Donald Trump újra igazságossá teszi a kereskedelmet - ígérte az elnök kereskedelmi minisztere, Wilbur Ross, aki a mai kínai-amerikai csúcstalálkozó előtt közölt elemzést a két fél kereskedelmi kapcsolatának egyenlőtlenségéről.
Az elnöki kampányban elhangzott ígéreteknek megfelelően úgy látja, itt az idő, hogy az USA gyökeresen változtasson az eddigi kereskedelmi politikáján, amely elsősorban Kínát segítette.
A két fél kapcsolatában már régóta egyre nagyobb a deficit, ami most már meghaladja az évi 300 milliárd dollárt, a növekedés azóta még látványosabb, hogy Kína belépett a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO).
Az Egyesült Államoknak hozzávetőleg 500 milliárdos a külkereskedelmi deficitje évente, és ennek zöme a kínai behozatal túlsúlyából fakad.
Összehasonlításképp az USA deficitlistáján a második helyen álló Japánnal fennálló külkereskedelmi hiány körülbelül 80 milliárd dollárt tesz ki, és a szintén sokszor terítéken lévő
Mexikó esetében is „csak" 70 milliárd dollár körüli a hiány.
Ross érvelése szerint az eddigi rendszeren azért is változtatni kell, mert bár az USA-ban a legalacsonyabbak a vámok és egyéb kereskedelmi korlátok, mégis itt billent meg a legjobban a külkereskedelmi mérleg.
A találkozó előtt Trump elrendelte, hogy
az export/import egyenleg elmozdulásáért felelős 5000 termékcsoportot meg kell vizsgálni, és tételesen megnézni, mi okozza a behozatal növekedését.
Trump egyébként kezdettől fogva Kínát tette felelőssé a megszűnt amerikai munkahelyekért, sőt csalással és árfolyam-manipulációval vádolta Pekinget.
Az sem véletlen, hogy a Kína-kritikáiról ismert közgazdászt, Peter Navarrot tette meg a Fehér Ház kereskedelmi tanácsának vezetőjévé, de maga a kereskedelmi miniszter, Wilbur Ross is osztja a kínai csalással kapcsolatos álláspontot.
Ross szerint a kínai exportőrök a piaci versenyt sértő állami támogatásban részesülnek, és a jüan árfolyamát is abból a célból alakítják, hogy a kivitelnek kedvezzen.
Az egyenlőtlen kapcsolatok alapja - írja a kereskedelmi miniszter -, hogy
Peking az állami tulajdonú vállalatokkal a szabadpiaci verseny és az állami támogatás előnyeit egyszerre használja ki.
Az amerikai deficithez ezenkívül nagymértékben hozzájárult az eltorzult vámrendszer, a kínai exportőröknek kedvező áfaszabályok, valamint a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) aszimmetrikus szabályozása. Ross szerint a viszonosság elvei sem működnek, amelyre jó példa, hogy
az USA-ba importált autókra 2,5 százalékos a vám, míg az amerikai járművekre külföldön 25 százalékos vámot vetnek ki.
A megbillent egyensúly helyreállításáért a tarifák újratárgyalását, esetleg dömpingellenes büntetővámok kivetését helyezte kilátásba Washington.
A kínai vezetés tagadja, hogy csalással javítana külkereskedelmi pozícióin, és azt állítják, hogy a jüan árfolyamának gyengítése sem áll az érdekében, mert inflációt és tőkekiáramlást okoz.
A külkereskedelmi többletüket a globalizáció iparágakat átrendező hatásával és a világkereskedelmi forgalom megugrásával magyarázzák, illetve azzal, hogy beléptek a WTO-ba.
Azt mondják, az amerikai high-tech termékekre például lenne igény Kínában, Washington azonban korlátozza az exportot. A mai tárgyalásokon részt vesz Jared Kushner, Trump veje, egyben elnöki tanácsadója is, aki lapértesülések szerint a hangnem eldurvulását hivatott megakadályozni.