Két évvel ezelőtt alakult meg a harmadik Orbán-kormány. Az Országgyűlés még május 10-én választotta meg miniszterelnöknek Orbán Viktort, aki ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett a harmadik magyar kormányfő, aki
harmadszor is kormányt alakíthatott.
Áder János köztársasági elnök 2014. június 6-án nevezte ki Orbán Viktor harmadik kormányának minisztereit.
A kormányban azóta nem sok változás történt. Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminisztert 2014. szeptember 21-én Szijjártó Péter, Hende Csabát pedig a honvédelmi tárca élén 2015. szeptember 10-én Simicskó István váltotta. Várhatóan a miniszterelnök a kétéves évforduló kedvéért sem fogja átalakítani a kabinetet. Annak jártunk utána, hogy mit teljesített a kormány, és mi várható a választásig hátralévő két évben.
Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője szerint azt, hogy a kabinet miben volt sikeres, több dimenzióban is értékelhetjük. Mennyire sikerült megőriznie a kormánynak a támogatottságát, másképp megfogalmazva, mennyire elégedettek a polgárok a kormányzással? Ezen a téren a kormány szerinte jól teljesített,
időarányosan magasabb a támogatottsága,
mint az előző ciklus ugyanezen időszakában. Magasabb a konjunktúraérzet is a lakosság és a vállalkozások körében.
Értékelhetjük aszerint is, hogy az emberek mindennapjait meghatározó témákban, mint a biztonság, gazdasági stabilitás és a családok helyzete, sikerült-e időarányosan teljesíteni a kitűzött célokat.
Kezdjük a biztonsággal: az elmúlt években az Európai Unió történetének talán legnagyobb kihívásával szembesült: a modern kori népvándorlással. Az Orbán-kormány a leghatározottabban és a legkövetkezetesebben helyezte a biztonságpolitikai megfontolásokat a középpontba, az Európai Unióban először Magyarországnak sikerült megfékeznie a schengeni határra érkező migrációs hullámot – mondta Lánczi Tamás.
Az illegális bevándorlás kezelése
nemcsak nemzeti, hanem európai szinten is sikeres
Lánczi szerint. Azt mondta, mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy számos tagállam követi a magyar intézkedéseket, és a május végén elfogadott, a bevándorlással foglalkozó uniós zárónyilatkozatba Orbán Viktor miniszterelnök minden javaslata bekerült.
Ami a magyar gazdaság stabilitását és növekedési potenciálját illeti, az átmeneti megtorpanás ellenére elmondható, hogy impozáns a magyar gazdaság teljesítménye Lánczi Tamás szerint. Tartósan alacsony költségvetési hiányról, tartósan csökkenő államadósságról, csökkenő munkanélküliségről beszélhetünk. Ha csak a legfrissebb híreket nézzük, még a Fitch hitelminősítőnél is befektetésre ajánlott kategóriába kerültünk, de kiemelendő eredmény a svájci frank árfolyamának rögzítése is.
A családpolitika szintén nagy lendületet vett a ciklusban, folytatva a 2010-ben megkezdett kormányzati irányvonalat. A csok, a korábban bevezetett egyéb intézkedések mellett
tovább erősíti a magyar családok helyzetét,
jelentős anyagi támogatásban részesítve a fiatal családosokat. Idesorolható az szja csökkentése, a gyerekek ingyenes közétkeztetése és az ingyenes tankönyv – mondta a Századvég vezető elemzője.
A kormány számára siker az elmúlt két évben az volt, hogy a menekültkérdés kommunikációjával sikerült elérnie a népszerűségének a növekedését – erről már Boros Tamás beszélt az Origónak. A Policy Solutions elemzője szerint a Fidesz–KDNP zuhanópályán volt a 2014-es önkormányzati választás után. Ebben az időszakban az a megközelítés, hogy nincs szükség kormányprogramra vagy választási programra, nem volt működőképes.
A céloknak és az ideológiáknak ez a hiánya vezetett belső konfliktusokhoz Boros szerint. Ettől független volt a Simicska-ügy, de a tábort rosszul érintette, hogy nem volt közös cél. A menekültek és a bevándorlók ügye
összerántotta a kormánytábort és a kormányzást.
Új ellenségképet adott, és számukra magasztos célnak nevezhető eszmét – mondta az elemző.
A kormányzati belső ellentétek nem ültek el, de mivel a párt sikerpályán volt, ezek a konfliktusok
könnyen szőnyeg alá söpörhetőek voltak.
A konfliktusok akkor kerülnek felszínre, amikor van idő velük foglalkozni, vagy sikertelenség jellemzi a kormányzást. Amikor a legnépszerűbb párt a Fidesz, akkor ezek a típusú konfliktusok könnyebben megszüntethetők. Amennyiben ez a menekülteket érintő kommunikációs hadjárat véget ér, ismét előjöhetnek ezek a belső konfliktusok – mondta Boros Tamás.
