Fontos voksot vár ma Magyarország

Fitch Ratings, one of the leading credit rating agencies situated in New York, USA. Cem Ozdel / Anadolu Agency

Péntek este kiderül, hogyan döntött a Fitch Ratings Magyarország államadós-besorolásáról. Jelenleg mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott, spekulatív, vagy éppen bóvlinak csúfolt kategória tetején található az ország adósbesorolása, egy esetleges felminősítéssel azonban Magyarország ismét visszakerülhetne a befektetésre ajánlott sávba – szakértők szerint erre körülbelül 50-50 százalék most az esély. 

A három nagy hitelminősítő közül a Moody’s és a Fitch tart érvényben pozitív kilátást a magyar adósbesorolásokra. Mindhárom cég egyaránt a befektetési ajánlású alapszinttől egy fokozattal elmaradó – a Standard & Poor’s és a Fitch „BB plusz”, a Moody’s „Ba1” – besorolással tartja nyilván a hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadósságot.

Az idén a Moody’s és a S&P egyszer-egyszer már felülvizsgálta a magyar adósbesorolást, azonban egyik cég sem változtatott rajta.

Elemzők az év elején még arról beszéltek az Origónak, hogy

a legnagyobb valószínűséggel a Fitch lehet az első fecske”.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője akkor azt mondta, hogy a Moody’s és az S&P majd az őszi revízióknál léphet.

Az EU tagállamainak hitelbesorolása (Fitch)
Create your own infographics

Az Európai Unión belül a Fitchnél jelenleg Portugáliának van hasonló, „BB+”-os adósbesorolása, mint Magyarországnak. A befektetésre ajánlott sáv legalján – egy osztályzattal előttünk – található például Románia és Bulgária. A magyar adósosztályzatnál rosszabbal az EU-n belül a Fitchnél csak Horvátország („BB”), Ciprus („B+”) és Görögország („CCC”) rendelkezik.

Pénteken a Fitch mond véleményt Magyarországról Forrás: AFP/Joel Saget

Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint

egyre kevesebben várják, hogy befektetésre ajánlott kategóriába kerülhet a magyar államadósság.

A szakértő ezt a historikus elemzésre hivatkozva állítja, amely szerint a pozitív kilátások átlagosan 12,1 hónapig vannak érvényben az érintett osztályzatok felminősítéséig – tavaly májusban Magyarország kilátásait felminősítette a Fitch.

Belengették a felminősítést

2015 novemberi tanulmányában a Fitch azt közölte, hogy a legnagyobb valószínűséggel Magyarország és Portugália lesz a következő két olyan szuverén adós, amelyik visszakerülhet a befektetési ajánlású államadós-osztályzati kategóriába. Ezt akkor azzal indokolták, hogy

• az adósprofil jelentősen javult,
• az erős fizetésimérleg-többlet ellensúlyozza az adósterheket, amelyek még mindig magasak.

Kiss Mónika szerint a másik két hitelminősítő hangsúlyos kérdéseket tett fel

• a továbbra is gyenge alapszintű növekedési potenciállal,
• a külföldi beruházások hiányával
• és a jegybanki transzparenciával kapcsolatban,

ezért ehhez hasonló értékelésre számítanak a Fitchtől is.

A felminősítés pedig véleményünk szerint elmaradhat”

- emelte ki az elemző.

Az elemzők szerint elmaradhat a felminősítés Forrás: AFP/Armin Weigel

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint bár többféle döntést hozhat a Fitch, a legvalószínűbb forgatókönyvben két eset szerepel:

• a hitelminősítő jobb osztályzatot ad, azaz Magyarország kikerül a bóvliból, illetve hogy
• nem változtatnak a jelenlegi besoroláson, azaz a magyar gazdaság marad a „BB+”-ban pozitív kilátás mellett.

A K&H szakértője szerint az elmúlt hónapokban látott folyamatok alapján inkább a tartás a valószínű, azaz nem változik a besorolás, és szerintük a piac is inkább erre számít.

Mi szól a tartás mellett?

Ha a Fitch nem nyúl a magyar adósbesoroláshoz, Németh Dávid szerint abban több tényező is szerepet játszhat:

• a magyar gazdaság kiábrándító növekedést ért el az első negyedévben,
• az adóbevételek emelkedése, az állami kamatkiadások csökkenése mellett a költségvetés strukturális egyenlege nem javul.

„Összességében az utóbbi hetek pénzpiaci árazásait nézve

a befektetők valószínűbbnek tartják azt, hogy a Fitch nem változtat”

– fogalmazott Németh Dávid, aki szerint jelenleg inkább a felminősítés lenne meglepetés, ami jó eséllyel pozitív hullámokat gerjeszthet – például a forint erősödhetne, a kötvényhozamok pedig lejjebb mehetnének.

Van egyáltalán jelentősége, hogyan is dönt a Fitch?

Bod Péter Ákos közgazdász szerint a hitelminősítők alapvetően a kisbefektetőket tájolják, azokat a befektetőket, akik nem sokat tudnak egy országról. Ugyanis a jelentősebb,

nagyobb befektetők nem a Fitchtől fogják megtudni azt, hogy mi a helyzet Magyarországon.

Az egyetemi tanár úgy látja, hogy pont

ezen a szinten nem elhanyagolható, miként is vélekednek a hitelminősítők Magyarországról,

ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy az adósbesorolásunk a befektetésre ajánlott vagy a befektetésre nem ajánlott kategóriában van. Ugyanis több olyan befektetői kör van, amelyek a saját alapszabályzatuk miatt csak olyan államok papírjait tarthatják, amelyek legalább két hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriában vannak – ebből a szempontból a Fitch esetleges pozitív döntése jó hír lenne, de önmagában kevés.

Én még mindig fontosabbnak tartom a hitelminősítők besorolásait, mint például az OECD véleményét, mert az egyik csak egy szöveg, míg a másik az egy voks”

– mondta az Origónak Bod Péter Ákos. Szerinte

egyáltalán nem mindegy, hogy miként vélekednek rólunk a hitelminősítők,

mert például a tízéves lejáratú államkötvényeknél ugyanúgy 300 bázisponttal magasabb a magyar papírok hozama, mint a német állampapíroké. Az egykori jegybankelnök szerint ez húsz évvel ezelőtt is így volt, csak akkor nem 0 és 3 százalékos hozamszintekről beszélhettünk, hanem 7 és 10 százalékosról – akkor is „BB+” volt Magyarország hitelbesorolása.

Bod Péter Ákos szerint még mindig fontos a hitelminősítők véleménye Forrás: MTI/EPA/Justin Lane

Az egyetemi tanár szerint 60 százalék az esély a felminősítésre, ami mellett leginkább a makroadatok szólnak, de ezek csak a fizetési képességre vonatkoznak, nem pedig a fizetési készségre, amely már inkább egy szubjektív történet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy miként ítélik meg a kormány munkáját.

Ez a kvalitatív tényező általában lefelé húz minket”

– mondta a közgazdász, aki szerint a magyar gazdaság körül továbbra is vannak még „zajok”.