Az államtitkár az M1 aktuális csatornán csütörtökön azt mondta: az elmúlt két évben állított emlékművek arra figyelmeztetnek, nehogy "bárki a jövőben megtévesztéssel, erővel vagy bármi hasonló módon hatalomra kerülve aljasságokat kövessen el a nemzet ellen".
Völner Pál beszélt arról a pénteken tartandó konferenciáról is, amelyet az 1953 és 1956 között a Komárom-Esztergom megyei Csolnokon fenntartott kényszermunkatáborról tartanak. A tanácskozáson a történelem iránt érdeklődő fiatalok is részt vesznek tanáraikkal együtt – fűzte hozzá.
Csolnokon több száz rab dolgozott a szénbányában 12 órás műszakokban, de még így is emberibb körülmények között éltek, mint például egy gyűjtőfogházban – mondta az államtitkár.
A kormány a 2015-ös évet a 70 évvel ezelőtt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-éig meghosszabbította.
Nincs emberarcú kommunizmus, a magyarországi kommunista hatalomátvétel az ország történelmének egyik legtragikusabb időszaka volt - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a megszálló szovjet hatóságok által 1947. február 25-én törvénytelenül letartóztatott Kovács Béla kisgazda politikus emlékére rendezett konferencián, a Parlamentben csütörtökön. Több százezer tönkretett élet, elszalasztott lehetőségek, kicsinyes, hitvány árulások időszaka kezdődött el Kovács Béla 70 évvel ezelőtti elhurcolásával - mondta a kormánypárti politikus.
Az első Orbán-kormány döntése alapján 2001 óta február 25-én tartják a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját a mentelmi joggal rendelkező Kovács Béla 9 évig tartó szovjet fogságba vetésének emlékére.