygázzal, vízágyúval, de még elegendő mennyiségű gumibottal sem rendelkezik. Kopácsy tájékoztatja a belügyminisztert, hogy kizárólag csak lőfegyverekkel vannak felszerelkezve, és megkérdezi, hogy egy esetleges lőparancsért ki fogja a felelősséget vállalni. Kopácsy Sándor visszaemlékezésében megörökíti, hogy ekkor a miniszteri dolgozószobában tartózkodó, általa ismeretlen szovjet tanácsadó felfortyanva megjegyezte; csodálkozik, hogy a rendőrfőkapitány habozik a „fasisztákra" lövetni. A tanácskozás közben a belügyminiszter felhívatta a pártközpontot, majd mintegy tíz percig telefonon tárgyalt Gerő Ernővel. A beszélgetés végén közölte Kopácsyval, hogy mégis engedélyezi a tüntetést, és felhívta a rendőrfőkapitányt a megfelelő biztosítás azonnali megszervezésére.
L. Simon szerint az Európa felé menetelő milliók nem akarnak integrálódni
Hasonlóan 1956-hoz, Magyarország határai mellett ma is Európát és annak kultúráját védelmezzük - mondta el L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára a Magyar Írószövetségben.
"Ismét fel kell vállalnunk őseink szerepét, mert ha nem tesszük, eláruljuk őket, utódaink szemében pedig gyávák leszünk" - mondta az államtitkár, aki szerint az 56-os magyar emigránsok nem moshatóak össze a jobb élet reményében ma Európa felé menetelő, integrálódni nem kívánó milliókkal.
LMP: Méltatlanul kevés figyelmet kaptak a nők
Október 23-a a reményről, az elnyomhatatlan szabadságvágyról szól - mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke az ellenzéki párt megemlékezésén. Az LMP-s politikus az ünnepi beszédében rámutatott: a közösség céljaivá vált eszmék, amelyek a forradalom kirobbanásakor kézzelfoghatóan és nyilvánvalóan megfogalmazódtak, nem érvénytelenedtek el soha.
Szél Bernadett szerint ugyanakkor a történelemformáló nők, legyenek akár ismertek, akár az utókor számára arctalanná vált személyek, mindig méltatlanul kevés figyelmet kaptak.
Engedélyezték a tüntetést
A Szabad Európa Rádió elsőként közli, hogy mégis engedélyezték a tüntetést.
Rejtjelezett táviratot küldtek az USA-ba
Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője rejtjelezett táviratban értesíti a washingtoni külügyminisztériumot a Budapesti Műszaki Egyetemen történt „négy-ötezer mérnök és közlekedési hallgató részvételével" megtartott nagygyűlésről. „Amiről a sajtó nem számol be, az a diákok viharos hangulata... azt kérdezik, milyen jogon tart a Szovjetunió csapatokat Magyarországon" – áll Barnes ügyvivő diplomáciai sürgönyében.
Bejelenti a Kossuth rádió
A Kossuth rádió csak negyedórával később – adását megszakítva - jelenti be a tüntetési tilalom feloldását. A rádió egyben közli, hogy „Gerő Ernő elvtárs, a Magyar Dolgozók Párta Központi Vezetőségének főtitkára" este 8 órakor beszédet intéz az ország lakosságához. Sára Sándor, a neves filmrendező visszaemlékezése szerint, aki az egyetemi küldöttség tagjaként várakozott az Akadémia utcai pártközpontban, Apró Antal jött ki hozzájuk, és mosolyogva közölte velük, hogy megtarthatják a tüntetést.
Díjmentesen látogatható a Terror Háza
Seszták: 1956 eszméje ma is él
"Úgy hajtok fejet az 1956-os forradalom vértanúinak emléke előtt, hogy tudom, az eszme ma is él, a céljaink ma is közösek: építkezni szeretnénk, a szoros együttműködést, a közös értékek megteremtését akarjuk mindannyian" - jelentette ki Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter pénteken Ungváron, a helyi börtön falán lévő 1956-os emlékműnél tartott megemlékezésen.
Üdvözletét küldte a miniszterhelyettes
Piros László belügyminiszter megbízásából Kopácsy Sándor főkapitány személyesen közli a délutáni megmozdulás szervezőivel, hogy engedélyezték a tüntetést. Fekete belügyminiszter-helyettes pedig a Központi Vezetőség „üdvözletét" tolmácsolja a diákságnak.