Lánczi Tamás szerint kudarcról legfeljebb a ciklus végén érdemes beszélni, de látható, hogy a legtöbb politikai kihívással az egészségügy és az oktatás területén néz szembe a kormány. Ugyanakkor a most bevezetett életpályamodellek és a többlépcsős béremelés, valamint az oktatási intézményrendszer részbeni átstrukturálása csökkentette a két ágazatban meglévő feszültséget.
Az elmúlt két év legnagyobb kihívása egyértelműen a Magyarországra nehezedő migrációs nyomás volt. Hosszú és rögös út vezetett odáig, hogy az EU egyáltalán elismerje: Magyarországra jelentős terhet ró az illegális bevándorlás. Ez után egy ideig a magyar álláspont kisebbségben volt a kontinensen, a magyar kormányt számos támadás érte például a déli határzár megépítése miatt.
Lánczi Tamás szerint a kihívás tehát többrétű. Egyrészt szavatolni kellett a magyar emberek biztonságát, be kellett tartani a schengeni egyezményt,
meg kell szüntetni az átjáróház-állapotokat,
másrészt az intézkedéseket meg kellett védeni a nemzetközi támadásoktól. A kihívás egyébként végig fogja kísérni az egész ciklust.
A déli határon újra nő a migrációs nyomás, a török–német megállapodás kútba esésével pedig várhatóan még nehezebb helyzet elé néz a kormányzat és az egész ország. Emellett a kormány háborút vív a betelepítési kvóta ellen is, amely a következő fél év legfontosabb bel- és külpolitikai témája lesz.
Boros Tamás szerint a legnagyobb kudarc, hogy a 2010–14-es ciklussal kifúlt a kormány reformhevülete. Ha nem lett volna ’14 óta a menekültkérdés, akkor lényegében egy üzemeltető kormány képét mutatta volna a kabinet. Nem történtek olyan típusú intézkedések, amelyek átfogóan javították a versenyképességet, az oktatást és az egészségügyet.
Amit ki lehet emelni a mögöttünk hagyott két évből, az a devizahitelek forintosítása, ami egy egyszeri akció volt, de ezt Boros szerint nem lehet teljes mértékben kormányzásnak nevezi. Valódi átalakítás nem történt, és ennek jó jele, hogy idén az első negyedévben kipukkadt a gazdasági növekedés, ami korábban az európai uniós forrásoknak volt köszönhető. Az uniós források olyan szerepet töltenek be az ország életében, mint az olaj az arab államok életében, egyfajta ingyenpénzt jelent – mondta a Policy Solutions elemzője.
2010-ben a korábbiaktól eltérő, lényegesen kevésbé széttagolt minisztériumi struktúra – a felelősségi körök egyértelműsítése miatt – hatékonyabb kormányzást tett lehetővé – mondta Lánczi Tamás. Ugyanakkor hat évvel a struktúra átalakítása után indokolt felülvizsgálni annak működését, észszerűségét és célszerűségét.
A nagy rendszerátalakító döntések megszülettek, az államcsőd veszélye, ami
2010-ben fenyegető közelségben volt,
elmúlt, a kormányzás feladatai részben megváltoztak. A kormányzati félidő jó lehetőséget ad egy személyi és részbeni struktúraváltás lebonyolítására a kormányban. A migrációs válság kapcsán fokozott figyelem irányult a Belügyminisztériumra és a Honvédelmi Minisztériumra. A két tárca egyaránt helyt tudott állni a kritikus pillanatokban, sőt, európai szinten is kiemelkedően kezelték a kihívásokat – mondta Lánczi Tamás.
Boros Tamás szerint mind a közvélemény szemében, mind munkabírásában Lázár János tekinthető a legjobban teljesítő miniszternek. A Policy Solutions által indított képviselőfigyelő alapján a miniszterek közül a legtöbb tevékenységet ő végzi a parlamentben. A többi szereplőről viszonylag kevés látszik a médiában, és nehéz eldönteni, hogy az adott miniszter vagy pedig Orbán Viktor hozta-e az adott döntést – tette hozzá Boros.
Gazdasági szinten
nem sikerült növelni az ország mozgásterét,
míg diplomáciai értelemben jól látszik, hogy a környező országok és az uniós vezetők között éles és nyílt csörték vannak. Boros Tamás szerint van két terület, ahol növekedett a kormány mozgástere. Az egyik a menekültkérdés kezelése, ahol a kormány álláspontja egyezett a nyugat-európai lakosság egy részének a véleményével. Ezen az egy területen valóban lett mozgástere a kormánynak.
