A kutatás eredményeiről Kintses Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa az állami tévében szombaton elmondta, a mikroorganizmusok gyorsan tudnak alkalmazkodni az új környezethez. Ez sok fejtörést okoz az emberiségnek, próbálják visszaszorítani azokat például antibiotikumokkal - magyarázta.
A kutató közölte, hogy
ez az alkalmazkodás, evolúció a sejtek "mellékreakcióiból" származik,
de ezzel a tudomány eddig nem nagyon foglalkozott, az utóbbi években azonban kiderült, hogy ezek az evolúciós nyersanyagok képezik az alkalmazkodás alapját, vagyis ezen folyamatok segítségével válik egy baktérium antibiotikum-rezisztenssé.
Kintses Bálint elmondása szerint az evolúciós nyersanyagok alacsony hatékonysággal vannak jelen, de amikor szükség van rájuk, felerősíthetők mutációkkal.
Hozzátette:
egy olyan módszert hoztak létre, amellyel ki tudják mutatni a környezetünkben egy adott evolúciós nyersanyag jelen van-e.
Ha gyakori - folytatta -, akkor nagy a valószínűsége, hogy az adott antibiotikum, illetve hatóanyag rövid időn belül hatástalanná válik a baktériumokkal szemben.
Ezeket az ismereteket felhasználhatják antibiotikumok fejlesztésénél - tette hozzá.