Újra bemondta a rádió
A Kossuth rádió ismét bemondja, hogy este nyolckor Gerő Ernő szól az országhoz. Angyal István, a Tűzoltó utcai felkelők későbbi legendás parancsnoka naplóbejegyzésében azt írja, hogy a tüntetés betiltása volt az első lépés az október 23-i események tragikus eszkalációjában. Sinkovits Imre színművész visszaemlékezésében elmondta, hogy éppen a Salemi boszorkányok olvasópróbájáról igyekezett hazafelé, amikor megpillantotta a Nemzeti előtt (a Blaha Lujza téren – a szerk.) vonuló tüntetőket, és végül velük együtt érkezett a Bem-szoborhoz.
Ismertetik a 16 pontot
Veres Péter, a Magyar Írók Szövetségének elnöke a Bem-szobor talapzatára állva olvassa fel az írók nemzethez szóló kiáltványát, majd a diákok képviselői ismertetik a 16 pontot. Őket Zbiginew Herbert lengyel író követi néhány üdvözlő szóval, utána sokak követelésére Sinkovits Imre áll fel a talapzatra, és elszavalja a Nemzeti dalt. Az 50 000 fősre becsült tömeg a felfokozott, lelkes hangulatban egy emberként zúgja a refrént: „Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!" Déry Tibor író, Tőkés Anna színművésznő és más ismert arcok is felbukkannak a tömegben.
Civilek a Nemzeti Múzeumnál
Most kezdődik a nap egyetlen civil ellenzéki megmozdulásaként beharangozott Szabad a Gazda elnevezésű rendezvény a Nemzeti Múzeum előtt.
Tömve van a nosztalgiavillamos
Előkerültek a fegyverek
Ilyen villamost már nem lát Pesten
Terror Háza és más programok
A tízórai nyitás után másfél órával már több mint ezren léptek be a Terror Házába, de a Magyar Rádió épületében is történelmi sétát tartanak, valamint korabeli fotók láthatóak a Magyar Távirati Iroda és a Rádió archívumából. A Corvin és a Tabán moziban egész nap ingyenesen vetítenek több 1956-os témájú filmet. A Kapisztrán téri haditechnikai bemutató mellett a Hadtörténeti Múzeum tárlatvezetéseket és 1956 fegyvereiről szóló előadást is kínál.
Hazaért a totónyertes
A szerencsés totónyertes, Hapfer Béla ünnepélyes külsőségek között veszi át 643 000 forintos nyereményét a Totó Igazgatóságon. Ekkora, mesés vagyonnak számító összeggel nem lenne tanácsos tömegközlekedéssel hazamenni; az igazgatóság egy Pobeda gépkocsit és négy géppisztolyos ávóst ad a nyertes biztonságos hazakíséréséhez. Útközben azonban az ávósokkal megrakott gépkocsi mit sem sejtve ráfut a vonuló tömeg útjára. Az autót azonnal körbeveszik, és igyekeznek „kiszabadítani" a gyűlölt egyenruhások között ülő civilt. Rövidesen tisztázódik a félreértés, az ávósok eliszkolnak, a nyertes pedig mégiscsak kíséret nélkül tér haza a táskára való pénzzel.
Elkezdődött a Jobbik megemlékezése
Rengetegen vannak a Jobbik rendezvényén, amit a Corvin köznél tartanak. Tudósítónk ennyi embert még nem látott a mai nap folyamán sehol.
Köszönet a bajoroknak
Áder János köztársasági elnök pénteken Münchenben köszönetet mondott Horst Seehofer bajor miniszterelnöknek az '56-os magyarok támogatásáért. Az államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország soha nem felejti el azt a segítséget, amelyet Bajorország nyújtott "oly sok honfitársunknak 1956-ban".
Tüntetők gyülekeznek a Magyar Rádiónál
Tüntetők jelennek meg a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai kapujánál. Azt követelik, hogy a rádió olvassa be a 16 pontot, ám a vezetőség ezt kerek perec megtagadja.