Az elemző szerint még egy területen növekedett az ország mozgástere, de ez Magyarországtól független jelenség. Mégpedig, hogy a magyaréhoz hasonló kormányzati stílust felvevő pártok erősödnek Európa-szerte, így például Lengyelországban a Jog és Igazságosság győzelme is ezt mutatja. Mindezek ellenére, mivel az európai néppárti tagság nagyfokú védettséget jelent a Fidesz számára, ezért 2018-ig önszántából biztosan nem fogja elhagyni ezt a közösséget a kormánypárt – mondta Boros Tamás.
Lánczi Tamás szerint egyértelműen sikerült növelnie az Orbán-kormánynak az ország mozgásterét, akár a gazdasági, akár a társadalmi-szociális, akár a külpolitikai szempontot nézzük. A magyar gazdaság hosszú idő után ismét meg tud állni a saját lábán, a költségvetési hiány évről évre a 3 százalékos érték alatt van, sikerült felállnunk Európa szégyenpadjáról. Az államadósság és a külső finanszírozóktól való függés csökken.
Ma sokkal nehezebb a forint ellen spekulálni,
mint hat évvel ezelőtt.
A pénzügyi rendszerben, az energiaszektorban egyaránt növelni tudta a befolyását és mozgásterét a kormányzat. Magyarország kormánya az ország méretéhez képest kifejezetten komoly szerephez jutott az európai politikában. Ehhez nagymértékben hozzájárult mind a gazdasági, mind a migrációs válság kezelése. A Századvég vezető elemzője úgy gondolja, a családpolitikai törekvések is hasonlóan kedvező fogadtatásra fognak találni a jövőben.
A migrációs válság az elkövetkező időszakban is komoly kihívást jelent Európa és annak részeként Magyarország számára. Jelenleg közel
egymillió menekültkérelem vár elbírálásra
az uniós tagállamokban, és nap mint nap érkeznek a hírek az olasz partokhoz érkező bevándorlók ezreiről. Ráadásul a Brüsszel által erőltetett kötelező betelepítési kvóta a következő hónapok legkeményebb küzdelme lesz – mondta Lánczi Tamás.
Boros Tamás szerint a kormányzatra nézve a következő időszak legnagyobb kihívása a gazdasági növekedés alakulása lehet. Sokat tud segíteni egy párton a különböző ellenségképek gyártása, de ami igazán eldönti a választásokat, hogy az emberek jobban élnek-e, vagy nem. Ha nem lesz gazdasági növekedés 2017–18-ban, az nagyon meggyengítheti a Fidesz pozícióját.
Boros Tamás kevésbé tartja valószínűnek, hogy a mostani stagnáló időszak fennmarad a következő években, főként az érkező uniós források miatt, de jöhetnek váratlan események. A brit kilépés esetében is növekedhetnek a kockázatok, és akkor
kevesebb forrás érkezhet Magyarországra.
A jelenlegi felmérések és a választási rendszer alapján egyértelműen a Fidesz–KDNP a következő választás legnagyobb esélyese. A legnagyobb ellenfele a Fidesznek, hogy nem szerez abszolút többséget, bár úgy lett a választási rendszer átalakítva, hogy erre nem sok esély van. Az utóbbi időben a választók sok esetben úgy kezdtek el szavazni, hogy bárkire voksolnak, csak nem a Fidesz jelöltjére, így előfordulhat, hogy a parlamentben a Fideszé lesz a legnagyobb frakció, de nem tud kormányt alakítani – mondta Boros Tamás.
Új formációk megjelenése egyelőre nem valószínű, mivel a politika túlságosan központosított. Jól látszik az is, hogy a Jobbik a radikális politikájával csak 10 év alatt jutott el odáig, hogy legyen másfél millió szavazója. Látszik, hogy
az igény kitermeli az új pártokat,
viszont a legnagyobb kereslet jelenleg egy minden szélsőségektől mentes piacpárti jobbközép pártra van, de egyelőre semmi jele sincsen annak, hogy egy ilyen létrejöhet – mondta a Policy Solutions elemzője.
Minden jel arra mutat, hogy van esély arra, hogy zsinórban három országgyűlési választást nyerjen a Fidesz, biztosat azonban még nem lehet mondani. Ha ma tartanák a választást, a Fidesz kétharmadközeli eredményt, de legalábbis kényelmes többséget érne el – mondta Lánczi Tamás.
A Fideszre jelenleg a legnagyobb veszélyt maga a Fidesz jelenti. A közvélemény-kutatásokat tíz éve vezető pártszövetségként elsősorban
belső rendjének és moráljának fenntartására kell odafigyelnie.
Ilyen szempontból érdemes kiemelni Orbán Viktor szerepét, aki a korábbiak kihívásai ellenére is sikeresen tudta egységesíteni táborát egy zászló alatt – mondta a Századvég elemzője.