Mozgalmat épít az ellenzék
Az Orbán-kormány által kiépített rendszer leváltása érdekében összefogást szorgalmaztak az Új Magyar Köztársaság Egyesület által szervezett demonstráción a felszólalók a Nemzeti Múzeumnál. A mintegy háromszáz demonstráló előtt Vajda Zoltán, az egyesület ügyvivője arról beszélt, hogy mozgalmat építenek annak érdekében, hogy Magyarország megszabaduljon "fogvatartójától", Orbán Viktor miniszterelnöktől.
Ávósok a rádióban
Beérkezik a rádió épületéhez vezényelt második ÁVO-s század is. Az államvédelmi katonák állásokat építenek ki a rádió földszinti és emeleti szobáiban.
„Ki a szovjet hadsereggel!”
Százak vonulnak el az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének Szabadság-téri épülete előtt, miközben ütemesen azt kiáltozzák: „Ki a szovjet hadsereggel!"
Nagy Imre jöjjön, a Sztálin szobor menjen
A Bem térről elindult tüntetők a Parlamenthez érnek és mintegy 200 ezren várják, hogy meghallgassák Nagy Imre beszédét. A Felvonulási téren összegyűlt tömeg pedig megkezdi Sztálin szobor ledöntését. Eközben Gerő Ernő katonai segítséget kér a szovjet nagykövettől, de Jurij Andropov megtagadja, ekkor Gerő riadóztatja az ÁVH alakulatait.
A rádióhoz mennek
Elindult a Jobbik fáklyás menete a Corvin közből a rádió épületéhez, ahol a Kalapács József fog majd zenélni.
Miskolcon együtt ünnepeltek a pártok
Csöbör Katalin, Miskolc fideszes országgyűlési képviselője beszédet mondott az '56-os forradalom és szabadságharc emléknapján rendezett megemlékezésen a miskolci Hősök terén. A téren lévő emlékműnél közös volt az emlékezés: ott volt a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik, az Együtt a Korszakváltók Pártja, az 56-os szervezetek, a vitézi rendek, a politikai foglyok, valamint több civil és társadalmi szervezet képviselője, az 1956-os történésekben résztvevők.
Rohamkocsik indulnak a rádióhoz
A Mosonyi utcai rendőrlaktanyából két rohamkocsi és egy tűzoltóautó indul a Magyar Rádióhoz. A Szabad Európa Rádió összefoglalót közöl a délután kezdődött tüntetésről azzal, hogy először csak ezrek, de néhány órán belül tízezrek csatlakoztak az egyetemisták által szervezett megmozduláshoz. Az MDP Központi Vezetősége október 31-re rendkívüli ülés összehívásáról dönt. Az Országos Tervhivatal pártbizottsága a „hibák kijavításának” jegyében azt javasolja a pártvezetőségnek, hogy mentse fel a hivatal éléről Berei Andort, a Központi Vezetőség tagját.
A mai nap képekben
Összegyűjtöttük a mai nap pillanatait, a képre kattintva megtekintheti.
Gerő beszéde
A Magyar Rádió Gerő Ernő beszédét közvetíti.
Népünk ellenségeinek legfőbb törekvése ma az, hogy megkíséreljék megingatni a munkásosztály hatalmát, lazítani a munkás–paraszt szövetséget, aláásni a munkásosztály vezető szerepét országunkban, megrendíteni népünk hitét pártjában, a Magyar Dolgozók Pártjában.
A reformokat követelő tüntetőket nacionalistának és fasisztának bélyegző beszéd csak olaj volt a tűzre, hatalmas felháborodást kiváltva, és megerősítve, hogy a Gerő-féle pártvezetéssel semmiféle változás nem remélhető az ország életében.
Rendkívüli ülést hívnak össze
A pártvezetés az alig egy órával korábban hozott határozatát megváltoztatva a lehető legközelebbi időpontra rendeli összehívni a politikai bizottság rendkívüli ülését.
Harc a rádiónál
A tüntetők betörik a rádió bejáratát, a felsorakozott ÁVH-s szakasz könnygázgránátokkal próbálja meg a tömeg visszaszorítását.
Maléter nem hagyta volna el az országot
Maléter Pál mindig a hazájáért harcolt, és soha nem hagyta volna el Magyarországot - erről beszélt özvegye, Gyenes Judith az M1-en.
Nagy Imre beszél
Nagy Imre a Parlament erkélyéről beszédet intéz a mintegy 200 ezresre duzzadt tömegnek. Beszéde elejét, amelyet az „Elvtársak!" megszólítással kezdi, hangos pfujolás fogadja, és kórusban kiabálják: "Nem vagyunk elvtársak!"
Nagy a beszédében kihangsúlyozza, hogy az ifjúság jogos követeléseit meghallgatják, a párt és kormány pedig nem fog késlekedni a reformok megkezdésével, majd békés távozásra szólítja fel a tömeget.
Szabadkán is emlékeztek
Szabadkán a Vajdasági Magyar Szövetsége (VMSZ) szervezett megemlékezést a Népszínházba.
Lövések a rádiónál
Eldördülnek az első lövések a rádiónál, tűzharc bontakozik ki. Az ÁVH-sok az emeleti ablakokból gépfegyvertüzet zúdítanak a szűk utcán összezsúfolódott tömegre.
Időközben befutnak az első teherautók Csepelről, kézifegyverekkel a rakterükben, amelyet szétosztanak a felkelők között. A honvédség egy T-34 típusú harckocsija a felkelők segítségére siet, és ágyújával lövi a rádió homlokzatát.
Ausztria örül, hogy segített
Az osztrákok ma napig büszkék arra, hogy segítették az '56-os magyar emigránsokat. Heinz Fischer, az Osztrák Köztársaság elnöke azt mondta, hogy a humanizmusba vetett meggyőződésük győzelmeként emlékeznek azokra a napokra.
Ledől a Sztálin-szobor
Lángvágó segítségével elvágják a Sztálin-szobor lábait, a monstrum megadja magát; a teherautók segítségével sikeresen ledöntik az elnyomás gyűlölt szimbólumát. A talapzaton csak a csizmák maradnak meg, a szobrot a Blaha Lujza térre vontatják, ahol a tömeg szétbontja.
Ostrom alatt a Szabad Nép
A tüntetők megostromolják a Szabad Nép székházát.
Össze kell hívni a bizottságot
Rendkívüli hír: a politikai bizottságot azonnal össze kell hívni. A tízórás hírekben beolvassák a jugoszláv-magyar tárgyalásokról kiadott közleményt, utána kamarazenét közvetítenek.
68 ezren tüntettek online
69 840-an vettek részt egy órán keresztül a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) által szervezett internetes tüntetésen.
A Bokros Lajos vezette párt azt írta közleményében, hogy valószínűleg többen is voltak, de a www.maradok.hu oldalt folyamatosan támadták, és próbálták leállítani a számlálót. Ez azonban csak időnként sikerült.
Cselekedjen belátása szerint
Piros László belügyminiszter telefonon azt közli Kopátsy Sándor rendőrfőkapitánnyal, hogy „cselekedjék a saját belátása szerint”. Káldor Vera visszaemlékezésében elmondta, hogy aznap a Péterffy Sándor utcai kórház volt az ügyeletes egészségügyi intézmény a fővárosban.
Amikor hallott a harcok kitöréséről – noha szabadnapos volt – a kórházba sietett. Szinte az összes szabadnapos kollégája bejött, folyamatosan hozták be a súlyos sebesülteket.
Mind csalfa lányok
„Mind csalfák a lányok” – ezt énekelte a nap nyitányaként október 23-án Vincze Ottó a rádióban. Amikor az óra elütötte az éjfélt, megváltozott a világtörténelem.
origo.hu
Kirúgták Újpestről a bulizós magyar válogatott focistát
origo.hu
Szörnyű tragédia: 40 évesen halt meg a csupaizom sportoló
borsonline.hu
Felszivárgott a rovarírtó, mérgezésben halt meg a 11 éves szomszéd kislány
vg.hu
A világ legdrágább virágát még Elon Musk sem vehetné meg
ripost.hu
"Egyre nehezebb" – Mellékhatásokkal küzd Katalin hercegné, sokat fogyott és hullik a haja
hirtv.hu
Már nyáron tárgyalhatja a kötelező sorkatonaság kérdését az Európai Parlament + videó
origo.hu
Újabb lépés a tragédia felé: a franciák átléptek egy átléphetetlennek hitt határt
origo.hu
Az iráni elnök halála végleg megpecsételi Ukrajna sorsát
origo.hu
Megfejtették az évszázados rejtélyt: kiderült, hogyan épültek a piramisok
origo.hu
A világ legszexibb golfozónőjének egy egzotikus szépség lett a legújabb riválisa - képek
origo.hu
